Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [3. r.]

(99) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 23 3. A miskolci jogászok „Werbőczy" Bajtársi Egyesületének 1926—27; évi jelentése. A miskolci jogászok Werbőczy B. E. Vezérsége az uj tanév kezdetével a legintenzívebb munkába kezdett. Tanainak és eszméinek igazsága tömegesen hozta a joghallgatókat a Werbőczy B. E. zászlója aiá, hogy megismerjék a bajtársi életet és terjesszék a „Turul" eszmét, melynek célja a magyar társadalomban meglévő széthúzás kiküszöbölése és komoly, célirányos munkával az integer ,,Nagy-Magyarország" helyreállításának elősegítése. Tagjainak létszáma háromszorosára emelkedett s az uj tagok felavatását október 2-án a „Korona-szálló" vadásztermében tartotta meg ünnepélyes keretek között az Egyesület. Sikerült megszervezni a Nyíregyháza és környékén lakó jogászokat is a Werbőczy B. E.-be s ott egy önálló Bessenyei törzset létesíteni. November hó 19-én egy jól sikerült ünnepség keretében avatta fel Sztehló János alvezér a nyíregyházai „Korona-szálló" különtermében az uj bajtársakat. A „Bessenyei" törzs vezetője Belánszky Barna lett, akinek a szervezés sikere is köszönhető. Az Eperjesi Diákszövetség alakuló közgyűlésén Budapesten, 1927 szeptember 26-án küldöttségileg képviseltette magát a Werbőczy B. E. és nevében Koppányi Dénes vezér nagy tetszést arató üdvözlő beszédet mondott. A szervezéssel kapcsolatosan haladt előre az ének- és zenekar megalakítása. Ugy az ének-, mint a zenekar hetenkint 2 próbát tartott és készült, hogy munkájának eredményét az elkövetkező kulturestélyen bemutassa. Az első nyilvános szereplése a bajtársaknak a Szerencsen rendezett kulturestélyen 1927 január hó 1-én egy jól sikerült műsor keretében történt, melyen ugy az énekkar, de különösen a zenekar tanújelét adta alapos előkészületének. Közben az Egyesület tisztikarában tísztségváltozás állott be. Ugyanis Sztehló János alvezér, Miklós Gábor kincstárőr és Cseh Ervin bajtársak katonának vonultak be, akik a január 12-én tartott törzsfői táboron a bajtársi teendők alól felmentést nyertek. Helyűkre alvezérré Jakab Ferencet, kincstárőrré Répay Bélát, udvarnaggyá Poppe Ferencet választotta meg a törzsfői tábor. A nagy taglétszámú egyesületben felmerült annak a szüksége, hogy két törzsre oszolva könnyebben és még intenzivebben folytassa működését. Az egyik törzs, amelynek törzsfője Koppányi Dénes vezér lett a törzsfője „Koppány" nevet vett fel, a másik Jakab Ferenc alvezért választotta meg törzsfőjének és a „Petőfi" törzs nevet tartotta meg. Ettől kezdve a törzsek keretén belül intenzív munka indult meg. A törzsek kéthetenként tartottak törzsi tábort és a táboron szavaló versenyeket és zenepróbákat tartottak s ennek az eredménye lett a február 26-án rendezett disztábor, amelyen megjelentek a patrónus professzorok közül is többen és Surányi-Unger Tivadar dr. patronusprofesszor az „Európai népek diákéletéről" tartott hatásos szabadelőadást. Az időközben felkért tb, dominuszok közül is számosan vettek részt a kulturestélyen. M árcius 14-én este az 1848 március 15-ének emlékére a Joghallgatók Testületével karöltve lampionos és fáklyás felvonulást rendezett, amelyen a bajtársak fegyelmezettségüknek adták tanújelét. A Vezérség kezdeményezésére alakult meg Miskolc központtal a Turul Szövetség V. kerülete, amelynek a vezérévé Kigyóssy Sándor máv. mérnök, I-ső alvezérévé Koppányi Dénes a Werbőczy Bajtársi Egyesület vezére lett. A kerületi vezéravatásra Budapestről Miskolcra érkezett Hekler Antal dr. egyetemi tanár, a Turul Szövetség primusz magisztere, aki az avatást nagyszabású beszéddel március 13-án a jogakadémia tanácstermében végezte. A húsvéti szünidő után ismét egy kulturünnepély előkészítése és rendezése kötöLte le a bajtársak zene- és énekkar tevékenységét, amelyet május hó 7-én tartottuk meg Nyíregyházán az ev. reálgimnázium dísztermében. Ez alkalommal tartott vetitettképes előadást Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán, az egyesület Magisztere, ,,Felvidéki várromok és és a hozzájuk fűződő mondák" cimen, amelyet a hallgatóság a legnagyobb figyelemmel érdeklődéssel kisért. Az Egyesület zenekara ismét a legnagyobb elismerést váltott ki ugy a kulturestén, mint az azt követő táncestélyen, amelyen közreműködött. Az április 27-én tartott törzsfői táboron Koppányi Dénes vezér elbúcsúzott a bajtársaktól vidékre való ideiglenes eltávozása alkalmából és a vezéri teendőket visszatértéig az alvezérré ruházta. Május 25 én volt az Egyesület darutagjainak a daruvizsgája és leventévé avatása. A daruvizsgát a bajtársak mindegyike sikerrel tette le s a május 28-án tartott tisztikarujitó Nagyíáboron megválasztott uj tisztikar már az újonnan leventévé avatott fiatal bajtársakkal töltetett be. Jakab Ferenc, a Werbőczy Bajtársi Egyesület alvezére. 4. Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szent István Bajtársi Szövetségének 1926—27. évi működése. A Szent István Bajtársi Szövetség az elmúlt tanévben is az előző évek szelleméhez-híven a magyar irredentizmus, az ősi tradiciók és a bajtársi együttérzés jegyében folytatta munkásságát. Az évet 1926 október 8 án disztábor nyitotta meg, melyet a Szövetség a domínuszi kar részvéíelével a Korona szálló különtermében rendezett. Az előző évi jelentések tudomásulvétele és a tisztikar felmentésének megadása után az 1926/27. évi tisztikar következőképen alakult: Alvezér: Czövekh Károly jogszigorló, törzsfő: Máíyus Viktor II. é. joghallgató, törzsfőhelyettes: Orbán József III. é. j, h. nádor: Kletz Andor III. é. j. h. kincstáros: Traply Béla IV. é. j. h. Íródeák: Kiistel Sándor IV. é. j. h. rex bibendi: Kiss Endre II. é. j. h. A bajtársi együttérzés ápolása céljából a Szövetség havonta rendszerint két tábort tartott, melyen részint az adminisztratív ügyek elintézésén kivül a bajtársak felolvasásokat tartottak, részint vig táborozások keretében elevenítették fel a diákszokásokat. A felolvasásokon szerepeltek: Czövekh Károly alvezér, aki Zsirkay János: „Habsburg legitimizmus" cimü cikksorozatát ismertette, a november 20 án tartott disztáboron „A legitimista álláspont közjogi megvilágításban" cimen tartott felolvasást és egyik víg táborozáson lirai költeményeiből olvasott fel. Mátyus Viktor törzsfő Görgey Arthurról tartott felvlvasást, mig Szalontai Nándor levente „A hypnotizmus elmélete" cimen ismertette a hypnotikus álomra vonatkozó különféle felfogásokat. 1927 február 12-én rendezte a Szövetség farsangi bálját, melyen Miskolc város előkelő közönsége és a környék társadalma is résztvett. A bált megelőzőleg a Szövetség uj dominusainak felavatása alkalmával báró Bottlík István az alvezérség védnökének elnöklete alatt disztábor, rendezett, melyen Zsedényi Béla dr. jogakadémiai professzor, vezető dominus, Magyar Béla dr. országos dominus és Czövekh Károly miskolci alvezér mondtak beszédet.