Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Ottlik László: A társadalomtudomány filozófiája [Könyvismertetés]

32 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (60) Ottlik László: A társadalomtudomány filozófiája. Budapest. 1926. 228. lap. Ára 6 p. 40. A szociológia a legvitásabb tudományok egyike, mert sem köve, sem módszere, sem hatásai nincsenek tisztázva, illetőleg szabatosan megállapítva. Nálunk tulajdonképen a „Huszadik Század"1 cimü folyóirat tette divatos tudománnyá a szociológiát, de eredendő hibája volt, hogy egyszerűen a Comte-féle irányhoz szegö'dött, mely a szociológiát a természettudománnyal azonosítja és a társadalmat — mint Jászi Oszkár irta egy népszerűsítő füzetében (Mi a szocológia. 1908.) végleg besorozza a természet rendjébe. A visszahatás csakhamar megindult a Magyar Társadalomtudományi Társaság részéről, mely rámutatott a Comte—Spenccr-féle szociológia hiányaira és azt inkább a szellemi tudományok közé sorozta és nemzeti alapra fektette. De tüzetes ismeretelméleti alapvetését a tudománynak ott sem igen adták és mások sem. Hiányzik ez a döntő szempont pl. Joób Lajos s szociológia tárgya és feladata c. értekezésében (1911) és még Angyal Pál a mai cselekményeket összefoglaló munkájából. (Pécs. 1924.) is, mely a szoológiát egyébként még mindig „a forrás állapotában" lévőnek tünteti fel. Ezért örömmel üdvözölhetjük Ottlik L. fenti munkáját, mely ép e tekintetben szinte úttörőnek mondható. Meglátszik rajta a mai filozófia legmodernebb irányának, az u. n. tiszta logikának, illetve fenomenológiának és értékfilozófiának a hatása és alapos, mélyen szántó elemzése, elvont és szubtilis fogalmai nem könynyü, sőt fárasztói olvasmánnyá teszik müvét. Negatív és pozitív részre oszlik. Az első mélyen járó kritikája és „lebontása" a Comte-féle pozitivizmusnak, a másik pedig a. társadalomtan uj lelméletének a kifejtése. Mi az elsőt sikerültebbnek tart juk. Csak helyesléssel kisérhetjük azon fejtegetéseit, melyek során fényes érveléssel kimutatja, hogy a társadalom sohasem anyagi, hanem szellemi egység, a társadalomtudomány tehát nem természet-, — hanem csak szellemi tudomány lehet. Mint ilyen különbözik az alkalmazott lélektantól is, mert az utóbbi a normális lelki folyamatokat vizsgálja, a társadalomtudomány pedig a lelki folyamatok jelentésével foglalkozik. Ez a jelentés pedig egy értékelő állásfoglalásban nyilvánul, amelyet megértünk. Ahhoz, hogy az értékeit érvényesnek tekinthessük, szükségünk van egy univerzális kritériumra, (?!) amelynek világánál az értékelést méltányolhatjuk. Ily kritérium az anyagi vagy szellemi élet érdeke (?) és e szerint különböztetünk anyagi és szellemi értékek között. A társadalomtan a szellemi értékek reális érvénysségénck föltételeit kutatja, rövidebben: a reális szellemi értékek szellemtudománya. Nem szabad sem az értéktudományokkal (etika, esztétika), sem a fogalmi tudományokkal (matematika) összezavarni, mert reális tudomány, amennyiben fogalmai tényekre vonatkoznak. Az értékeket, mint normákat mindig reális hatalom garantálja. A társadalom a szellemi hatalom, par excellencc, az a hatalom, melynek ereje a tekintélyen alapszik. A szociális fejlődés csúcspontja a nemzet. Ez Ottlik müvének eszmemenete, a lehető legrövidebben összefogva. Intenciója: a társadalomtan bölcsészeti megalapozása feltétlenül helyes, de más kérdés, hogy a pozitív fölépítés általános helyeslést vált-e ki? Mi készséggel elismerve a szerző nagy készültségét, tiszteletreméltó önállóságát, ritka boncoló erejét, mégis ugy látjuk, hogy levezetése és megállapításai nem egy ponton revízióra szorulnak. így is rendkívül gondolatébresztő mü. Szelényi Ödön 1315/1926 27. sz. HIRDETMÉNY. Tudomására hozom a jogászitjuságnak, hogy a tanári könyvtárat a jogászitjuság részérc megnyitottuk. Könyvtári órák kedden, szerdán és csütörtökön délután 3—7-ig vannia'k. A 'könyvtár használata, alkalmával az általános (könyvtári szalbályok szigorúan )>c tar tanulók (dohányzási tilalom, stb..). Miskolc, 1927 március hó 22. Dr. Bruckner Győző s. k. a jog- és áll. tudományi kai1 i. dékánja. 1368/1926—27. szám. FELHTVÁS. Felhívom azokat a joghallgatókat, akik tandíjmentesség iránti kérvényeiket még nem vették át, sürgősen vegyék át a dékáni hivatalban és legkésőbben április hó 15-ig tegyenek eleget — jogi következmények terhe mellett — tandíjfizetési kötelezettségüknek. Miskolc, 1927. évi április hó 5-én. Dr. Bruckner Győző s. k. & 6B áll. tudományi kar o. i. dékánja. 1367/1926—27. szám. HIRDETMÉNY. Kollokviumok május hó 25-én és 27—31-ig tartatnak. Figyelmeztetem különösen a szegény sorsú joghallgató urakat, hogy évvégi segélyben, továbbá a jövő félévben tisztviselői tandíjban csak azok részesülhetnek, akik az előadások látogatásán kivül a főkollégiumokból jeles, vagy legalább jó kollokviumokat tudnak felmutatni. Miskolc, 1927 április hó 5-én. Dr. Bruckner Győző s. k. a jog- és áll. tudományi kar c. i. dékánja.