Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - Alaptőkefelemelés a részvényjogban

12 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (88) Mielőtt az alaptőkefelemelésnek itt felsorolt különböző módozataival egyenként foglalkoznánk, az alaptőkefelemelés jogi természetével kell foglalkoznunk, majd meg kell állapitanunk annak törvényes előfeltételeit. Az alaptőkefelemelés jogi természetét illetően két felfogás között kell általánosságban válaszatnunk. Vagy uj alapitásnak, vagy alapszabály módosításnak minősítjük az alaptőkefelemelést és ezeken az alapokon határozhatjuk meg, hogy minő szabályok érvényesülnek a keresztülvitelnél. A francia birói gyakorlat nagyrésze bírói belátás által eldöntendő ténykérdésnek tekinti azt, hogy az alaptőkefelemelést kettő közül melyiknek kelljen tekinteni. Ha az ellenőrzést gyakorló biróság azt látja, hogy az alaptőkefelemelés a régi társaságot teljesen átalakítja, uj társaság létesítését fogja megállapítani és ilyenkor megköveteli az alapításkori szabályoknak pontos betartását; ellenkező esetben azt csakis alapszabály módosításnak tekinti és mint ilyent bírálja felül. A mi irodalmunkban Kuncz foglalkozott részlete sen az alaptőkefelemelés jogi természetével. Az idevonatkozó elmélet és birói gyakorlat tüzetes elemzése után ahhoz a felfogáshoz csatlakozik, — ami különben birói gyakorlatunknak is megfelel — hogy.az alaptőkefelemelés nem von maga után sem egészben történő, sem részleges uj alapítást. Az alaptőkefelemelés lényegileg nem más, min1 az alapszabály módosításnak válfaja. Az alaptőke változása maga után vonja az alapszabály változását is Az eredeti alaptőke ugyanis nagyobb összegben fog szerepelni és az ujabban bevont tagok jogviszonyai ujabb rendelkezések felvételét teszik szükségessé. Az alaptőkefelemeléssel tágul a társaság anyagát képező vagyoni (és esetleg személyi) kör, de ezáltal a rt. nem alakul át uj társasággá, még részlegesen sem. Részvényjogunk reformra érettségét mi sen bizonyítja inkább, mint az a tény, hogy rt -aínk még most sem tudhatják bizonyosan, hogy mik az alaptőkefelemelésnek törvényes előfeltételei. A KT. 179. §. 5. pontja szerint az alaptőkefelemelés elhatározása a közgyűlés kizárólagos joga. Az igazgatóság vagy felügyelőbizottság ezt csak akkor teheti, ha az alapszabály őket erre felhatalmazza. A közgyűlés határozza meg azt az időpontot is, amikor a tőkefelemelés keresztülviendő. Fontos ugyanis az, hogy az alaptőkefelemelés kellő időben történjék, mert ellenkező esetben nem a rt. érdekeit, hanem személyes előnyöket szolgálna. Különösen fontos az uj részvény aláírásnak záridejét megállapítani. Ez a határidő 2-3 hónapban áliapittatik meg. A KT. 154. § ának intézkedése, mely szerint az aláírás záridejélől számítandó két hó alatt az aláírókat alakuló közgyűlésre kell meghívni, az alaptőkefelemelése céljából kibocsátott részvények tekintetében alkalmazást nem nyer, mert ez a § csak a rt. megalakulhatásának biztosítását célozza. (C. 126—909). Amennyiben az uj részvények értékét nem pénzbeli betétek (apportok) alkotják, az alaptőkefelemelésnél az a kérdés merülhet fel, hogy ezen betétek milyen értékben számíttassanak be, mennyi uj részvény legyen ellenértékük és a társaságnak melyik szervezete határozzon az apportok pénzbeli aequivalensének kérdéséről. Az elméletben Nagy F. és Klupathy foglalkoztak ezen problémával ; a birói gyakorlat a következőket tekinti irányadóknak: alaptőkefelemeléskor betétként szerepelhet minden olyan értéktárgy, jog, jogosítvány, vagy szolgáltatás, melynek meghatározható s így a mérlegben feltüntethető értéke van. Az apportok értékének megállapítása az alapításkori szabályok, tehát különösen a KT. 156. §-a megfelelő kiterjesztésével az alaptőkefelemelést elhatározó közgyűlés joga és kötelessége. A közgyűlési határozat körülírja a betét tárgyát, annak értékét és az ezekért adandó részvények számát. Kívánatos volna, hogy a közeljövőben megtörténő törvényrevizió az apportok kérdését ugy az alapításkor, mint alaptőkefelemeléskor szigorú szabályozás tárgyává tegyék; köztudomású dolog ugyanis az, hogy a szédelgések keresztülvitelére, a nagy alaptőke feltüntetésére az apportok legalkalmasabbak. A T. 23. §-a az apportok értékelését reálisabb alapra fekteti, m'dőn az erre vonatkozó közgyűlési határozatot az igazgatótanács és hites könyvszakértők által rendeli felülvizsgáltatni. Az alaptőkefelemelés érvényességi kelléke a bejegyzés és ennek kihirdetése. Tekintettel arra, hogy alaptőkefelemeléskor a társaság szervezetében lényeges változások történnek, az alapszabályok módosíttatnak, a KT. 181. §-a elrendeli, hogy ezek a cégbíróságnál bejelentendők, különben harmadik személyekkel szemben a társaságnak e nélkül történt határozatai érvénnyel nem birnak. Ennek a bejegyzésnek foganatosítása előtt a cégbíróság köteles meggyőződést szerezni arról, hogy a rl. az alaptőkefelemelés elhatározása és kerésztülvitele folyamán a törvény és az alapszabályok, valamint a birói gyakorlat által megkövetelt feltételeket betartotta-e. Ez a felülbírálás pedig csak a bejegyzés alkalmával történhetik legjobban, mert ilyenkor állanak a felülvizsgálathoz szükséges összes adatok a biróság rendelkezésére. Ezen bejegyzés nélkül az alaptőkefelemelés érvénytelen; nem lehet ui részvényeket kibocsátani, az uj aláírók nem kötelezhetők az elvállalt kötelezettség teljesítésére. Ugyanígy intézkedik a T. 156. §-a is. Amint látjuk, a bejegyzésnek az alaptőkefelemelésre nézve konstitutív hatálya van. Ezek után rátérhetünk az alaptőkefelemelés előbb felsorolt módozatainak tárgyalására. 1. A kölcsönfelvétel utján történő alaptőkefelemelés nem igen jelent vagyonszaporulatot, csupán „jelenlegivé" teszi a visszafizetendő tőkét s ezáltal növeli a társaság akcióképességét. A társaság kölcsönt vesz fel, melyet kötvények kibocsátásával fedez. Ezen kötvények után a társaság kamatot fizet. A kölcsön visszafizetése ugy történik, hogy a hitelezők az adós társaságtól részletekben kapják vissza a kölcsöntőkét; ez a visszafizetés rendszerint sorsolás utján történik. A kölcsönfelvétel Mártonfy szerint csak a rt. terheit növeli, annak legfeljebb az osztalékra van befolyása. 2. Részvényesek és kötvénybirtokosok hátralékos tartozásainak befizetése által keresztülvitt alap tőkefelemelésnél sem történik tulajdonképpen tőkefelemelés; itt is érintetlenül marad az alaptőke, de az akcióképességre feltétlenül kihat, mert ezáltal a társaság forgótőkéje nagyobbodik. 3. Más társasággal való egyesülés utján is történhetik alaptőkefelemelés. Ilyenkor a beolvadó társaság alaptőkéje a beolvasztó társaság alaptőkéjének alkatrészévé válik. Az egyesülés sem tulajdonképpeni alaptőkefelemelés, inert az egyesülést, mint sui generis müveletet a KT. 208. § a külön szabályozza. Az egyesülés többnyire a nehéz gazdasági viszonyoknak tudható be, amitől a társaságok gazdasági felvirágzásukat remélik. — A közelmúltban történt, hogy a Miskolci Hitelintézet beolvadt a tőkeerős Magyar Általános Hitelbankba és annak fiókintézetévé lett. 4. A társasági tartozásoknak alaptőkévé való átalakítása kétféleképpen történhetik. A társaság tőkéjét emelheti a) csupán a tartozás nagysága arányában,