Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - Az ügyvédi numerus-clausus

Harmadik évfoíyam 6-7-8. szám Miskolc, Í927 jttníüs—jüíítts—attgtiszitíá MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: J o g a k a d é m i a, M í s k o I c, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ; DR PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI Dl Jj Egész évre 7 pengő, félévre 3'50 pengő. Egyes szám ára 0'50 pengő* TARTALOM: Hacker Ervin dr. egyetemi magántanár, jogakadémiai ny. r. tanár: Az ügyvédi numerus-clausus. Szontagh Vilmos dr. jogakadémiai ny. rdkv. tanár: A vá'dászati haszonbérletek jogi természete. Baranyay Károly dr. kir. törvényszéki biró: Az Intelem, mint jogtörténeti kútfő. Frey András jogszigorló: A készülő sajtótörvény céljai. Tornán Kálmán dr. ügyvédjelölt: Alaptőkefelemeiés a részvényjogban. Kéthely Sándor dr. kir. törvényszéki joggyakornok: A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai (III.). — A jogászif juság egyesületeinek jelentései. — KÖNYVSZEMLE: Szepessy Orbán dr.: Zsedőnyi Béla dr.: A törvényhatóságok képviselete az országgyűlésben. — JOGAKADÉMIA HÍREI. — HÍREK. )KAZ ügyvédi numerus-clausus1' Az egyén szabad kibontakozása és az állami (mindenhatóság gondolata közötti harcnak egy ujabb megnyilatkozása az a terv, amely a ma hazánkban elfogadott szabad ügyvédkedés helyébe az ügyvédi működésnek bizonyos korlátok közé szorítását célozza. Az ügyvédség története a problémának eltérő és ellentétes megoldására számtalan példát mutat.1) Ezekre kiterjeszkedni itt nem lehet feladatunk. Csak egy tényt akarunk leszögezni, azt, hogy ahol az ügyvédi numerus clausust intézményesen meg is valósították, ott az nem bírta megadni az ügyvédi karnak a kivánt anyagi boldogulást, sőt e helyett az ügyvédi Jcar színvonalát erősen lerontotta ; a közönség látta a kárát ennek az intézménynek, amennyibein egy mozgékony, agilis ügyvédség helyett egy kényelemszcrető kart kapott, amely hivatását lanyhán fogta fel. A problémát alaposabban szemügyre véve, mindenekelőtt az ügyvédi numerus clausus intézménye mellett felhozható érvekre akarunk reámutatni. A numerus clausus mellett felhozható főérv az, hogy általa kevesebb lesz az ügyvéd, ezeknek több lesz a keresete, következésképen tehát megélhetésük jobban lesz biztosítva. Az érvelés azonlban téves! Mert hiszen a numerus clausus hívei is még egyetértenek abban,-hogy a numerus clausust nem kinevezés, hanem legrosszabb esetben „aniciennitás", ügyvédjelölti a.nciennitás alapján kell megvalósítani. Ami azután végeredményben megdönti a numerus claususwak ezt a föérvét. Az eredmény az lenne, hogy az esetleg megélni, nehezen tudó ügyvédek helyébe gombamódra megnőne ') A kérdésnek klasszikus alapossággal és tárgyilagossággal való megvilágítását találjuk: Králik Lajos: A magyar ügyvédség, I. kötet, Budapest, 3903, 273. s köv. old. az ,,ősügyvédjelöltek" száma. De még egyébként sem áll a fenti érvelés. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol alacsony az ügyvédek száma, ott is van sok olyan ügyvéd, akinek rosszul megy a sora azért, mert a közönség ott is elsősorban a tehetséges és képzett ügyvédeket keresi fel, vagyis, hogy a kevés ügyvéd közt is a tehetségesnek aránytalanul jobban megy a sora. A numerus clausus elfogadása esetében meg éppen attól kell tartani, hogy a tehetséges élelmek távoltartatnak az ügyvédi pályától. A numerus clausus amellett felhozható másik érv az, hogy az ügyvédségnek ilyen módon való jobb gazdasági megalapozása által a közönség is több gazdasági garanciát kap, hogy ritkábbak lesznek az ügyvédi ibüneselekmények, sikkaszt ásak és hasonló esetek. Ami ezt az érveiest, vagyis az ügyvédi bűncselekményeknek a legutóbbi évtizedekben való elszaporodását illeti, ugy a statisztikai adatgyűjtések eredményei"a hazai viszonyok tekintetében megnyugtató képet adnak, különösen, ha hosszabb időszakra vonatkozólag figyeljük meg az ügyvédi bűncselekmények számát. Az ügyvédek száma4) volt 1900-ban 4.507, 1910-ben 6.743 és CsonkaMagyarországon 1920-ban 4556. Az ügyvédjelöltek száma viszont volt 1900-ban 1,846, 1910-ben 4.364 és 1920ban csak 746. Ezzel szemben a hivatali és ügyvédi bűncselekmények száma (amely számban tehát nemcsak kizárólag ügyvédek által elkövetett bűncselekmények foglaltatnak) a következő hullámzást mutatja:;t) a jogerősen befejezett feljelentések közül azoknak a száma, amelyek elitéltetéssel végződtek, volt 1904-ben 176, 1905-ben 173, 1906-ban 140, 1907-ben 159, 1908-ban 162, 1909-ben 195, 1910-ben 230, 1911-ben 249, 1912-ben 217, és 1913-ban 216. Vagyis a hullámzás az 1904/6, illetve 1909/11. évek átlagában számítva az, hogy 1905-ben esik 1000 ügyvédre 28.9 bűncselekmény, 1910-ben pedig 33.4 bűncselekmény; utóbb az 1911. évet követöleg ez a szám visszaesett, azonban az arányszámnak az 1915. évre vonatkozólag való kiszámítása nem lehetséges, 'mert hiányzik az 1915. évi ügyvédi létszám. Ezen az ügyvédi numerus clausus mellett felhozható érvvel szemben áll azonban egy hosszú sorozata az okoknak, amelyek mind amellett szólnak, hogy a szabad ügyvédkedésnek ez a korlátozása elvetendő. A legfontosabb érv az,, amely az ügyvédség sajá2) Lásd ez adatokat: .1910. évi népszámlálás: Hatodik rész: Végeredmények összefoglalása, Budapest, .1920, 314. old., — továbbá: Az 1920. évi népszámlálás; Harmadik éis negyedik rész: A népesség foglalkozása részletesen, Budapest, 192(i, 492. old. 3) Lásd: Magyarország bűnügyi statisztikája az .1904—Oá. években, Budapest, 1910. Részletes kimutatások, 13. oldalon, — továbbá: Magyarország bűnügyi statisztikája az 1909—13. években, Budapest, .1910, Részletes kimutatások, 13. oldalon; —