Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban [3. r.]

(47) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 19 indokok nélkül nem tett komoly kísérletet arra, hogy a párviadalra olkul szolgált sérelem, annak megállapítására, és a ibókés kiegyenlítés módjának meghatározására hivatott legalább három tekintélyes férfiúból alakult társadalmi becsületbíróság közreműködésével békés kiegyonilitést nyerjen, vagy ha a fél vagy a segéd a társadalmi becsületbíróság határozatának nem tett eleget. 20. §. Ugyainigy büntetendő az is, aki előzetesen szenvedett súlyos sérelem nélkül, pusztán aibból a cél])ól sért meg valakit becsületében, hogy ily módon, őt párvi adalra ké n yszeHtse. Miniszteri indokolás A javaslat 18—20. § § -Ja J a büntetőtörvényköuyvne)k a párviadalra vonatkozó rendelkezéseit kívánják részben módosítani, résizlben kiegészíteni. Mindenekelőtt mődositásra szorul a Btk. 295. §-a, mert az ebiben 'a §-iban meghatározott cseliekmniényire indokolatlan nézetem szeriint az államfogházbüntetés alkalmazása. A párviadal cselekményeknek államfogházzal, vagyis a megbélyegzett jelleget nélkülöző custodia. honest ával büntetése csak aibból a szempontból lehet megítélésem szerint indokolt, hogy a törvényhozás számol a társadalmi közfelfogás súlyával, moly egyeseket arra kényszerít, hogy becsületük vagy társadalmi helyzetük megóvása végett a viadal elől nie térjenek iki. A társadalmi kényszer nyomására azonban a legkevésbbé sem hivatlkozhatik az, aki illetéktelenül másnak ügyébe avatkozva, .azt párviadalra buzdítja, vagy őt erre azzal 4t durva eszközzel mintegy kényszeríti, hogy a kihívástól, a, kihívás elfogadásától vagy a párviadaltól vonakodása miatt gúnyolja, sértegeti vagy megvetéssel fenyegeti. Ezért erre a cselekményre a 18. §-ban államfogház helyett közönséges szabaidsáigibüntetésii nemet: fogházat hozok javaslatba. A párviadalra kén y szeri tésniek szokásos különösen veszedelmes alakja, ha a cselekményt sajtóközleménnyel követik el; ilyen pl. a kihívó nyilatkozatoknak, a lovagias elégtételadás megtagadásáról szóló jegyzőkönyveknek és megbélyegzésre szánt hasonló közleményeiknek a sajtóban közzététele. Ehhez képest a 18. §. második bekezdésében azt javasolom, hogy aiz ilyen közléseket az általános •büntetőjogi szabályok alá helyezzük a sajtójogi felelősségi flendsszer helyett.Kiegészítésre szőrűink továbbá Btk.-üniknek párviadalra vonatkozó rendelkezései abban az irányban, hogy az összes párviadal cselekményeiket állaanfogiházzal büntetve, nem hatékonyaik abban a,z iránybian, hogy a felek és főleg a. segédeik a békés kiegyenlítésre komolyan törekedjenek. Plédig a párviadalra kényszeritő társadalmi közfelfogás nem minden párbajozónak szolgálhat mentségül, sőt az esetek legnagyobb részében, legalább az egyik félnek e felfogása szerint is vétkes magatartása szolgáltat, okot a párviadalra. A társadalmi közfelfogás ugyanis senkit sem kényszerit arra, hogy megtörtént sértésért ne ajánljon fel megfelelő nem fegyveres elégtétlelt, vagy, hogy az ily felajánlott elégtételt, visszautasítsa, Ha pedig a felek, illetőleg segédeik között a sértés vagy az elégtétel tekintet éhen nézeteltérés merül fel, a társadalomban elfogadott nézetek megengedik, hogy a;z ügyet becsületbíróság elé terjesszék. A társadalmi becsületbíróság eddig is szokásos intézményének általánossá válása lenne megítélésem szerint a párviadalok. megeJllöizéJsének legbiztosabb eszköze, annál is inlkáblb, mert a tapasztalat szerint a párbajok túlnyomó részét nem életbevágó, kiegyentlithetetlen összeütközések miatt vívják. Ha minden esetben komoly, tekintélyes, higgadt és elfogulatlan férfiak fogják vizsgálni, történt-e flórtés és a,zt minő nem fegyveres elégtétellel lehet kiegyenlíteni, döntésükben meg fog nyugodni a becsülletét vagy társadalmi tekintélyét lleginfcáíbb féltő is. Ezt a nézetet megerősíti azoknak a törekvéseknek sikere, amelyeik a párviadaloknak a fegyveres erő körében hasonló eszközzel való korlátezálsára. irányulnak. Ezért, a javaslat 19. §-ában a felieknek és segédeiknek jogi kötelességévé kívánom, tenni, hogy minden arra alkalmas esetben komoly kísérletet tegyenek társadalmi becsületbi róság 'közreműködéséinek igénybe vételével a párviadal elkerülésére. Az a fél vagy az a segéd pedig, aki ilyen feigyverteleni és a társadalmi i közfelfogás szempontjából is kifogástalan eljárási mód helyett a viszály elintézését szivesebben teszi függővé a fegyveres mérkőzés esetlegességeitől, könyniyelmüen szegi >rneg a törvényt és méltán büntethető fogházzal, illetőleg börtönnel, vagyis az életeit, és a testi épségiet sértői .közönséges bűncselekmények rendes büntetési nemeivel. A társadalom komoly elemeire vár ezután az a feladat, hogy azoknak a társadalmi rétegeknek meggyőződésében, akik közt a párviadal szokása el van terjedve, a társadalmi .becsületbíróság kötelező igénybevételét a, tisztult abb becsületérzés követelményéül elfogadtassák és a becsü'lethiróságok működését is akként irányítsák, hogy azok minden esetben lelkiismeretbeli komoly kötelességüknek tekintsék a. nem fegyveres elintézés megfelelő módjának megtalálását. Kiegészítésire 'szorulnak végül Btk.-ünknek párviadalra vonatkozó rendelkezései abban az iránybian, hogy közönséges bűntettesekként megbélyegző súlyos büntetés alá kerüljenek azok, akik a párviadalt közönsiégos bűntett elkövetésére csak álarcul, eszközül használják fel. Aki ugyanis előzetesen szenvedett sérelem nélkül pusztán aibból. a céílból sért meg valakit becsületéiben, hogy ily módon őt párviadalra kényszerítse, annak, indító oka kétségtelenül nem az az emberileg érthető törekvés, hogy magának elégtételt szerezzen és társadalmi helyzetét is csorbítatlanul megőrizze. A párviadal neki csak tervszerűién előkészített alkalom arra, hogy valakinek életét és testi épségét megtámadhassa. Ehhez képest a 20. §-ba oly rendelkezés beiktatását indítványozom,, amelynek következtében az ilyen egyén, ha a párviadalban megsebzi vagy megöli ellenfelét, az általános szabályok szerint essék büntetés alá, hisz/ cselekménye semmiben sem különbözik azokéitól, akik párviadalon kívül követnek el súlyos testi sértést vagy szándékos emberölést, * Az a hajszálcsövesség, amely az oktalan párbaj ozás megelőzése és leküzdése és a boesületvédclcm közt már hosszú idő óta fennáll, a javaslat e §§-ainál különösön tapasztalható és valóban 'büntetőjogunk forduló pontihoz érkezik, amidőn a jog maga appreciálja a komoly társadalmi hecsületibiróságok munkáját és ezeket az alakulatokat, segítő társul hívja a becsület hatékonyabb védelméhez. Örömmel lehet üdvözölni ez ujitást törvényhozásunkban, melyre az impulzust — mint a javaslat irja is — a katonai tiszti becsületügyi bíróságok törekvése adta meg. E pontnál aggályunk csak ott van, hogy a javaslat módot nyújt arra, hogy bizonyos esetekben, ha ez a főtárgyaláson kiderül, a becsületvédő különbiróság elbírálhassa a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkozó általános szabályok szerint,, de közvádra a párviadal alapjául szolgáló becsületbeli ügyet is és megfelelően megbüntethesse azokat, akiknek kötekedő, vagy a má-