Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A törvényhatóságok képviselete az országgyűlésen. Irta: Zsedényi Béla [Könyvismertetés]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET (ÍÖÓ) Élénk összeköttetést tartott fenn a Szövetség a fővárosi és vidéki testvéralakulatokkal. így az 1927 február 20-iki országos nagytáboron Mátyus Viktor törzsfő és Czövekh Béla levente képviselték a miskolci alvezérséget, hol az alvezérség nevében lelkesedéssel vették tudomásul gróf Károlyi József országos fővédnökké történt megválasztását. Vendégül látta a Szövetség a kecskeméti alvezérség vezetőjét, míg a miskolci alvezér a Szövetség pécsi csoportjánál tett látogatást. Résztvett a Szövetség a helybeli jelentősebb társadalmi mozgalmakban és ünnepélyeken, továbbá testvéri együttérzéssel működött a Jogásztestület életécen és a miskolci bajtársi egyesületekkel. Czövekh Károly dr. a Szent István Bajtársi Szövetség alvezére. 5. A Focderatío Emericana Corporatio Rákócziana 1926—27. évi jelentése. A Corporatio Rákócziana múlt évi zárószavai az egész évi munkásságot ,.Ígéretnek" mondották, amelyből egy munkásabb jövő veti elénk küzdelmekben és sikerekben nagyszerű előretörését. Az ,,igéret" nem maradt megvalósítatlanul, azt bizonyítja az elmúlt évi működés és a corporatio ereje. Erős ez a Corporatio azért, mert minden nagyura és öregura érzi azt, hogy kötelessége a magasztos múlton csüggő ifjúságunk Trianont ledöntő szent elindulását önzetlenül, megértéssel Nagymagyarország megteremtéséhez segíteni. Ennek az önzetlen megértésnek hatalmas buzdítása s a Foederatio Emericana zászlójára irt szent eszme, voltak azok az erőforrások amelyekből a Corporatio ez évi munkássága fakadt. Az ifjúság tiszti kara ez évben a következő volt: senior: Rimóczy Gyula, consenior: Czibere Kálmán, secretarius : ifj. Török József, ceremonarius, Magister : Ulhmann Aladár, krónikás: Kováts Zoltán, sajtóreferens : Rusznyák Gyula. A Corporatio belső életének megkapó kifejezői a kis káptalan, Convent és Curiális gyűlések, amelyeken a keresztyén magyar társadalmat érintő aktuális kérdésekkel foglalkozott a Corporatio. Különös nagyot lendült a curiális élet. Minden hónapban két-három vagy több gyűlést tartott az ifjúság. Ezeken a curiálisokon magas nivóju műsorok fejlesztették a curia tagjainak képzettségét. Nagyon értékes szakelőadásokat és felolvasásokat tartottak: Rimóczy Gyula, Czibere Kálmán, Uhlmann Aladár, Török József, Mítró György és Barta László. Részt vett a Corporatio az Emericana nagy gyűlésén, bálján és zászlószentelésén, képviseltette magát a priori és seníorí conferentiákon és a testvér Corporatio ünnepélyein. A jellegzetes Emerícanás zöldsapkát ott látjuk városunk minden kiemelkedő magyar és keresztény ünnepségén, ahol corporationk egykét tagjának szereplésével elősegíti a sikert. A Mansz leányklubjának, a katholikus leányegylet, a keresztényszocíálísták és más társadalmi egyesületek ünnepélyein látjuk szerepelni Rimóczy Gyula, Czibere Kálmán, Uhlmann Aladár, Török József, Rusznyák Gyula, Majoros Zoltán leventéket. Elénk szerepet visznek más társadalmi egyesületekben mint tisztviselők: Rimóczy Gyula a kath. leányegylet tikára, Uhlmann Aladár jegyző és Török József a Mansz leányclubjában mint titkár. A „Miskolci Joghallgatók Testületének" lelkesen dolgozó gárdáját alkotják az Emericana leventéi és apródjai. A „Joghallgatók Testületének" tisztikarában Czibere Kálmán könyvtáros, Török József pénztáros és Uhlmann Aladár az irodalmi szakosztály elnöke. A „Joghallgatók Testülete" október 6-iki ünnepén szerepel Uhlmann Aladár és Török József és ugyancsak ők szerepelnek november 1-én Csengey Gusztáv professzor sírjánál. A március 15-iki emlékünnepen Majoros I. Zoltán, Uhlmann Aladár és Török József, a hősök emlékünnepén Majoros I. Zoltán szerepeltek. Az akadémia által hirdetett pályázaton résztvett Majoros I. Zoltán, Czibere Kálmán, Uhlmann Aladár és Mitró Gyula. A Szemináriumi életben kivették részüket Majoros I. Zoltán, Czibere Kálmán és Uhlmann Aladár. Meg kell emlékeznünk a Corporatio két kitűnően sikerült családi estjéről, amelynek rendezésében a curia minden tagja résztvett. Június 3-án tanulmányi kirándulást rendezett a Corporatio a diósgyőri várromhoz és a diósgyőri papírgyárba. A várromok között megható diszeuriális keretében emlékezett meg a corporatio a trianoni gyásznapról. Az évi jelentést azzal zárjuk, hogy adjon a Mindenható erőt ahhoz, hogy Corporationk, amely Rákóczi nevét viseli, a következő esztendőkben is oly eredményes munkát fejthessen ki, amellyel méltó építőtársa a Nagymagyarországért harcoló magyar társadalmi egyesületeknek. Rimóczy Gyula a Foederatio Emericana Corporatio Rákócziana seniora A törvényhatóságok képviselete az országülésen. Irta: Zsedényi Béla dr. (A Miskolci Ev. Jogakad. Tudományos Értekezéseinek Tára. 30 sz.) Miskolc, 192f. 196. 1. „A törvényhatóságok képviselete az országgyűlésen": ez a cime Zsedényi Béla dr. jogakadémiai tanár legújabb müvének. E munka méltóan sorakozik a szerző egyéb kiváló alkotásaihoz. Zsedényi könyve a tárgyra vonatkozó egész irodalmi anyagot feldolgozza. Ötvenkét irónak 66 müvét rostálja át ez a 190 oldalas munka s amellett részletesen ismerteti az 1885. s az 1926. évi parlamenti vita anyagát. Zsedényi könyve röviden, tömören, szabatosan és élvezetesen ismerteti a vármegyei intézmény keletkezését, fejlődését, fénykorát, majd hanyatlását. Szent Istvánnak a nemzetre erőszakolt, elméletből alkotott vármegyéje volt az a csira, amelyből a történelmi fejlődésnek ide-oda kígyózó, de nagyban, egészben mégis egy határozott cél felé törekvő, lassú, de biztos utján a vármegyei intézmény, mint egy tömör, ezeréves tölgy, kifejlődött. Az a történelmi szükségszerűség, ami a vármegyei intézmény fejlődését meghatározta, a magyarság mindent leküzdő szabadságszeretete volt. Szent István államalkotó zsenije, •—- amint azt Zsedényi helyesen megállapítja, — a vármegyei intézményt a királyi hatalom megerősítése érdekében hivta létre, de a magyarság szabadságszeretete e billincsből, idők multán fegyvert kovácsolt, a királyi hatalmat hirdető várispátnságokat az alkotmány védbástyáivá építette át. A vármegye volt az a bevehetetlen fellegvár, amelynek sziklaszirtjein az abszolutizmus százados rohamai megtörtek.