Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 5. szám - Becsületvédelmi irányok a büntetőjogban. Irta: Putnoki Béla [Könyvismertetés]

íO MÍÖKOÍCI JOGÁSZÉLÉÍ (94) •• -•• •— —i —•— • . i.. . • • • • * • • • •'• •• • • eseMíiményének körülírását ós inieg-hátárazását az európai tömény-hozások szerint rövid, d'o erőteljes körvonalakban ismerteti. Ugyanitt foglalkozik a legújabb becsület védelmi javaslatinak a párviadalra vonatkozó részével, mely javaslat és az ehhez adott miniszteri indokolás igen helyes utón halad a párviadalnak közönséges bűncselekménnyé való lefokozásához. Befejezésül a ma<gya.r becsületvédel'mi jog fejlődésének történetét adja elő a szerző igen érdekes, s a Müönböző ma.gyar városok és vármegyék történetéből kivont, kazuisztikával. Nierni vonta tanulmánya 'keretébe Putnoki Béla dr. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény ismertetését azon büntető irányelveik szempontjából, amelyek ezt a törvényt is jellemzik. E törvénynek ugyanis magasabb vonatkozásban szintén az a célja, hogy az állam és a társadalom, valamint az ezen korporációkat egyesitő nemzet becsületét védelmezze meg. Ennék a törvénynek e tanulmányba való foglalása azonban — nézetem szerint _ már túlhaladta volna szerző intencióját, aki — ugylászik, — inkább a sz;emélyá becsület védelmiére szolgáló büntetőjogi irányzattal akairt foglalkozni. Bizonyára nem kerülte ki szerzőnek ügyelmét ennek a különleges törvénynek rációja, amely tág teret ad a törvényt alkalmazó birónalk éppen ugy, mint a törvényt magyarázó jogásznak az eknélyiedésre, amelynek azonban anyag'a egy külön tanulmányba is elfér. i Putnoki Béla dr., — aikintík ez a munkája immár nömi első jogi szakmüve, — rendszeres beosztásiban, a ibecsüüietvédelmi irányok tiszta megvilágításában, a különböző forrásmüvetk helyes és célszerű feldolgozásával világos, tiszta, irodalmi stílusban, a szakimüveket sokszor jellemző nehézségeket könnyen leküzdve, egy olyan jogi tanulmányt nyújtott, amely méltán dicséri szerzőjénelk szaktudását, elmélyedését és kiváló írói Icvalltiásait. Külön elismerésre méltó ezen büntetőjogi tanulmánynak könnyed áttekinthetősége, a források gondos összeválogatása, a tanulmiánynaik helyes és célszerű beosztása és általában az a biztonság, amellyel ezt a kérdést Putnoki Béla dr. a jogászvilág elé állítja és ezzel az érdeklődés központjába helyez ismét egy olyan kérdést, amely a közeljövőben, — .amidőn a sajtó utján elkövetett ilytepmészetü 'büncsetlekménycket az esküdtszék Ítélkezése alá fogják vonihii, —- nagy aktualitással is bár. Putnoki Béla dr.-naik ezen büntetőjogi tanulmánya az itt előadottaknál fogva igiazi érdeklődésre és elismerésre tarthat számot. Kovács József dr. Az uj nemzetközi jog. Irta: Wenmger László Vince dr., Budapest, 1927. 367 lap. A fölöttünk elrohant katasztrófahordozó évek megtanítottak minket, magyarokat arra, hogy fokozottabb érdeklődéssel fordítsuk figyelmünkéit, a külpolitika felé. Be kell vallanunk, hogy Magyarország a nemzetközi politikában ma is alig tesz számot. Ennek oka főképpen országunknak a győztes államokkal szemben fennálló egyenlőtlen, alárendelt helyzete, mely főképpen a fegyverkezés és a katonai felkészültség terén mutatkozik. A tényleges helyzet ma az, hogy a lefegyverzett Magyarország katonailag állig felkészült államok közé van beékelve s igy a kivülről jövő esetleges támadások elhárítására nem rendelkezik elegendő önvédelmi erővel. Már pedig az államoknak állandóan teljesen zavartalan, minden fegyveres beavatkozástól mentes érintkezése nem képzelhető el. „Amig egyenrangú államok fognak egymás mellett létezni, addig mindig lesz háború" — mondja Weninger László Vince, a budapesti egyetem tudós magántanára „Az uj nemzetközi jog" címen most megjelent alapos és részletes müvének elején, amidőn a nemzetközi jog célját állapítja meg, mely szerinte nem lehet az önsegély (háború) teljes kiküszöbölése, hanem — többek között — a nemzetközi viszályok lehetőleg békés elintézése; háború kitörési lehetőségének korlátok közé szorítása. Az államok egymás közötti békés és háborús jogviszonyainak szabályozását magában foglaló nemzetközi jog müvelésének eléggé nem méltatható tudományos és semmivel sem kevesebb gyakorlati jelentősége van a nemzetközi jogközösségbe tartozó államokbam. A magyar nemzetközi jogi irodalom meglehetősen szegény, különösen az egész nemzetközi jogot felölelő részletes müvekben. Weninger professzor könyvének megjelenése nagy eseményszámba megy nemzetközi jogi irodalmunkban, mivel a világháború utáni békeszerződések és a Nemzetek Szövetségének létrejöttével uj-já lett tételes nemzetközi jogot teljes egészében, a. legkimeritöbb részletességgel tárgyalja, az összes hozzáférhető források felhasználásával alapos külpolitikai és jogi fe 1 készültséggel. A mü elsősorban egyetemi tankönyvnek van szántva. Beosztása, stílusa is tankönyvszerű. Négy nagy részre oszlik: a nemzetközi jog általános része, a nemzetközi jog békében, nemzetközi viszályok békés elintézésének módjai és t háború joga. Ez utóbbi részben külön tárgyalja a szárazföldi, tengeri és légi hadijogot, végül a semleges államok jogviszonyairól szól. E rövid ismertetés keretében nem lehet cél a könyvről csupán tartalomjegyzéket szolgáltatni, sem pedig a fejezetek tartalmát egyenként ismertetni. Ehelyütt a könyvnek azon tulajdonságaira kell rámutatnunk, melyek mindenkinek — aki a könyvet tanulmányozgatni kezdi — okvetlenül megragadják a figyelmét és amelyek a müvet különösen értékessé s jogásznak és a külpolitika iránt érdeklődő müveit laikusiniak egyaránt hasznos olvasmányává teszik. A szerző számtalan — majdnem kizárólag külfödi •—i forrásmunkát tanulmányozott át müve megírásánál, melyekre az egyes fejezetek elején hivatkozik. Az idegennyelvű forrásmunkákkal éveken át való foglalkozás - amint a szerző maga megállapítja — a magyar stílus rovására megy, mindazáltal a mü stílusa távolról sem. mondható magyartalannak, sőt tömör szabatossága mellett eléggé könnyen érthető, folyékony, nem nehézkes. Az iró a nemzetközi jogi fogalmak felépítésében, szabatos körülhatárolásában nem ragaszkodik a régi nemzetközi jogi tankönyvek közhelyekként ismert, definícióihoz, hanem minden tekintetben önálló és eredeti. Felfogása sokban eltér az ujabb írók nézeteitől és tanaitól FONTOS JOGI ÚJDONSÁGOK: Grill-féle uj döntvénytár 1925—26. Kötve 30 P Törvények gyűjteménye 1926. Fűzve 6 P Szende: A kereskedelmi törvény zsebkönyve. Kötve 20 P Bedő: A magyar váltójog (A jelenleg érvényben levő) .. Kötve 10 P Dajkovits: Öröklési jog Kötve 10 P Szende: Az utolsó évtized uj élő jogszabályai. Hiteljog. Kötve 20 P Nászay: A magánalkalmazottak szolgálati és jogviszonyai Fűzve 6 P Megrendelhetők: FERENCZI B. könyvkereskedésében MISKOLCON, SZÉCHENYI-UTCA 13.