Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban [3. r.]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 23 közt már különbséget tesz ugyan, a valódiság bizonyítása esetén büntetlenséget nem biztosit, mert a valódiság bizonyítása itt még csak enyhitö körülmény. A különböző fokozatokban megállapított szabadságvesztési büntetéseken kívül ismeri azonban e javaslat a nyilvános bocsánatkérést, továbbá a mondottak és írottak visszavonása szintén helyet foglal a büntetések közt. Ez a palinódia, ami szószerinti értelmében visszaéneklést jelent, olyan dalt vagy verset, mellyel a szerző korábbi szerzeményét revokálta.8) 5. Az 1827-iki javaslat is (De falsa delatione seu calumnia, de delictis honori civium injuriosis) fenntartja ezt az erkölcsi jellegű büntetésnemet, mint aminő volt az actionis imputatio, reprehensio publica ete. 6. Az 1843-iki javaslat, mely a „liágalomról, becsületsértésről és súlyosabb testi fájdalmat okozó erőszakos cselekvésekről" tartalmaz rendelkezésket s mely a magyar büntetőjog fénykorának a Beák-kornak kiváló szellemi alkotása szintén beiktatja 269. §-ába a nyilvános visszavonást : 269. Büntetlen marad a becsületsértő, ha sértő szavait önként visszavonja. Megkívántatik azonban, hogy a visszavonás, ha az a közkereset megkezdése előtt történik, amennyire léhét oly nyilvánossággal történjék, minővel a sértés elkövettetett: a közkereset megkezdése után pedig csak az ítélőszék előtt és ott is egész nyilvánossággal történhetik a visszavonás. Végítélet után a visszavonás büntetlenséget nem eszközöl. Az 1843-iki javaslatról méltán irja Mittermaier: „Kein legislátives Werk trágt in so bohém íírade des Geprage des Strebens an sich, ein den Fortschritten der Zeit den Vorderungen der Gerechtigkeit und den neuen Ansichten im Strafrechte entsprechendes Gesetzbuch zu lie fent, als dies bei dem ungarischen Entwurf der Fali ist". Méltó e kritika e nagyszerű műhöz, mely mérföldes utakat tesz a becsületvédelem codificátiójában. Itt már felismerhető nyomai vannak az újkor codificátiójának, itt már megcsillan az 1914. évi 41. t.-c. 18. §-nak a szelleme, — itt már plasztikus körvonalat nyer a kölcsönös becsületsértés compensátiója, amidőn a javaslat 278-ik §-a ezeket irja: 278. §. Különösen enyhitő körülménynek tekintik, ha a tettes a sértett által előre méltatlanul ingerelve volt. Midőn pedig valaki a rajta elkövetett becsületsértést azonnal viszonozta, ha ez más súlyosabb bűntettbe nem ment át, büntettetni nem fog s ily esetben a másik fél is büntetlen marad. Szóvali sértést azonban tettlegességgel viszonozni nem szabad. A javaslat haladó szelleméből csak önként következik azután, hogy ez már tért nyújt az exceptio veritatisnak is és jóhiszeműséget mentő körülménynek tekinti. 7. Az 1849—i60-ig terjedő időben az 1852. év szeptember havában behozatott osztrák büntetőtörvénykönyv, — mely az 1803-iki líódex némi átdolgozása és később megjelent törvényekkel való kiegészítése — szolgál a becsületvédelmi bíráskodás alapjául. (Kaiserliches patent vom 17. Mai 1852, wodurch eine neue durch die spátere Gesetze ergántzte Ausgabe des Strafgesetzbuches über Verbrechen und schwere Polizei Übertretungen vom 3. September 1803 mit Aufnahme mehrerer neuer Bestimmungen stb.). 8. Az 1861-től a hetvenes évek közepéig terjedő Pauler-korsmk büntető jogtana, mely legközelebb áll F'euerbach tankönyvéhez, összegyűjtve az érvényben levő magyar büntetőjogot, már doktrinális alapon is foglalkozik a becsületvédelem kérdéseivel, — még végre a Gse4) Híres volt a Stesichoros palinodiája, melyet Heléna dicsőítésére irt, visszavonva benne régebbi sértő énekét, amiért állítólag szemevilágával bűnhődött, palinodiájáért azután viszszanyeite s/.emcvilágát. L. irodalmunkban. Gyöngyösi palinodiáját. vwyi-kódex 1878 :V. t.-c. alatt törvénytárba kerül s a magyar becsületvédelmi jog fejlődési történetében egy uj korszakot alkotó állomáshoz érkezik. Harminchat évig van e törvény a becsületvédelcm terén uralmon és 1914. évben átadja helyét a Baloghkódex-nek, amely tragikus időkben indult el útjára. . . Az egykori Nagy-Magyarország számára készült e becsű let védő törvénynek azonban nem Procrustes ágya a Csonka ország sem, de betölti rendeltetését mint törvényes magyar mementója Hugó Victor eme mély bölcsességtől lüktető erkölcsi intelmének: ,,. . . A szentség kivételes dolog, de igaznak lenni szabály. Hibázzatok, tévedjetek, vétkezzetek, — de legyetek igaz emberek .. ." A felhasznált forrásmunkák jegyzéke: 1. Paulsen: Systeinatische Ethik. 2. Menger: Uj erkölcstana. 3. Csemegi Károly: Anyaggyüjtemény. 4. Dr. Halász Zoltán: A becsület oltalma a német, osztrák és svájci büntető tervezetekben (Magyar Jogászcgyl. Ért.). 5. Magnaud: Le bon juge. 6. Dr. Irk Albert: A büntetőjogi irányok győzelme a német, osztrák és svájci büntetőtörvénykönyv javaslatokban. (Jogtud. Közi. 1911, 34. sz.). 7. Charlotte Perkins Gillmann: Wómen und Economies. 8. Dr. Kari Hammeley: Die Kollektivbeleidigung (Beleidigung von Personengesamtheiten iind von Einzelpersonen durch Gesamtbezeichnung) Breslau, 1910. 9. Dr. Kasimir Thiel: Iniuria und Beleidigung (Breslau). 10. Dr. Mittermaier—Dr. Liepmann—Dr. Lilienthal—Dr. Kohlrausch: Verbrechen und Vergehen-Beleidigung (Berlin, 190(i.). 11. Dr. Halász Zoltán: A becsület védelme a büntetőjogban. .12. A magyar központi statisztikai hivatal: A magyar birodalom bűnügyi statisztikája az .1909—13. évekről. L3. Dr. Balogh Jenő: Az 1914. évi XLI. t.-c. miniszteri indokolása. 14. Werbőczy: Hármaskönyve. 15. Dr. Márkus Dezső: Magyar törvénytár. 1(5. Dr. Demkó Kálmán: Felsömagyarországi városok életéről a XV—XVIT. században. 17. Magyarország vármegyéi és városai: 18. Ortvay Tivadar: Pozsony város története (1898). 19. Szeremlei Samu: Hódmezővásárheyl története (1911). 20. Dr. Reizner János: Szeged története. 21. Dr. Szendrey János: Miskolc város története. 22. Magyar Jogi Lexicon. 23. Edvi Illés Károly dr.: A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata. • 24. Dr. Fayer László: A magyar büntetőjog tankönyve. 25. Dr. Finkey Ferenc: A magyar büntetőjog tankönyve. 2(i. Pauler Tivadar: Büntetőjogiam 27. Dr. Vámbéry Rusztem: Az egyszerű rágalmazás büntetése. (Jogi Szemle V. köt.) 28. Széli Farkas: Régi magyar becsületügyi bíráskodás. (Jogtud. Közi., 1893. évf. 51. és 1894. évf. 51.) 29. Binding: Die Éhre und ihre Verletzbarkeit. 30. James Fitzjames Stephen: A digest of the criminal law ferimes and punish). 31. Totti: L'injure (Paris, 1893). 32. Ofner Stadtrecht. 33. Pesthy Pál: Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további cgyszerüsitéséről. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatoitt a képviselőház igazságügyi bizottságának.) 34. Dr. Angyal Pál: A magyar büntetőjog tankönyve. Putnoki Béla dr