Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A vadászati haszonbérletek jogi természete

2 MISKOLCI JÓGÁSZÉLE? tos és a nagyközönség egyetemes érdekét hangoztatja. Az érvelés az, hogy ugy az ügyvédségnek, valamint a nagy közönségnek, de ezen felül az igazságszolgáltatásnak is fontos érdeké az, hogy az ügyvédi pályán mentül több tehetséges ember, kiváló jogász, szónok és minden befolyásolástól magát távol tartani tudó jellem legyen. Még a leggondosabban kiépített ki válogatási rendszer mellett is félni kell attól, hogy sok tehetséges ember fog leszorulni az ügyvédi pályáról. .Ami azután nemcsak az ügyvédség színvonalát, de amellet a közönségérdekeit is veszélyeztetné. Itt kell még reámutatni egy másik lehetőségre is! Akár kinevezés, akár anciennitás, akár valami más uton is történne majd az ügyvédi képesítéssel biró egyének felvétele az ügyvédi karba, félő, hogy ennél az alkalomnál a beilleszkedni, alkalmazkodni, stréberkedni tudó elemek inkább fognak tudni érvényesülni, mint az öntudatos, jcllemszilárd fiatal jogászok. Ha a kormányzatnak módjában áll még csak a legkisebb befolyást is ezen a téren gyakorolni, ebből éles ellentétek keletkezhétnek. Gondoljunk például csak a politikai befolyások érvényesülésére, vagy a volt, nyugdíjas állami tisztviselőknek, például a nyugdíjas bíráknak az ügyvédi karba való felvételeinek eseteire, amelyek már eddig is akárhány éles vitára és súrlódásra adtak alkalmat. Az ügyvédi karnak akárhány dísze, büszkesége egyszerű sorshói küzdötte fel magát a mai diszes, a biztos megélhetést biztosító polcra kizárólag tehetségével, szorgalmával és kiváló jellembeli tulajdonságaival; félő, hogy az ügyvédi numerus clausus behozatala után ilyen tehetségek érvényesülése elé leküzdhetetlen akadályok fognak tornyosulni. Azután nagy tévedés volna azt reményleni, hogy a numerus clausus behozatala által az u. n. ügyvédi proletariátus megszűnne. Amint erre már reámutattunk,; ennek helyére az ügyvédjelölti proletariátus lépne! Amint erre Králik Lajos4) reámutat, még Németországiban és Ausztriában is, ahol a numerus elaususnak százéves múltja van, a vélemények egyhangúan az intéz'm'ény elvetése mellett törnek, lándzsát; egy figyelembe jövő hang sem szól fel mellette. A numerus clausus ugyanis megrontja az ügyvédi kart. A szabad verseny elesése, a fiatalabb és tehetséges elemeknek távoltartása a kart lanyhává és erélytelenné teszi. És a múltnak ezen tapasztalatait a jelen legkiválóbb szakemberei is megerősítik; alig vetődött fel hazánkban az ügyvédi numerus claususna'k gondolata, máris éles: bírálóikra talált ez még a külföldön is.5) Azokkal az egyéb megoldási lehetőségekkel szemben pedig, amelyek az ügyvédi numerus clausust hurkoltán vagy kisebb mértékben akarják megvalósítani, lényegileg ugyanazok az érvek hozhatók fel. Egy ilyen megoldási mód az, amelyet az ügyvédség lokalizálásának a neve alatt ismernek; amikor t. i. az egyes ügyvédek csak egy bizonyos bíróság előtt vállalhatnak képviseletet, pékiául kizárólag csak a budapesti kir. ítélőtábla vagy kizárólag csak a debrí*ceni kir. elsőfolyamodásu bíróságok előtt. Ez a megoldás is lényegileg az ügyvédek körében egy kényszerű arányos jövettel emfmcgoszlást céloz; de feltesszük a kérdést, hogy elképzelhető az alapos képviselet abban az esetben, amidőn a kir. törvényszék, kir. ítélőtábla, illetve a kir. kúria előitt folyó eljárás során mindig más-más ügyvéd kényszerül az illető felet képviselni; nem 'biztosítja-e az eredményesebb képviseletet az, hogy mód nyilik arra, hogy mindhárom fórum előtt ugyanaz az ügyvéd 4) Lás<l: Králik, id. munka 273. old. -) Lásd: Bachrach wieni ügyvéd cikkét, Deutsche Juristenzeitung, 1927. évf. 805. hasáb.' képviseli a felet, aki a pernek minden részletét a saját szeme előtt látta leperegni. Megengedjük, hogy az ügyvédi működés lokalizálásának intézménye alkalmas aiz u. n. ügyvéd-primadonnák létének véget vetni, de kétségbe vonjuk, hogy ennek a megoldásnak érdemi előnyei volnának és hogy komoly igazságszolgáltatási célokkal összeegyeztethető volna, hiszen minden, más szemponttól eltekintve könnyen veszélyeztethetné az ügyeknek alapos ismeretét. Ha a sza'bad ügyvédség intézményével együtt is járnak visszásságok, ezek tagadhatatlanul kisebbek, mint azok, amelyek az ügyvédség megkötöttségével, mint például az ügyvédi numerus clausussal karöltve járnak! Dr. Hacker Ervin. A vadászati haszonbérietek jogi természete Vadászati jogunk jeles monografistájától,1) Kolosváry Bálint egyetemi tanártól jelent meg a Nimród Vadászújság folyó évi 15-iki számában egy, ugy a jogászközönség, mint. az érdekeltség szempontjából is, figyelemreméltó értekezés „Birtokreform és vadászati jog" cimen. Kolosváry azzal a kérdéssel foglalkozik a többek között, hogy a földbirtokreform végrehajtása eredményeképen előállott tulajdonjogi változásoknak a vadászati jogra gyakorolt hatásai miképen variálódnak aszerint, amint , a volt tulajdonos személyesen gj^akorolta, vagy haszonbérbe, adta a vadászati jogát s illetve, amint a földreform céljaira igénybevett birtokrész a vadászati törvény rendelkezései szerint továbbra is önálló vadászterületet képez, vagy pedig az előirt mértéket meg nem ütő terjedelme, illetve megváltozott minősége folytán beleolvad az illetékes politikai község vadászterületébe. A vadászati jog sorsát illetőleg tehát különböztet egyrészt azon eset között, melynél a birtokos személyesen gyakorolta birtokán a vadászati jogot s azon eset között, midőn azt haszonbérbeadás utján értékesítette ^ azon eredményre jut, hogy mig az a birtokos, aki személyesen gyakorolta vadászati jogát, az igénybevétel folytán az igénybevett területekre nézve minden esetben elesik annak további gyakorlása lehetőségétől, addig a haszonbérbevevő azon esetben, ha az igénybevett terület megszűnik önálló vadászterületnek maradni, még a bérleti szerződés lejártáig háborithatlanul gyakorolhatja azt Ezt Kolosváry azzal magyarázza, hogy a haszonbérleti szerződést illetőleg a tulajdonosváltozással az uj tulajdonost különben kétségtelenül megillető felmondási jogot nincsen ez esetben., aki gyakorolhassa. Az önálló vadászterületet már nem képező (meri erről az esetről van szó), birtokok uj tulajdonosai — úgymond — erre nem jogosultak, miután területük az 1883 :XX. t.-c. 2. §-ának értelmében nem képezhet önálló magánvadászati területet s így azt felmondani jogosítva nincsenek, de nem jogosult „az a politikai község sem, melynek községi vadászterületébe ezek a kis ingatlanok majd bele fognak olvadni, mert; a tulajdonjog ezeken az ingatlanokon nem a községet, hanem a birtokreform rendén részeltetett kisbirtokosokat illeti. A beállott tulajdonosváltozás tehát a fennállott vadászati haszonbérletre sem közvetlenül, sem felmondás révén közvetve vissza nem hathat." így hát a jogát személyesen gyakorolt birtokos és az attól szerződés jogán birt haszonbérlő helyzete közötti ]) Vadászati jog. Budapest, 1923. 361 1.