Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 6. szám - Miskolcz halálozási hányadosának átértékelése

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (72) Mískolcz város népességének halandósági hányadosa az 1920/21 évek átlagában 21.59u/°°18). Szóval egy árnyalattal magasabb a halottak száma 1000 lélekhez mérten, mint az országos átlagban. Az elmaradás azonban jelentéktelen. Illetve, minthogy most még nyers arányszámokkal dolgozunk, csak annyit mondhatunk, hogy jelentéktelennek látszik a különbség. Ha Budapestnek, mint gazdaságtársadalmílag kivételes elbírálás alá eső és e mellett az idegen halottak igen nagy számával megterhelt metropolisnak az adatait e vizsgálódás keretében figyelmen kívül hagyva a többi vidéki thj. városra szorítkozunk, ugy a megmaradt 9 városi törvényhatóság mortalitását 1000 lélekre 20.78-as szám tükrözi vissza. Tehát 1000-nek véve a vidéki thj. városok mortalitását (Mískolczot nem beleértve) Mískolcz halandósága 1039-el lesz egyenlő. Tehát kereken 4%-al volt több viszonylag a halottquantum, mint a vidék többi nagy centrumában.19) Azt csak futólag említjük meg, hogy a helyzet ujabban lényegesen javult és a magyarországi halandóság történetében mélypontot képező 1925/26 évek átlagában már a vidéki thj. városok mortalitása 17'60u/o0-ra szállt le. Sőt ha nem a természetes szaporodás alapján kiszámított népességet tesszük osztónak, hanem a Bertíllon-képlet alapján a régebbi (1900tól 1910-ig) vándorlási mérleg egyenlegét is hozzáadjuk, illetve kivonjuk a természetes szaporulat egyenlegéhez, íll. egyenlegéből, akkor a valósághoz mindenesetre közelebb álló 16.970/oo-cs koefficienst kapjuk eredményül. Tulajdonképpeni kérdésünkre azonban még nem kaptunk feleletet: tényleg. 21.590/o0 a reális halandóság kifejezője Mískolczon? Mennyiben tükre eszám a valódi életveszélynek s vájjon mi része van e szám kialakulásában merő formális tényezőknek: a veszélyt fokozó vagy veszélyt csökkentő koreloszlásnak? A kérdés tisztázása céljából megvizsgáltuk a fentemlített hetes beosztás szerint való korcsoportokban a halandóság nagyságát20). Eredmény a következő: 1000, oldalt jelzett korú egyénre jutott ugyaníly korú elhalt az 1920—21 évek átlagában a vidéki thj v. halandóMískolczon a többi vidéki országos sága=100 thj. városban átlagban21) Miskolczé 1 éven aluli 196.77 210.89 229 95 1—4 éves 27.67 50.09 55 92 5—19 éves 7.13 6.17 6 115 20-39 „ 10.59 9.04 8 117 40-59 „ 22.71 16.84 14 155 60-69 „ 57.71 44.60 40 129 70 éven felüli 149.14 131.62 125 114 1S) Magvar Statisztikai Évkönyv 1919—1922. Budapest, 1925. 21. és 22. I. 19) Igen szomorú feladat volna mind e számokat a megfelelő nemzetközi keretbe beállítani. Ezúttal ez nem célunk. Csak íájóan sorolunk fel mutatóba néhány számot. AH idegen halottak beszámításával, tehát a miénkkel homogén viszonyítási módszerrel pl. a német nagyvárosok bősül még 15°/oo-ct is csak az egy Bresslau haladta meg azidőtájt, de ugyanakkor Frankfurt hányadosa 12*1, Nürnbergé 11'7 volt, hogy ne is beszéljünk a boldog Amsterdamról, ahol 10'7, Rotterdamról, az ausztráliai Sydneyről, ahol már akkor is csak éppen hogy 10 felett állott a mutató, hogy azóta a 9 alá sülyedjen. Néhány spanyol, brazíliai és orosz város szárnyalta tul a mi 2l-es mortalitás-szinvonalunkat (V. ö. Annuairc statistiqe des grandes villes. La Haye, 1927. 2S6. és köv. 1.) 20) A korcsoport-halandósági absolut számokat a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Hálás köszönetemet legyen ssabad kifejeznem ezúton is. 21) Ezúttal még ki nem küszöbölhető csekély methodikaí hiba miatt véglegesnek nem tekintendő, de a valóságot 9S —99 % erejéig megközelítő számok, az országos átlagot illetve. A legfiatalabb korcsoportok Mískolczon relatíve kedvezőbb helyzetét22) első pillantásra is feltünőleg lerontja a produktív munkára hivatott életkorban és az öregek sorában mutatkozó igen nagy halandóság. Különösen a 40—70 év közöttiek veszélyeztetettsége exorbítáns nagy. Bár e korosztályokban rendszerint a külföldi városokban ís nagyobb szokott lenni a halandóság, mint országos viszonylatban, mégis igen tanulságos volna, — ha közelebbi feladatunktól el nem térítene — nemzetközi viszonylatban ís értékelni ezeket az eredményeket. Kiderülne, hogy nálunk részben már a vidéki thj. városokban ís, de főleg Mískolczon - igen nagy, megdöbbentően nagy az emberi élet eltékozlása a munkára még ugyancsak alkalmatos magasabb korévekben. Ezen számok egyben már előre vetítik az árnyékát annak, hogy a halandóság hel\7es alapon megejtendő és az életkorok különböző telítettségének zavaró hatását kiküszöbölő vizsgálata aligha fogja Mískolcz halandóságát kedvezőbbnek találni, mint a közönséges számításmód. S valóban, ha a standardízálást elvégezzük, a következő eredmények fogják jelezni a viszonyszámok viszonylagosságáról mondottaknak Miskolczra nézve eléggé lesújtó igazát. Volt a standard sokaságra át- nyers halálozási értékelt halandósági hányados hányados Országos átlagban 23) 22.90 ü/°o 21.27 0/00 a vidéki thj. városok 25.46 0/00 20.78 0/00 Mískolczon 25.99 0/00 21.59 0/00 Mind a három kategóriában nagyobb tehát az életveszély foka, semmint a nyers viszonyszámok alapján gondolhatnék. De a legnagyobb a különbség épen Mískolczon. Tehát nálunk a különben is magas halandóság még fokozott mértékben bajtleplező kedvező látszat csupán. Következménye annak, hogy Mískolcz népességében rendkívül nagyszámuak a produktív korúak, elég kevés a gyermek és relatíve még ennél ís kevesebb az öreg, tehát nagy az életerős, de kicsiny a veszélynek legerősebben kitettek részesedése.24) Mískolcz népességének életkorszeríntí rétegeződése fiatalos, nagy munkateljesítményre praedestínáló — hogy ugy mondjuk — ameríkaías színezetű. Nagyvárosi korösszetétel ez. Ámde e kedvező körülmények alacsony halandóságra praedestinálnák Mískolcz népességét. Mondhatnók a kedvező dísposítío nem tud érvényre jutni, mivel a tényleges életveszély a csecsemők és kis gyermekek kivételével igen nagy. A többi vidéki városra ez egy árnyalattal kevésbbé áll. A fenntí viszonyszámok alapján megrögzíthetjük a következőket: míg az országos átlagban mintegy25) 7^-al, addig a vidéki thj. városokban 11*42 %-al, Mískolczon Í6'95 Val 26> veszélytelenebb a 22) A kedvező helyzet relativitását nagyon hangsúlyozzuk. Svájczi, angliai, hollandus és skandináv városokban már ezídőtájt az átlag a 70 S0 csecsemő halálozási koefficiens és a 10 köriili gyermekhalálozási (l—4 évesek) arány körül mozgott. 23) L. á 21. sz. jegyzetet. 24) 100 lakos közül volt: lé. 1 é. a. 1-4 5-19 20-39 .40-59 60-69 70 é. f. Ország 2.66 5-65 32.92 50.68 19.12 5.99 2.9S Vidéki thj. városok 2.17 4'93 31.55 55.59 19 18 5.7S 3.02 Mískolcz 2.01 5'27 30.16 37.77 18.02 4.62 2.15 25) L a 21. sz. jegyzetet. 2Ö) Egyes nagyvárosok, ^de különösen az újvilági társadalmak (Észahamcrikai Egyesült Államok egyes nyugati, ujabban betelepült s nagy bevándorlási többletet mutató tagállamai, továbbá a délafríkaí Unió fehér lakossága) produkálnak Miskolczhoz hasonló, vagy azt még valamivel felülmúló veszélytelenségí hányadosokat. A legtöbb európai nagyvárosban ugyanis az öregek és a meglett korú produktívak részesedése jóval nagyobb.