Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 2. szám - Surányi-Unger Tivadar dr. szegedi egyetemi tanár

(23) MISKOLCI JOGÁSZÉLET Surányi-Unger Tivadar dr„ szegedi egyetemi tanár A Kormányzó Ur őfőméltósága a.m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy a szegedi Ferencz József tudományegyetem jog- és államtudományi 'karán a statisztikai tanszék statisztikai és közgazdasági tanszékké szerveztcssék át, E tanszékre a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a szegedi tudományegyetem jogés államtudományi kar meghívása folytán dr. SurányiUnger Tivadar, a miskolci evangélikus jogakadémia nyilvános rendes tanárát, tudományegyetemi és műegyetemi magántanárt, egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá kinevezte. Surányi-Unger Tivadar három évet töltött főiskolánknál, de ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy működését a jogakadémián és annak körén kívül jelentőssé és emlékezetessé tegye. Ahogy tudása és egyénisége diszére vált ősi főiskolánknak, ugy az ő miskolci időzés;' is szokatlanul gazdag és sokoldalú munkásság eredményeit jegyzi Fel. Surányi-Unger Tivadar professzor érdekes és magas színvonalú előadásait a jogászit'juság örömmel és nagy haszonnal látogatta, a főiskolán kívül pedig széleskörűen ismerték őt, mint élvezetes előadót, ki különféle társadalmi egyesületekben számos esetben tartott tudományos, vagy ismeretterjesztő előadást. Miskolci professzori működésének három esztendejére, tudományos pályájának jelentős eredményei esnek, [gy ekkor jelentek meg: Die< Entwickelung der theorethischen Volkswirtschafislehrt im ersten'Viertel des XX. jahrhunderts, Jena, Gnstav Fischer Verlag 1927. XVI. -j320. 1.; A termelési költségek és a várriproblémaé. (Miskolci Jogászélet 1926. évf. és Miskolci Jogászélet Könyvtára 17. sz.) ; Az ujabb közgazdasági elméletek bölcseleti alapjairól. (Közgazdasági Szemle, Budapest 1927. évi'. Különlenyomat 26. 1.) : Statisztika és közgazdaságtan. (Közgazdasági Szemle, 1927. évf. és különlenyomat 19.) ; A gtazdaságpolilika I adományos alapkérdései. (Buda pest, 1927. XI. -(- 280. 1.) ; Heller Farkas gazdaságtudományi rendszert. (Miskolci Jogászélet Könyvtárának 39; száma, 1928. ); Siatistique et Éconpmie Pqlitique, (Kulönlenyoma1 A Revue de la, Société Hongroise de Státistique-ból. Budapest, 1927. 24. 1.) ; Le Kole de la Stafistiqm dems l'Économie Politique. (Különlenyomat a Journal de la Soeiété Hongroise de Statistique-ból, Budapest, 1928. 60. I.) ; Ugyanaz maggar nyelven: A stilisztikai módszer SZÍ r< )je <a közgazdaságtanban. Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből, Budapest, 1928. 51. 1.) ; Objekt und (trnndbegril'l'i der llieoretiselien Xationidökonomie. (Különlenyomat a Nationalwirtschaft-ból, Berlin, 26. 1) ; Die Wvrtschaftstheorie bei Sombari. (Különlenyomat a Jahrbücher für Nationalökonomic und Statistik-ból, Jena, 1928. 20. 1.) ; Vber die Ausgan&punkte der Volkswirtschaftspolitik. (Schmollers Jahrbueh 1928. 5. számában s különlenyomatban 25. 1.) ; N'emzet gazdaság tan és világgazdaságtan. (Miskolci Jogászélet 1928. évf. 7—8. szám és Miskolci Jogászélet Könyvtárában 38. sz. 13. .1.) eimü munkái, illetve tanulmányai, melyeket a szakkörök,; mind hazánkban, mind külföldön nagy elismeréssel és méltánylással fogadtak. Azonkívül számtalan könyvismertetést irt a hazai, de különösen a német szakfolyóiratokba. Állandó érintkezést tartott fenti Surányi-Unger Tivadar nemcsak az európai, hanem az amerikai és japán tudományos körökkel és 1928., nyarán hosszabb -tanulmányutat tett az Északamerikai Egyesült Államokban és ezen tanulmányútjáról hosszabb tanulmány keretében a Városi Szemle eimü folyóirat ez évi januári számában számolt be. Miskolcon léte alatt választota meg tagjául a Magyar Filozófiai Társaság, .Magvai; Közgazdasági Társaság, Magyar Statisztikai Társaság, Magyar Külügyi Társaság, a Friedrich List-desellsehaft, az Internationale Vereinigung für Rechts- und Wirtschaftspolitik, ujabban pedig a Magyar (íazdaságkutató Intézet, elnöki tanácsának is tagja lett, Surányi-Unger Tivadart nagy ludománi/szeretel és szinte páratlan munkabírás jellemzi. Csak így vált lehetővé, hogy még aránylag fiatalon, mikor sokan még tudományos pályájuk kezdetén állanak és munkáik kiforratlanság minden hibájával inkább csak Ígéretei még egy értékes jövőnek, ő már kész és érett müvek sorozatával lép a nyilvánosság elé. melyek nemcsak a hazai, hanem, a külföldi tudományos irodalomnak gazdagodását jelenti. Régebbi müvei közül különösen kiemelcndők: A gazdasági válságok történetének vázlata. (Budapest, 1921. IV.-(-164. 1.) ; Közgazdasági szeminárium. (Közgazdasági Szemle 1922. évf. és különlenyomatban 21. 1.) ; Társadalmi és gazdasági tényezők elkülönülése. Közgadasági Szemle 1922. évf. és különlenyomatban 24. 1.) Die Dogmengescliiclite der Volkslehre eds selbststandige Wissenschaft. (Budapest, 64. 1.) ; Célkitűzés a, kereskedelmi pÓUilkában. (Közgazdasági Szemle, 1924. s különlenyomatban 72. 1.) ; Philosophie in der Volkswirlscliaftslehre. (2 kötet. Jena, Gustav Fischer Verlag, 1923/26. I. k. VIII. -j- 400. Lj II. k. VIII. + 547. 1.) Utóbbi müve nemcsak Németországban, hanem Európa, Amerika és Japán tudományos köreiben is nagy feltűnést keltett. A Nápolyban 1924-ben tartott nemzetközi filozófiai kongresszuson Helmuth Wolff a hallei egyetem nagyhírű professzora a gazdaságbölcseleti tudományoknak egy uj irányát vélte feltalálni Surányi-Unger Tivadar e nagy munkájában. Még az elmúlt évben kapott Surányi-Unger Tivadar megbízást, hogy az amerikai Encyklopedia of the Spcial Sciences számára a magyar és az osztrák társadalomtudományok fejlődéséről szóló részt készítse el. E megbízás magyar szempontból is fontos esemény volt, hogy jogakadémiánknak tudós professzora idegen állam társalomtudományáról megbízás alapján mondhat Ítéletet. Tanulmányokban való komoly elmélyedés azonban nem hozta magával Surányi-Unger Tivadarnál a szobatudós egyoldalúságát. Érdeklődési köre tág, kulturérzéke nagy és felöleli a legkülönfélébb tudományágakon kívül a turisztika, sport és az atlétika egyes fajait is. A miskolci jogászit'juság körében ő renndszeresitette az atlétikai gyakorlatokat és jórészt az ő érdeme is, hogy a miskolciegri versenyeken a miskolci jogászok derekasan megálltak helyüket. A miskolci jogakadémia fenntartó hatósága s tanári kara, mely három évvel ezelőtt reményekkel és várakozással eltelve választotta meg Surányi-Unger Tivadart nyilvános rendes jogakadémiai tanárrá, fájdalmasan érzi a vesztességet, melyet távozása ősi főiskolánkra nézve jelent. Surányi-Unger Tivadar szegcdi egyetemi előadásait csak a jövó tanévben kezdi meg, amennyiben a mostani nyári félévet újra az Egyesült Államokban tölti, ahová február hó 6-án indult, hogy világgazdasági tanulmányait befejezhesse. Búcsúzóul Tsten áldását kérjük törekvéseire és további pályájára, hogy a magyar tudományosságnak továbbra is disze és büszkesége lehessen.,, 11.