Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [3. r.]

(93) MISKOLCI JOGÁSZÉLET Í7 rabokkal hasonlítja össze s következtetéseiből a morál levonását a tömegre bizza ilyenformán: „Mit tettek a képviselők és a gályarabok? — Rosszat tettek polgártársaiknak! — Mit csinálnak a gályarabokkal, ha tetten kapják őket? — Felakasztják ! — Mit csinálnak az olyan képviselőkkel, akik esküjüket megszegték? — Felakasztják őket!" Annak, hogy a lámpa oly nagy szerepet játszhatott a francia forradalomban, nagyrészt a francia sajtó az oka, ímely véretagzésre, üldözésre nevelte a tömegeket. Marat a maga dühös orditozásával egy egész véres bandát nevelt.123) Most már talán nem csodálkozunk annak az állásnélküli szakácsnak a magatartásán, aki csak bámészkodni akart a Bastille ostrománál, de mert De Launay véletlenül megrúgta, a legnagyobb szakértelemmel végezte el a parancsnok nyakának az clmetszését, mert azt hitte, hogy ez hazafias cselekedet.124) Megértjük a szeptemibriseurok vérengzéseit is, ha belátjuk, hogy a tömegek lelkét a forradalmi sajtó suggerálta, mely mind több és több fejet követelt. A gyilkoso'k a rájuk hajtó suggestio befolyása alatt — hiszen a sajtó minden nap ezt harsogta — teljesen meg voltak győződve, hogy hazafias kötelességet végeznek. Kettős funkciót végeztek t. i. a biró és a. hóhér funkcióját, de egyáltalában nem tartották magukat bűnösnek.125) 2. A magyarországi tanácsköztársaság vezető emberei, talán ép a francia forradalom tanulságain okulva, de felruházná az oroszországi eseményekből leszűrt tapasztalatokkal is, mint a töimieglélek irányításának suggerálásának mesterei mutatkoztak már be. Két körülmény lényegesen hozzájárult — irja Gratz Gusztáv — annak a hangulatnak előidézéséhez, amely a. forradalmat megteremtette. Az egyik az ország széles néprétegei politikai műveltségének alacsony foka volt, amelyet viszont a sajtó nagy részének teljesen bomlasztó tendentiái idéztek elő. Másutt a sajtó oktat és bírál, a magyar sajtó szóban forgó része se nelm oktatott, se nem bírált, hanem izgatott. A tekintélyeknek oly rendszeres lerontása, amint azt a magyar sajtónak, ez a része rendszeresen űzte, páratlanul áll az európai sajtó terén. Komoly okulást e lapok, amelyeket pedig száz és százezren járattak és milliók olvastak, alig nyújtottak, ellenben örökös szenzációikkal minden tekintély és minden konservativ erő állandó indokolatlan lepiszkolásával és idegen 1' art pour 1- art módjára űzött gáncsoskoclásukkal lényegesen hozzájárultak annak a hisztérikus közhangulatnak megteremtéséhez, amely nélkül a forradalom, ha meg is történt volna, legalább méltóbban és nemesebben folyt volna le.120) A bolseivista propagandának mindenek előtt általános elégedetlenség szitása volt a célja s elsősorban arra irányult, hegy az állam haderejének hagyományos, szellemét megmérgezze. A bolsevista agitátorok, akik Oroszországban az agátáitori tanfolyamokban az összes nemizctiségbelidk közül a legfogékonyabbaknak mutatkoztak a bolsevista tanok iránt, a munkásság és a katonaság körében nyíltan folytatták kutmérgező munkájukat. A laktanyákban a katonák fegyelmének megbontását a galilei kör 123) Ugyanott: 71. oldal. ,24) Le Bon: 151. oldal. ) Ugyanott: 152. oldal. Gratz: 20. oűdal. (A másik körülmény az orosz példa volt.)e vállalta magára, melynek vezetősége e célra igen nagy összegeket szavazott meg.127) A galileisták machinációin kívül jelentékeny tényezői lettek a mindennapi szakadatlan izgatásnak, az ámítók szolgálatába szegődött gyorsan, guruló rubeleken kívül — irja Breit József 128) — a Kun Bélával és társaival egy húron pendülő napi lapok és egyéb sajtó termékek is. Amidőn pedig a „Vörös újság" és a „Vörös katona" is megjelent az utcán e perctől kezdve gyors lépésekkel haladt előre a katonaság züllése és az általános nagy rothadás, amely az országot csakhamar a teljes összeomlás és a tönk szélére juttatta. Egyik főfeladata volt a bolsevista sajtónak a tiszti tekintély lejáratása. Egyes tábornokainkról és törzstisztjeinkről egymásután a legaljasabb rágalmak láttak napvilágot; a véres szájú újságok s pamfletek a tiszteket ellenforradalmároknak, vérszopó hiénáknak, csillagos gazembereknek nevezték, minek folytán azok a csapatoknál nem maradhattak meg.120) A kormány elnézte ezt, sőt még az ellen sem tett semmit, amikor a kommunisták sajtó orgánuma hetenként, majd a szabálytalan időközökben megjelenő Vörös újság, azt irta, hogy fütyül minden törvényre és hogy minden jó kommunistának minden nap, legalább egy burzsoát kell agyonütnie.130) A honi sajtó szakadatlan és folyton fokozódó izgatása, a hátországból jött levelezések, a szabadságról bevonulták propagandája és a hadi fogságból hazatérők megmételyezett szelleme, teljesen aláásták a fegyelmet.131) És egészen ferde irányban nevelték a magyar néplelket. A bolsevista röpiratokban ilyen kitételeket olvastunk : „reszkessen a burzsoázia ! Fegyvereink csak a jelre várnak és akkor romba fognak dönteni mindent, ami nekik az életet biztosította." „A proletáriátus töretlen daccal, a gyűlölet tüzével, végső elszántsággal küzdött föl, hogy a burzsoáziát kiirtsa."132) Az ily módon előkészített tömeglelket plakátjaikkal tették még ingerlékenyebbé. Sokan lesznek, akik emlékeznek még arra a plakátra, amely egy, az ujjával az olvasóra mutató vörös katonát ábrázol. Baljában puska, övéiben kézigránát : „Te! sötétben bujkáló, rémhírt erjesztő ellenforradalmár reszkess!''133) Az agyonterrorizált burzsoázia reszketett és a proletárok minden jobbam öltözött emberben ellenforradalmárt láttak. A tömegnek nem kellett sok: egy ezüst végű lovaglópálca gyanút keltett, egy nyalkább egyenruha, egy fehér zsebkendő a kabátzsebben, elég ok volt a legdurvább insultusokra. Mendelényi László irja, hogy Taubingcr Géza nyűg. pénziügyigazgatót csak azért, mert burzsuj kinézése volt, 1919 június 24-én este hét óra tájban egy vörös katona szó nélkül lelőtte.134) A bolsevista propaganda folyton erősbödő suggestiója folytán a proletár tömeg a legkisebb jelre gyanút fogott és „igazságot szolgáltatott." 1919 június 24-én Madarász Béla szigorló orvostanhallgatót azért, mert ablakából világosságot láttak kiszűrődni, ágyából kihurcolták, rohamkésekkel össze127) Breit: I. 23. oldal. 138) Ugyanott: 44. oldal. m) Ugyanott: 55. oldal. 13°) Ugyanott: 73. oldat. 1M) Rubint: 77. oldal. "2) Gratz-Hoitsy: 79. oldaL m) Gratz-Balogh: 161. oldal. m) Gratz: 200. oldal.