Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 5. szám - Becsületvédelmi irányok a büntetőjogban. Irta: Putnoki Béla [Könyvismertetés]

(73) MISKOLCI JOGÁSZÉLEÍ 9 Figyelmet érdemel, hogy törvényhozásunk mindenütt szem. előtt tartva a vezetőknek a tömegbüncselekmény éknél oly szembeötlően jelentkező veszélyes szerepét, a koiomposokat (felbujtók és vezetők) a tömegbüntények fennforgása esetén mindig súlyosabban bünteti, mint a „többieket". A htk. 71. §-ia szerint a tettesek és azok felbujtói az elkövetett 'bűntettre vagy vétségre határozott büntetéssel büntetendők. Nyilvánvaló tehát, hogy a fentebb emiitett s a tömegbüntlények törvényes fogalmait körülhatároló szakaszok fogalmazásánál a felbujtók és a< vezetők szerepének a tömegjelenségekkel kapcsolatos fokozott veszélyessége lebegett a törvényalkotók szemei előtt. Leo Zaitzeff a tömegbüncselckmények büntetési tételeinek felemelését sürgeti.80a) A büntetés azonban, mely a vezetőket súlyosabban érinti, de a tömeg egyedeit is sújtja, egymagában még csak enyhíteni sem képes a tömegkriminalitást. Az uj alkalom uj csoportosulást szül — ez a tömeglélek természete —.j melyben uj elemek vesznek részt s a már büntetett egyént is újra elragadja a tömeg. A kíállott büntetés motiváló ereje ugyanis nagyon sokat vészit a fenyegetés, vagy intés alakjában jelentkezőé pedig teljesen elenyészik a tömegeknek vonzó és cselekvésre ösztönző rendkívül nagy erejéveL szemben.*7) Ezért, abban, a harcban, mely a tömegbün ellen folyik, nem annyira a megtorlásra, hanem a megelőzésre kell súlyt fektetnünk. Tekintsük őt — mondja Angyal Shakespeare Brutusával, mint a kigyótojást, mi ha kikél, mérges lesz, mint faja, azért a héjban gyilkoljuk meg őt,8*) Angyal szerint a tömegkriminalitás elleni küzdelem súlypontja a megelőző tevékenységre volna átteenidő, melyben vállvetve kellene résztvenniök a birói és közigazgatási hatóságoknak egyaránt. Emellett ő is hangsúlyozza a munkásság kulturális, de gazdasági érdekeinek felkarolását is.80) A közigazgatási hatóságok szerepét a gyülekezési jog megszorításában látja, mely aiz onigedélymegtagadás —, illetve betiltás, feloszlatásban áll.00) A prevenció büntető jogi téren szerinte a bűnös tömegjelenségek távolabbi okait létesítő cselekmények kellő szigorú megtorlásában merülne ki.01) Mint ilyeneket elsősorban az izgatók magatartását jelöli meg."2) j! halál, hu a bűntettre a torvény háláibüntetést állapi! inog; 2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény ti/, évét meghaladó szabadságvesztésbüntetést állapit meg; .'!. tíztől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a bűntettre a törvény tiz évnél enyhébb vagy legfeljebb tíz évi szabadságvesztésbiintetést állapit meg; 4. tiz évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség. Ugyané büntetés alá esnek az előbbi bekezdésben emiitett mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői; az emiitett mozgalom vagy szervezkedés többi résztvevői és előmozdítói pedig az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjának esetében öt évig terjedhető börtönnel, íi. és 4. pontjának esetében pedig öt évig terjedhető fogházzal büntetendők, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak, vagy azt. kellő gondosság mellett előre láthatták volna. HOa) Leo Zaitzeff: 64. old. "T-88) Angyal: 66. old. *-) U. o.: 68. old. **) U. o.: 69. old. ,,A nagy tettek rugói — irja Wlassies03j — az izgató gyújtó szavak. Lelkesedést, rajongást kelt fel az ihletett szónok. A költő, művész és az iró müve fölkorbáesolhatja a jó és rossz szenvedélyeket egyaránt. Ameddig egyik ember eszmevilága a másikra hat, amíg a szónok ereje egy egész tömeget fegyverre szólíthat, míg Danton és Robespierre szavára ezrenként válnak gyilkosokká, míg Michel Lujza szavaira lángbaboritják a gazdagok palotáit, mig egy proklamációra trónok dőlnek össze: addig az állam nemcsak a vad erőszak ellen fogja magái oltalmazni, hanem azon veszélyek ellen is védi magát; melyek az állam és társadalom alapintézményeit bizonyos eszmék nyilvános terjesztése által fenyegetik." Csodálatos hangszer az emberi lélek! Hivatott s nem hivatott szónokok szerencsés körülmények között könnyű szerrel játszhatnak rajta Már egyizben rámutattunk a szavak hatalmára. Mosolyt, könnyet egyformán csalhatnak az ember arcára, egyformán kelthetik fel a szelid jótékonyságot s ébreszthetnek gyilkos szenvedélyeket. (Folytatjuk.) KÖNYVSZEMLE Becsületvédelmi irányok a büntetőjogban. Irta: Putnoki Bélit dr. ügyvéd, jot/akadémiai magántanár. Nemcsak a szakembereket és a jogászvilágiot érdekelheti ez a miunlka, amely a közeli napokban hagyta el a sajtót és jelient meg a Miskolci Jogászélet könyvtáráhr.íi. Méltán kelti fel a figyelmét ez a munka a kulturemberelknek is, akik a jogállamban élő egyén, legfőbb értéíkévtel, az emberi becsülettel, mint a. legkomolyabb társadalmi problémával foglalkoznak. Még inkább köti le ez a munka a jogászok figyelmét, mert azokkal az irányé]vekkel foglalkozik, attnelyeken a büntetőjogban a becsület véd'ebne nyugszik. A munka, Putnoki Béla dr. ezen müve, széleskörű magyar és külföldi forrásmüvek tanulmányozásából m.-niti gazdag tartalmát. Első két része az erkölcs és a becsület meghatározásáról, a becsület fogalmáról és osztályozásáról szól, amelyet igen helyesen és világosan a polgári becsület nevével jelöl meg, amw-lynek védelmére szolgáló irányelveket külön-külön sorakoztatja fel és veszi kritikai bonickés alá. Kiterjeszkedik e mimikában a valódiság bizonyitásának történelmi fejtegetéseire, a germán és román is1 óla álláspontjára és behatóan foglalkozik a jilőii és családi becsület, valamint a halottak becsületének védelmével. A kollektív egységek becsületének ismertetése után igen érdekes statisztikai 'megvilágításban, mutatja be azokat az okokat, amelyek a ('semegi-kódex becsület védő reformjához vezettek. A bűnügyi statisztika alapos tanulmányozásából levont igen érdekes adatokat, a becsületsértésért elítélteket életkoruk, nemük, fajuk, vallásuk, családi állapot, foglalkozás, sőt egyes országrészek szerint ismerteti, amely adatok nem csak a krimina'lista jogászt, hanem a 'közigazgatás és a• társadalma kérdések iránt érzékkel biró kulturem-bert is igieu közelről érdeklik: A becsületvédelemröl szóló Balogh-kódex isimiörte-tése után Putnoki Béla dr., munkája 'befejezése gyanánt foglalkozik a legújabb becsületvédelmi javaslattal, a rágalmazás és becsületsértésre vonatkozó törvénytervezet körülírásával, a becsületvédő- 'külön bíróság szer-' vezésével, amelyhez a megfelelő miniszteri indokolást is közli. Ugyancsak ezen a helyen a rágalmazás bün3) Wlasics: 288—280. old.