Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 6. szám - Miskolcz halálozási hányadosának átértékelése

(73) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 kormegoszlás a standard-sokaságénál, ami azt jelenti, hogy ugyaníly fokban nagyobb az effektív életveszély a látszólagos halandóságnál. A vidéki thj. városokkal szemben a mérleg persze igy még rosszabb, mint a nyers coefficícns alapján. Míg csak az utóbbit véve alapul, Mískolcz mortalitása úgy alakult a többi vidéki városéhoz, mint 1039 az 1000-hez, addig helyes módszerrel az arány Mískolczra nézve 110S:1000-re romlik. Érdekes, a nemzetközi halandósági értékek viszonylagosságára fényt vetítő számításokat lehet végezni Mískolcz speciális, nagyvárosi, veszélytelen kormegoszlásából kííndulólag. Kiderülne, hogy ha a halandóságra nézve az államok közt minimumot mutató Uj Zéland korösszetétele olyan volna, mint Miskolczé, akkor a különben is meseszerűen alacsony 9'220/oo~es (azóta már a 80/oo-et ís éppen csak hogy meghaladó) halandóság 8'26 °/°°-re szállhatott volna le. Viszont ha Mískolcz korösszetétele nem volna a halandóság szempontjából ily kedvező, hanem — mondjuk — Franciaország kortagozódásának a terhét kellene viselnie, akkor a halandóság egyszeriben felszöknék 2S'69!J/oo-re. Tehát bár az ilyen összehasonlítások rációjáról lehet vitatkozni, de hiszen csak az illusztráció kedvéért hasonlítunk ezúttal — Mískolcz és Franciaország halandósága közt nem oly mérsékelt a különbség, mint ahogy azt a 21'59 és 17'61-cs arányszámok sejtetnék, hanem a helyes arány 28*69 :17'61. Van azonban egy körülmény, amely az általában sötét képet jelentősen enyhíti. A kórházban elhunyt nem fielybeli halottakra gondolunk. Ezek egyes városok mortalitását lényegesen emelik. Az összes halottak sorából való leszámításuk indokolt. De nem szabad hinnünk, hogy ezzel teljesen sikerült tisztáznunk a városi halandóság mérvét. Nem szabad feledni, hogy helybeli egyének ís elhalnak idegenben: (pl. mískolezíak budapesti klinikákon, szanatóriumokban, balesetek következtében egyebütt idegenben) ezeket viszont igazság szerint az illető város (esetünkben Mískolcz) halottai közt kellene elkönyvelnünk. Ezek száma azonban hihetőleg nem nagy. Ellenben annál nagyobb a Mískolczon elhunyt nem helybeliek száma. Mindenesetre ha ezeket levonjuk s a mérleg ellenkező oldalán a korrektivumot nem hajtjuk végre, akkor számolnunk kell azza\, hogy így már minimális, a valóságosnak kissé alatta maradó eredményeket kapunk.27) így jártunk el. Tekintettel arra, hogy az egyebütt elhalt mískolezíak számát nem állott módunkban megállapítani. S ez áll a vidéki thj. városokra. Tehát az itt következő halandósági hányadosokat — hangsúlyozzuk — minimális értékeknek kell tekinteni. Az a teher, amelyet Mískolcz mortalitásának a számlálója az idegen halottak hozzászámítása folytán viselni kénytelen, igen számottevő. Átlagosan a regisztrált halottak 20%-a nem helybeli. Ehhez fogható, illetve ezt ujabban felülhaladó arányt csak Pécs mutat fel, de a másík két egyetemi, klinikai város az. 27) Az idegen elemebnek a nagyvárost terhelő népmozgalmi eseteiről igen szabatos és értékes fejtegetéseket találunk Píeiffer „Adatok a székesfőváros és környéke népmozgalmához" (Magyar Statisztikai Szemle 1927. 9. számában.) c. dolgozatában. Neki sikerült a Budapestet környező községekben elhalt budapestiek számát ís megállapítani, akiket hozzáadott a budapesti törzslakosságból származó halottak számához s így az Ő adatai tökéletesebbek az itt következő sajátjainknál, bár — mint saját maga is tisztán látja — még mindig nem tökéletesek. idegen halottak relatív számát illetőleg elmarad Mískolcztól.'28) M) Az 1920 21 évek átlagában Mískolczon 219'5 nem helybeli egyén halt meg. Ha ezt a számot levonjuk az összes halottakéból és a maradványt viszonyítjuk az összes30) lakossághoz, akkor eredményül 17.74"'ü0-cs nyers halálozási hányadost kapunk. Ezzel a helyesbbitéssel már jó klasszissal kedvezőbb Mískolcz mortalitása, mint az országé. De ismét hangsúlyozzuk, hogy e szám minimális érték. A valódi s egyelőre ki nem számítható érték feltehetőleg a a 18 -190/°° közt mozog. A vidéki thj. városokkal szemben ís megjavul a mérleg. Itt ugyanis az idegen elhaltaktól mentesített törzs-halandóság 19.190/o°- Szóval itt is érezhetőleg leszáll a halandóság az összhalandósághoz képest, de távolról sem oly mértékben, mint Mískolczon. így azután a domícílíum szempontjából helyesbbített, de persze tökéletesnek nem tekinthető arányszámok alapján a vidéki thj. városok mortalitását 1000-nek tekintve Miskolczé 924-el lesz egyenlő. Vagyis majd 8%-al kedvezőbb a tőrzslakosság halandósága Mis~ kolezon, mint a többi vidéki tűj. városban. Most azonban már ismét csak nyers hányadosokkal állunk szemben s így következtetéseink nem állhatnak biztos talajon. A kiküszöbölés 100%-os bizonyossággal akkor volna keresztülvihető, ha ísmernők az idegen halottak életkor szerint való csoportosulását. A standardízáláshoz szükséges részletezés szerint azonban csak az egy éven aluliakat tünteti fel külön a vidéki thj. városok idegen halottaíra vonatkozó anyag. Mindazonáltal legalább ís 95%-os sőt a valóságot alighanem nagyobb valószínűséggel megközelíthető becslésre nyilík alkalom az által, hogy ismerjük Budapest székesfőváros idegen halottainak korcsoport szerint való megoszlását.51) Most már nagyon közel esik a feltevés, hogy a vidéki thj. városok idegen halottjai körülbelül ugy oszlanak meg életkor szerint, mint a fővárosi kórházakban, klinikákon stb. elhunyt nem helybeliek. Az egy éven alul elhalt idegenek számát, mint pozitív adatot megtartottuk természetesen és az egy éven felüli szintén ismert mennyiségű ídegen-halottlétszámot a fővárosihoz hasonló kormegoszlás szerint bontottuk fel. Az így korcsoportonként kiszámított idegen halottakat levontuk a megfelelő korban elhunyt összes halottak 2H) A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésemre bocsátott adatok alapján. 29) A városi mortalitás szabatos elbírálása szempontjából ugyancsak nem mellékes dolog az, hogy ki tekintessék idegennek s ki helybelinek ? Vájjon helybeli halott é az, aki esetleg már egy-két hét óta a városban lakik, de hónapokkal azelőtt szerzett és pedig falun, vagy másutt szerzett gümőkórjának előre haladott stádiumában költözik a városba s talán még munkát vállal s nem ís a kórházban hal meg ? S vájjon idegen halottnak tekinthető-é az a falusi lakos, aki a városban történt baleset, vagy ott szerzett sepsís, vagy hevenyfertőző betegség okából meghal '? Falun aligha halt volna meg ; az „eset" akárhányszor direkt a város számlájára irható az „idegen" elhaltak nem is alárendelt hányadánál. 30) A jelenlévő összes népesség sorai közt ideiglenesen ott tartózkodó idegenek is vannak s ezért e viszonyítás sem teljesen gáncs nélkül való. Helyes a népmozgalmi viszonyszámok szabatosabb megállapítására tekintettel ís a németek distinctio-ja az Ortsanwesende" és a „Wohnbevölkcrung" között. 31) A Székesfővárosi Statisztikai Évkönyv alapján. Az 1920-as nem publikált korcsoport szerinti tagozódást Illyefalvi J. Lajos, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal Igazgatója volt szíves rendelkezésre bocsájtani. Legyen szabad e helyen hálás köszönetet mondanom.