Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Ottlik László: A társadalomtudomány filozófiája [Könyvismertetés]

34 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (62) duális felfogással nem fér meg a diákéletben sem a korporativ szellem. A román népeknél a diákélet jelszava a szabadság, az egyéniségnek lehető legmesszebbmenő szabad kifejlődése. Párizsban a diáknak a Quartier Latin-ban minden szabad. Az olaszoknál, spanyoloknál a diákélet még kevésbbé különleges valami, mint a franciáknál. A korporativ szellem teljesen háttérbe szorul s a diák élete elvegyül a rendes polgári kerékvágásba. — Egészen különleges a diákélet Oroszországban. Az orosz diák a forradalom embere, a forrongó társadalmi indulat hordozója volt a háború előtt és az ma is. A lengyel, észt és lett diákok is orosz hatás alatt — hasonló tulajdonságot mutatnak. Legérdekesebb a diákélet Varsóban. Itt az utca hemzseg a sok diáksapkás diákkisaszszonytól. Sehol annyi diákkisasszonyt nem látni, mint Varsóban. Ezek tényleg elmerülnek a stúdiumokban s nincs is más céljuk a tanulmányaiknál. Az orosz és lengyel diákkisasszonyok úttörői ;i modern női viseletnek, is. A rövid szoknya, bubifrizura itt született meg. — A közelmúltban Bécsben a moszkvai szovjet egyetem rektora előadást tartotl az orosz egyetemi viszonyokról és diákéletről. Megállapította hogy dacára annak, hogy a nép általános műveltsége alacsony, az egyetemi hallgatók száma aránylag is sokkal nagyobb, mint Európa többi országaiban. Aránylag is 50%-al több egyetemi hallgató van Oroszországban, mint Németországban és Angliában. — Ezl azonban nem kell túlságosan komolyan vennünk, mert az orosz egyetemeket minden előképzettség nélkül bárki látogathatja s a tanárok átlagos képzettsége is aránylag elég alacsony. — Érdekes, hogy az orosz diák az államtól fizetést huz. —i A balkán államokban az egyetemi élet többnyi re politizálásból áll; minden politikai zűrzavar élén diákok állanak. Egyébként ezekben az államokban a diáiíélet meglehetősen fejletlen, miután a módosabb és az ösztöndijakkal segélyezett tehetségesebb diákok a nyugateurópai egyetemeket látogatják s otthon általában csak a gyengébb elemek maradnak. — A külföldi népeknél a diákéletnek meg van a maga különleges célja, realitása. Az angol diákélet a diákból kifogástalan gentleman-f igyekszik nevelni, aki az angol világuralmi eszmének hordozója, Németországban munkára és szellemi fegyelemre nevelik a diákságot, a románnyelvü államokban az egyéniség korlátlan ki fejlődése a cél. A magyar diákéletnek eszménye — ha tekintetbe vesszük kulturális multunkat és ehhez mérjük a jelent — nem lehet más, mint a Duna-medencében a magyarság kulturális fölényének biztosítása. Ezt ugy érhetjük el, ha mindenki tökéletesen megállja a helyét ott, ahová társadalmi szerepe állította. A magyar nemzet minden időkben elsősorban jogásznemzet volt s igy a joga szdiákságnak a kulturális munkában előkelő szerep jut. Az előadás után a közönség zajos tapsban adott kifejezést tetszésének és a rokonszenves előadót lelkesen megéljenezte. A műsor következő száma Huszow.-zky Sándor és Schmidt József bajtársak hegedüjátéka volt, akik Lavotta szerelmét adták elő mély érzéssel. Majd Ájus W renc szavalta el nagy hatással Sajó Sándornak „Magyar éiiek 1919-ben" cimü megrázó erejű költeményét. Szabó János bajtárs „Zrínyi Ilona nikodmédiai lakomája" cimü melodrámát szavalta el nagy szavalói készséggel. Zongorán Bakos Bözsike, hegedűn Huszovszky Sándor és Schmidt József kisérték művészi lendülettel. A műsort a bajtársak gaudeamus igiiur-já zárta be. A disztábor után tánc következett, melyhez a zenét a Yerbőczy házizenekara szolgáltatta. A mulatság a legjobb hangulatban a késő hajnali órákban ért véget. A megjelent hölgyek névsora a következő: Bruckner Győzőné, Bakos Istvánné, Koppányi Miklósné, A. Plank Antónia, Pfliegler Imréné, Stassik Gyuláné, Surányi Unger Tivadarné, Zílahy Gyuláné. Ágoston Évi, Csorba Dundi, Csorba Ilonka, Bakos Bözsike, Koppányi Magda, Petykó Annus, Petyk-o Ilus, Pfliegler Soma, Stassik Asztrid, Stassik Erzsike, Keinisch Baba, üjváry Maca, Zilahy Gizi. Tornán Kálmán dr. A Miskolci Joghallgatók Testületének március 15-i ünnepélye. 1848 március 15-ikének emlékét ez évben is fényes és arányaiban hatalmas ünnepségek keretében ünnepelte meg a miskolci jogászifjuság. Tizennegyedikén este a turulos zászló alatt zarándokolt a Jogásztestület a Kossuth-szoborhoz; a fáklyás és lampionos menetben — élén a diósgyőri vasgyár zenekarral —résztvettek a Bajtársi Egyesületek és a leventék nagy tábora is. A szobornál Majoros István Zoltán joghallgató a „Talpra magyar"^ szavalta el. majd ifj. Hován Gyula jogászteslilleti elnök szép beszéd keretében megkoszorúzta a Jogakadémia lánglelkü tanítványának emlékszobrát. Az ünnenélv után a Werbőczy. Szent István és Szent Imre Bajtársi Egyesületek a dékán és tanári kar előtt díszfelvonulást rendeztek. Másnap, 15-én délelőtt a rendkívül értékes, gazdag müsoru matinét rendezett a Jogásztestület, a Miskolci Nemzeti Színházban. A matinén nagyszámú és előkelő közönség vett részt. A műsort a miskolci 13. gyalogezred zenekarának nyitánya vezette be-, utána Könyves Tóth Erzsébet a Nemzeti Színház művésznője mondotta el finom művészettel a Magyar Hiszek'v "1. Hován Gyula jogászt estül cti elnök lelkes, tüze:) megnyitó szavai után Deréky János a Nemzeti Színház művész;' nagy sikerrel adta elő ..Petőfi a Hortobágyon" cimü melodrámát Székely Z. joghallgató zongorakísérő e mellett. Ezután szépen felépített, gondolatokban mélyen szántó ünnepi beszédet mondott Vhlmann Aladár a Jogásztestület irodalmi szakosztályának elnöke, s beszédjében többek között a következőket mondotta: „A nemzet élete legfelső fokon cél, de amely hozzávezet, — az élet szekere — harci szekér, amelyet pedig csak a küzdelmek hevében szárnyakat növelt életenergia paripái ragadnak tova. Egy nemzeti eszme történelmi gondolattá azáltal válik, hogy erővé alakul át, amely erő kitörve, hat, munkál, szervez, s amely ha el is ég, de lángja mindig melegít és hamuja is termékenyit!" Ezt az erőt a magyar nemzet az őshaza rónáiról hozta maga-