Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [3. r.]

ló MISKOLCI JOGÁSZÉLET (92) hozók dolgoznak." ,,Hadd kuruttyoljanak ezek a nyomorult teremtések a sárban és a...! — kiált fel egy másik képviselő. Követelték, hogy az újságírókat, akik állásukat csak arra használják fel, hogy a közszellemet megmérgezzék, kergessék ki a konventből. Az 500-ak tanácsában Tallot szintén törvényt, kiván a zsurnaliszták ellen. „A klubbok is tettek eleinte szolgálatokat a köztársaságnak — úgymond —, mégis bezárták őket, mihelyt veszedelmesekké váltak. Már pedig minden újságíró egy leendő klub s még százszorta veszedelmesebb, mint amazok, amelyek eltörültettek." Pluviose 18-án ugyanez a szónok visszatér a tárgyra s egyik kollégája azt mondja, hogy az újságírókkal ugy kell bánni, mint a rimákkal, mert miként, ezeknek, nekik is megvannak a maguk keritönői, miként - azok, ők is uton-utíelen kínálgatják magukat s miként azok, ők is megmételyezik a közegészséget."107) Még a hóhér is egyre-másra indította meg a sajtópereiket, mert ő sem volt megelégedve a hírlapokkal.108) A sajtó megteremtője Franciaországban Mirabeau.100) Bár lapját, a „Les États — Généraux" címűt egykettőre betiltja a kormány — nem esik kétségbe, hanem uj lapot indít, a leveleket választóihoz,110), sőt közreműködik a „Courrier de la Provenee" megalapításában is. A komolyabb forradalmi hírlapírók között Brissot volt az ,aki szintén nagyra tartotta a sajtó szerepét a tömegnézetek irányításában s a hírlap írás lényegére rámutatott, midőn azt mondta, hogy a nép szószéke, melyről az egész nemzethez kell szólni, — csak a sajtó lehet. „Itt ezernyi szónok beszél egyszerre a néphez: itt képződik a közvélemény, itt eszmélődnek és Ítélnek csöndes gondolkodásban, egybevetve, fontolgatva, következetesen."111) Lapiáról azt mondták: ,,ostora az udvarnak és réme a terrorizmus embereinek."112) A kormány természetesen mindent elkövetett, hogy a hatalommá lett sajtót elhallgattassa. Rendeleteket boesájtott ki az írók elfogatására, a lapok elkobzására s midőn rendeletei hatálytalanok maradnak tehetetlenné válik. A kormány és a sajtó harca nagyon egyenlőtlen volt: egyik oldalon állt a jó öreg hivatalos Gazét te, 'mely még a Bastille lerontását sem vehette tudomásul, mert az tudvalevően a kormány engedélye nélkül ment végbe118.), míg a másik oldalon Desmoulins Camilie az utolsó közkatona neve. Míg ennek a nevét a megbocsátás szelleme lengi körül, Marat-ra csak gyűlölettel és megvetéssel gondolt vissza a későbbi nemzedék. Visszataszító alak — írja róla Neményi114) — telve rejtélyes vonásokkal. Lapja, melyet eleinte csak dugva Írhatott, — tömeges gyilkolásra való felhívások sorozata. Népszerűséget ugy szerzett neki, hogy levélszekrénnyé tette a „Népbarátot", melybe az elnyomottak panaszaikat bedobhatták. Ezzel az ötlettel a magyarországi tanácsköztársaság történetében is találkozunk. Mag-a beszélte, hogy olyan ő, mint egy levélszekrény, amelybe mindenki beteszi a maga panaszát. ..Kora reggeltől — késő estig — így irja — ostromolja a sze107) Neményi: 12—13. old. 108) Neményi: 15. old. «*_»<>) v Qtt. ]9_2i. oldal. 511) Ugyanott: 26—27. oldal. Ugyanott. m) Ugyanott: 32. oldal. ,M) Ugyanott: 37. oldal. gény Népbarátot a szerencsétlenek és elnyomottak sokasága, akik támogatását kérik."115) így népszerüsité politikáját, mely kevésben foglalható össze: iaz a fődolog, hogy fejeket üssenek le és pedig menőiéi többet !110) Des'moulins is rosszalt a Marat politikáját s igy támadta meg: „Marat ur, ön rosszul csinálja a dolgot. Ötszáz-hatszáz fejet leütni: ez már mégis csak sok! Ön a hírlapírók között a dramaturg. Megölné a darab öszszes személyeit, még a súgót is!"117) Az 500 fejnél egyébként nem állapodik meg; 10.000, majd 20.000, sőt 270.000 fejet követel s állhatatossága és dühe hatalmas hatást gyakorolnak a népre. Hasonlít az olyan haranghoz, — mondotta róla egyik kartársa, — amelyik mindig vihart jósol.118)• Az, hogy Franciaországban hirtelen ugy megszaporodtak a tömegbüncselekimények és patakokban ömlött a vér, nem utolsó sorban köszönhető Marat és társai propagandájának. Hatásának titka stílusában rejlik, amelyet szilaj kifejezések, a haragnak és a gyűlöletnek a szélsőségig hajtott kifejezése jellemeznék. Akár a királyról, akár az ,.oszt fák szultánáról" (Marié Antoinette), akár a nemzetgyűlésről szól a stílus mindig ugyanaz és hasonlatai mindig egyformák. „A nemzetgyűlés — -kiált föl egyszer — a nemzet előtt egy rimának a szerepét játsza. ki eleinte érzelmes asszony, — végül kéjhölgy!" Fréron lapja, az Orateur du peuple, utánzata a Marat lapjának. Ez is, miként amaz, ezer — meg ezer fejet követel.119) Amennyit ártottak a régi rezsimnek a komoly és vérszomjas lapok, ugyanannyit rontottak az „állandóság" ügyén a szatirikus lapok, ha nem többet! Desmoulins Camilie és Hébert, a Pére Duchesne szerzője, minden sorukkal ártottak a régi uralom ügyének. A ..Pére Duchesne" ereje abban állott, hogy ő élt először nyomtatásban a népies utcai és kofa nyel vvel, ugy. hogy az alsóbb osztályokban ezzel azt a gondolatot ébresztette, hogy a lapból tényleg maga a nép beszél.12"') A lap roppant népszerűségnek örvendett. Egyesek szerint 60.000, mások szerint 80.000 példányban nyomták. Hébert lapjának a királyné népszerűségének kiirtásában is nagy része van. Különös dühvel üldözte Mária Antoinettet, ahogy ö nevezte, az „osztrák nőstény farkast". Máskor azt irja róla, hogy ha volna igazság, — az osztrák nőstény tigrist pástétomnak kellene összeaprítani mindazért a sok vérért, melyet kiontott s dühe mégakkor se szűnt meg, midőn a tulajdon szemeivel látta, mint választották el a Madame Vető fejét gyalázatos nyakától.121) Alig van a forradalom egész történetében egyetlen undok alak is, mint ez az édeskés gazember, a maga gyávaságával és vérszomjával, ki tehetség, sőt temperamentum nélkül lett a rémuralom egyik fő tettese. A tömeglélek neveléséből a Journal de la cour et de la vilié is kiveszi a részét, azt mondván, hogy Franciaországnak vérfürdőben kell uj erőt keresnie", mely tanácsot a tömeg igyekezett tőle telhetőleg követni is.122) Ugyanez a lap a rendes képviselőket a gálya™) Ugyanott: 39. oldal. »«_'") Ugyanott: 40—41. oldal. Ugyanott: 41. oldal. ,M) Ugyanott: 43. oldal. uo) Neményi: 55. oldal. 121) Ugyanott: 58. oldal. 1") Ugyanott: 60. oldal.