Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Ottlik László: A társadalomtudomány filozófiája [Könyvismertetés]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 33 1369/1926—27. szám. HIRDETMÉNY. A június havi alapvizsgálatok június hó 1-től 15-ig tartatnak. A vizsgálatok iránti kérvények legkésőbben május hó 23-ig bcadandók a dékáni hivatalban. A kérvényhez csatolandó a leckekönyv és 1 pengő fizetendő a menzaalap javára a vizsgadíjon kivül. A vizsga dija szabályos határidőben tett alapvizsgálatoknál 32 pengő és nem szabályos határidőben tett alapvizsgálatoknál 34 pengő. Miskolc, 1927. évi április hó 5-én. Dr. Bruckner Győző s. k. a jog- és áll. tudományi kar c. i. dékánja. HÍREK A miskolci jogászok Verbőczy Bajtársi Egyesületének disztáborozása A miskolci jogászok Verbőczy Bajtársi Egyesülete február 26-án este 9 órai kezdettel rendezte még a rcP. reálgimnázium tornatermében első műsoros disztáborozását, melyen a patronusok, dominusoÁ, bajtársak s ezek családtagjai, valamint meghivott vendégek vehettek részt. A disztáborozás fehér asztaloknál folyt le és teljesen családias jellegű volt. Megjelentek a patronusok közül Hacker Ervin dr,, Schneller Károly dr., Szontágh Vilmos dr., Surányi Unger Tivadar dr. jogakadémiai tanárok, a tb. dominusok közül vitéz Görgey László dr. vármegyei főjegyző, Fekete László dr. városi tb. tanácsnok, Deréky János színművész. — Bruckner Győző dr. magister betegsége miatt nem vehetett részt a disztáborozáson. A disztábort Koppányi Dénes vezér nyitotta meg, üdvözölve a professzori kart, a bajtársi egyesületek képviselőit és a közönséget. A Verbőczy Bajtársi Egyesület dalosesoportja a Magyar Hiszekegy-et adta elő Székely Zoltán regős bajtárs vezetésével. Ezután Surányi Unger Tivadar dr. jogakadémiai professzor foglalt helyet az előadói emelvényen és megkezdte szabadelőadását az európai népek diákéletéről. A professzor bevezető szavaiban „beszélgetésinek jelzett, magas nivóju, vonzó és élvezetes előadást — mely mintegy órahosszat tartott — a közönség feszült figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig. Az előadó professzor 1921-től kezdve hat évig, hoszszabb-rövidebb félbeszakításokkal 1926. év elejéig külföldön tartózkodott, s beutazta egész Európát. Az egyes népek diákéletét tehát személyes tapasztalatai alapján volt alkalma megfigyelni. — A diákélet, — éppúgy, mint a szellemi életnek egyéb irányú megnyilvánulása — legszorosabb függvénye valamely nép kulturális múltjának. —i A germán népeknél — akik régtől fogva hajlottak arra, hogy a társadalmat az egyének között fennálló szellemi kapcsolatból kiindulva, szerves, organikus életnek fogják fel — fejlődhetett ki a legjobban a szerves összetartás eszméje, az egyesületi — corporativ — szellem. A germán népek közül pedig sokkal inkább az angoloknál mint a németeknél, s ez azért van, mert az angol nép konzervatívabb, tekintélytisztelőbb. — Oxfordban, valamint a többi angol egyetemen, az egyetemi élet a kollégiumokban folyik le. Egy egyetemi városban számos ilyen kollégium van (Oxfordban például 26), mindegyik hatalmas területen épült, szép park közepén. Itt van a nyilvátartóhivatal (quaestura), a nőtlen professzorok lakásai, előadótermek s bent lakik a hallagtóság is. A kollégiumi szabályok szigorúan előírják az egyetemi polgárok napirendjét, beleszólnak a hallgatók kollégiumon kívüli magánéletébe, szórakozásaiba, a hallgatók az évfolyamok és letett vizsgálatuk szerint kevesebb, vagy több szabadságot és kedvezményt élveznek. — A korporativ szellem, mint germán megnyilatkozás Németországban is erősen ki van fejlődve, de korántsem vezetett olyan egységes eredményre, mint Angliában. Ennek a kultúrtörténeti oka abban rejlik, hogy míg Angliában az európai műveltség haladása Hódító Vilmos idejétől kezdve egyenes vonalban történt; a reformáció, humanizmus, felvilágosodás eszmeáramlatai a konzervatív Angliában egyenes uton fejlődhettek tovább, Németországban a mult század elején ettől az úttól bizonyos eltérést észlelhettünk. A német műveltség magáévá tette a "ómatikw áramlatot, ami a német diákéletben is erős vomot hagyott. A romanticizmus, mely i német filozófiában Fieihte, Sehelling és Hegel idealizmusában nyilatkozott meg, nem egyéb, mint a felvilágosodás szellemével legyőzött középkori világnézet újjáéledése. Részbén a miszticizmusra való hajlandóság hozta létre Németországban abban az időben a már régebben is fennálló diákkorporációk sokféle alfajait, a Burschenwhaft-ok'dA, Verbindung-dk&X. Ezeknek a szervezete már nem olyan szigorúan korporativ, mint az angol kollégiumoké. — A német Burschenschaft-okat jellemzi, a germán nyugodtság, rendszeretet, tökéletes fegyelem. Összejöveteleiken, mulatságaikon sokféle különös diákszokásnak hódolnak, ilyen a mindenkire kötelező diákpárbaj (mensura) és sok mindenféle Ízléses és ízléstelen incselkedés. —i Ujabban a német diákélet — mióta a német állampolgárnak 20 éves korától aktív választójoga van — túlnyomóan a politizálásban és az egymás elleni viszálykodásban merül ki. -— A román népeknél a diákság korporativ együttműködése sohasem tudott oly mély gyökeret verni, mint a germánoknál. A román népeknek ugyanis a társadalomról vallott felfogása merőben ellentétes a germán népekével. Ők a társadalom lényegét nem az egyének között fennálló szerves kapcsolatban látják; szerintük nem a társadalom egésze szüli meg az egyént, hanem az egyes egyén képezi forrását a társadalomnak. Ezzel az indivi-