Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetologiai tanulságai [1. r.]

(53) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 25 Neckcr visszahívása után 1788. szeptember 14-én Párisban a gaz eleim újra összegyűlt nagy erővel a Place Dauphineen; petárdákat bocsát fel, puskákból lövöldöz hihetetlen mennyiségben, megszűnés nélkül, tizennyolc órán keresztül... De főként a Pont Neufön, ahol a nagy Henrik bronzbői kiöntve fönséggel lovagol: ott gyül össze a néptömeg. Egy átmenő sem haladhat tovább, mig meg nem hajtja magát a nép királya előtt s hangosan nem mondja: vive Henri Quatre! au diable Lamoignon! Maguknak a hiútoknak is meg kell állniok, meg még Őmagasságáénak d'Orleánsénak is. A hintó ajtaját kinyitják: Monsieur, szives lesz előrenyújtani fejét és magát meghajtani ; vagy ha éppen vonakodnék, leszállani és egészen letérdelni; Madametól elég lesz tollainak egy mozzintása és egy mosoly arcáról, ott ahol ül ... .°) A nők felkelésekor a Quartier Samt-Eustache egyik őrházában egy fiatal nő felkap egy dobot s megy vele tovább, veri azt „kiáltozván mellé az eleség hiányáról." Jertek elő ti anyák; jertek elő ti Juditok eleségért, boszszura! Az asszonyok mind csoportosulnak és mennek; megostromolnak minden lépcsőt, magukkal kényszerítenek minden nőt. A piacok erős, megtermett hölgyeinek, a vékony varrónőknek, kik szorgalmasan felkeltek pitymallatkor; a reggeli misére tipegő agg hajadonoknak; a szolgálóleánynak a tisztogató seprővel kezében: mindnek menniök kell.10) Nincs olyan hintós úrhölgy, kinek akárhogy ájuldozzék is, le ne kellene szállania a sáros országútra selyem cipőivel s mennie a sereggel.11) A tömeg látása félelmet gerjeszt. A Hotel des Invalides kifosztása után 28.000 fegyveres polgár vonult a Bastille ellen. Bescnval csak elbámult a párisiak büszke magatartásán.12) ,,Que voulez-vous1?" —kérdé Thuriot-ot De Launay elsápadva, midőn megpillanotta, hogy kivül a Bastille-on miként özönlik a sokaság ömölve minden utcából; a harangok eszeveszetten zugnak, valamennyi dob indulót ver: a Saint Antoine külváros errefelé hömpölyög mindenestől, mint egy ember!13) Flessellcs ..ajka szögletéig elsápadt", midőn a sokaság zúgása mélyebbre kezett válni.14) Kutatásaink során mindenekelőtt a nagy franica forradalom mozzanatait vesszük szemügyre, mert a felkelés mesterségének kifejtésére a francia természet, mely ugy tele van hevességgel, olyan kevés benne a mélység, talán a legalkalmasabb valamennyi között. ,,S valóban az emberi ipar ezen ágát —' irja Carlyle — minő magasra., lehet mondani a tökély minő magas fokára vitte Franciaország az utolsó félszázad alatt! A felkelésről, melyre nézve Lafayette azon véleményben volt, hogy ,, a legszentebb kötelesség lehet" : a. mostani francia nép ugy gondolkozik, hogy az aiz a munka, amelyikhez ő igazán ért. Más népcsődületek csak tudattalan tömegek, amelyek hömpölyögnek előre, buta, vad ímegátalkodottságukban, komor, vad tűzben, de a geniusnak semminemű villanyfénye nem csap ki belőlük, amint mennek. Mig a francia lázongó népcsoport a legfélelmesebb tünemények közé tartozik a világon, oly gyors és merész; oly éleslátású, találékony, s ugy meg tudja ragadni az alkalmas pillanatot ; csupa tüz és élet a kiskörme hegyéig ! S ha semmi egyéb talentum nem volna bennük, csupán az az egy, hogy maguktól sorbaállanak a pék°) Ugyanott: 170. oldal. 10) Carlyle: I. 379. oldal. n) Ugyanott: 385. oldal. 12) Ugyanott: 283. oldal. ") Ugyanott: 284. oldal. ") Ugyanott; 287. oU»i. boltok előtt: ez maga megkülönbözteti — irja Carlyle — a francia népet minden más ó vagy uj népektől."15) Lássuk tehát, hogyan viselkednek, minő tulajdonságokat mutatnak a bűnözői tömegek a történelemben! „Azt hiszem nem volna kellemetlen olvasóimnak, ha néhány tudósítást nyújtanék a hírhedt Bastille-ról. Amit önöknek el tudok mondani róla — egyedül csak az, hogy a külső kapuján erősen bezörgettem és erre az őrség mellett elhaladva tovább előre, tul a felvonó hídon az erősség bejárata elé mentem. Egyideig szemléltem ezt az épületet, amely kerek és árok veszi körül. Egyetlen ablaka sem nyílik előre, hanem mind hátrafelé egy kicsi térre és ha foglyoknak meg is engedik egyszer, hogy szabad levegőt szívjanak, ez csak az épületnek ólompadlóval ellátott tetején történhetik meg, melynek magas mellvédje van. Mialatt itt álltam és ezt a komor épületet nézegettem, kijött az erődből egy dult ábrázatú, megdöbbent tiszt és arra kényszeritett engem, hogy a néma öirségen keresztül, mely engem szótlanul áteresztett — menjek vissza; így nyertem vissza ismét a szabadságot, melyet elérni annak, akit ezek a falak magukba zárnak — a lehetetlenséggel határos.. ,"16) 1789. július hó 14-én nevezetes dolgok történtek a Bastille körül, ahonnan, nem is oly régen egy feldúlt ábrázatú, megdöbbent francia tisztecske zavarta el John Howardot, a londoni királyi tudományos társaság hírneves kíváncsi tagját. Egész délelőtt, reggeli 9 órától fogva, mindenfelé csak ez a kiáltás hallatszott: a Bastille-ra ! Polgárokból álló küldöttség járt itt ismételve, szenvedélyeseu kérve fegyvereket; kiket De Launay szelid beszéddel küld el a kapuk nyílásain keresztül. Délfelé Thuriot de la Rosiere választó nyer bebocsáttatást; De Launayt nem találja hajlandónak a vár föladására. Mind a ketten fölmentek az erődítmények tetejére; kövezetnek való kövek, ócska vasdarabok és mindenféle leszórni való anyagok vannak ott felhalmozva ; az ágyuk kellően kiszögezve; mindenik lőrés előtt egy-egy ágyú — csakhogy egy kissé hátrább húzva. Azonban ott lent, kivül a váron, nézd Thuriot, miként özönlik a sokaság, ömölve minden utcából; a harangok eszeveszetten zugnak; valamennyi dob indulót ver. A Sant Antoine külváros errefelé hömpölyög mindenestül, mint egy ember! Ilyen látományt szemlélhetsz te, oh Thuriot (oly kisértetszerüt és mégis valódit) ebben a pillanatban, mintegy a látományok hegyéről; előre hirdetvén más csodálatos phantasmagoriákat, éktelen és zűrzavaros, kísérteties valóságokat, amelyeket még most nem látsz, de látni fogsz! „Que voulez-vous?" — kérdé De Launay elsápadva erre a látványra, szemrehányó, csaknem fenyegető arckifejezéssel. Jaj neked De Launay — irja Carlyle — ilyen órában, ha nem tudsz szilárd elhatározásra jutva uralkodni a körülményelken ! A szelid beszéd nem ér semmit ; a kemény kartácslövés kétséges: de az ingadozás a kettő között — az nem kétséges. Az embérár minid szilajabban dagad föl; megmér,5) Carlyle: I. 376. oldal. 16) L!: Ueber Gefangnisse und Zuchtháusor. Ein Auszug aus dóm Englischon des William Howard, Mitglied 's der Königl. Societat der Wissenschaften in London. Mit Zusátzen nnd Anmerkungen und Kupfern von Gottl. Ludolf Wilhelm Köster. Lcipzig in der Weygandschen Buehhandlung 1780. 129. S. 216.—217. Angolul: The State of The Prisons in England And Wales with Preliminary Observations and an Account of Somé Eoreign Prisons and Hospitals By John Howard F. E. S. The Third Edition Warrington Printed By William Eyers. And Sold By T. ("WlAll J. Johnson, and C. Dilly ' in London. MDCCLXXXIV. 174. oldal.