Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 10. szám - A teljesités jogi tulajdonságai

Ötödik évfolyam. 10. szám Miskolc, 1929 december. JOGÁSZÉLET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER julius és augusztus kivitelével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELÖS SZERKESZTÖ: Dr PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3, 50 pengő. Egyes szám ára 1— pengő. TARTALOM: Sztehlo Zoltán dr. jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár: A teljesítes jogi tulajdonságai. — KÖNYVSZEMLE: Hacker Ervin dr.: Irk Albert: A magyar anyagi büntetöjog. — Zsedenyi Béla dr.: Dr. Ludwig Adamovich Grundriss des tsehecslowakischen Staatsrechtes. — JOGAKADÉMIA HIREI. — HIREK. teljesítés jogi tulajdonságai Ha a teljesítés intézményének történetét figyelemmel kísérjük, akkor azt látjuk, hogy a teljesítés jogintézményének kialakulásában, a legnagyobb jelentőséggel bíró momentum kétségtelenül az volt, amikor a materiális kielégítés különvált a liberáló hatást előidéző, alakszerű jogügylettől. Amikor a teljesítés jogintézményének a kialakulása során bekövetkezett az, hogy a hitelező effektív kielégítése egymaga kitölti a teljesítés tartalmát, megszületett a modern jogrendszerek, teljesítési jogügylete. A solutio legelső előfeltétele az, hogy létezzen egy érvényes kötelem, amelynek megszüntetését van hivatva előidézni a teljesítés. Ha nem áll fenn érvényes obligatio, úgy teljesítés be nem következhetik, mert a solutio természetes folyománya a kötelemnek. Egy érvénytelen kötelem alapján történő teljesítés nem esik a solutio jogi fogalma alá. 1) Az érvényes teljesítéshez fűződő jogi hatások között a legfontosabb, hogy általa a kötelmi viszony teljesen és annak állagában megsemmisül. 2) A kötelem lényegéhez tartozik, hogy az a teljesítés által megsemmisüljön. Azért hívják életre az obligatiot, hogy hosszabb vagy rövidebb idő multával teljesítve megszűnjön, így az már keletkezésének pillanatától fogva, magában hordja a megsemmisülés csiráját. 3) Ezt az általánosan elfogadott nézetet tükrözi vissza a német birodalmi törvénykönyv 362. §-a is. 4) 1) L. Boehmer: Die Erfüllungswille. München. 1910. 4. i. G. Hartmann: Die. Obligation. Erlangen. 1875. 37. I. Otto Gradenwitz: Die Ungültigkeit obligatorischer Rechtsgeschäfte. Berlin, 1887. 58. 1. 2) Keller: Pandekten. 2. kiadás Leipzig 1866. 570. L: die allgemeine und absolute Wirkung jeder gültigen Zahlung ist di e vollkommene und substantielle Zerstörung der so erfüllten Obligation. " 3) L. Alfred Alexander: Datio in solutum und compensatio voluntaria. Leinzig 1008. 1. lap. 4) A B. G. B. 362, $. 1. bek.: „Das Schullvcihältms erliseht. Wenn die geschuldete Leistung an den Gläubiger bewirkt wird. " Ezzel a nézettel száll szembe Stammler5) „Die Schuldverhaltnisse" című munkájában, kinek mély szántású gondolatmenete, röviden abban foglalható üssze, hegy a teljesítés magát a kötelmi viszontt meg nem szünteti, hanem csupán a kötelmi viszonyból keletkezett követelési jogot. Stammler a teljesítést az elévüléshez hasonlítja s azt mondja, hogy miként az elévülés sem szünteti meg magát a jogot, hanem annak csupán az érvényesíthetőségét teszi lehetetlenné, azonképpen a teljesítés sem vezet a kötelem állagának a megsemmisüléséhez. A kötelmek között vannak olyanok — mondja Stammler, — amelyeknél az adós teljesítése egyáltalán nem szünteti meg az obligatiot, mint például a bérleti szerződésnél, hanem csupán a bérösszeg fizetése iránti követelési jogot. Ellenzi továbbá Stammler azt, hogy miként Windscheid'') egyszerű és összetett szolgáltatás között különbséget tegyünk. Windscheid a negatív tartalmú szolgáltatásokat, valamint a „dolog adásból" álló kötelmeket tekinti, egyszerű szolgáltatásoknak. Stammler7) szerint nem lehet és nem is szabad a dolog adását, mint valamely kötelem tartalmának realizálását, egyszerű teljesítésnek felfogni, mert ez anyrryiban szintén összetett teljesítést képez, amennyiben ennek a célja, egy jogi állapot és nem csupán egy gazdasági helyzet előidézése. Az adósnak akinek kötelemszerű tartozása: „dolog adásából" áll - cselekményével, jogi eredményt kell előidéznie s ezen cselekményével a tárgyi jognak sokféle követelményét kell, hogy megvalósítsa, ami adós ezen cselekményéi máris összetetté teszi. Stammler tagadja azt is, hogy a negatív tartalmú kötelmek egyszerű teljesítést igényelnek és ennek folytán azok ily módon teljesíthetők lennének. Valaki például bizonyos összeg ellenében arra kötelezi magát, hogy X-et egy éven keresztül telkén átj árni engedi, teszem azt addig, amíg utóbbinak az útja elkészül. Ez a negatív tartalmú kötelem akkor van teljesítve, ha az adós az egész év alatt tényleg nem akadályozza a hitelezőt átjárási jogának gyakorlásában. Ha az év fele elmult és ezen idő alatt az adós nem háborgatta a hitelezőt, nem szünt meg az obligatio és ha az egész év eltelt a hitelező háborgatása nélkül, a kötelem az idő eltelte miatt szünt meg és nem pedig teljesítés által, azaz megszünt tekintet 5) L, Stammler: Die Schuldve haltnisse is köv. lapok. Berlin. 1807. 214 6) L. Windsched—Kipp: Lehrbuch des Pandektonnrechts. S. kiadás. Frankfu t a. M. 1900. II. köt, 14 és köv. lapokat. 7) L. Stammler: Die Sehuldverhaltnis e. Berlin. 1807. 218. I.