Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban [3. r.]

(45) MISKOLCI JOGÁSZÉLET \1 •a becsület nagy jelentőségét és nem részesítették kellő védBlemiblein azokat a nagy érdekeket, amelyek laz egyén becsül cl ének sértetlenségéhez fűződnek. Különösen két irányban tapaszt aliható hiány ezen a téren. Az egyik hiány az, hogy .az idézett törvény a rágalmazás tényállladékát SEÜik térre szorítja. A másik hiány abban található, hogy a Bv. a íiágalimazáísnak •lieigsulyosabb eseteit is csak vétséggé miniolsiiti s ehhez képest nem teszi lehetővé az olyan rágalmazások szigorú megtorlását, melyek rendkívül nagy jelentőségűek annálfogva, mert a tettes tudomása szénit is alkalmas arra, ihogy a sértettinek igen súlyos erkölcsi vagy anyagi kárt okozzanak. De nemi gondoskodik a Bv. a visszaeső rágalmazóknak olyan büntetéséről som, mely kellő megtorlásban részesítené a bűnösségnek az ismétlésben megnyilvánuló nagyobb fotkál és nem teszii lehetővé a inK'gát.a.likodott rágalmazóknak közérdekből kiváinatos megfékezését. A javaslat 14. és 15. §-a mindkét irányban megfejelő rendelkezéseket tartalmaz. A 14. §. a gyakorlati élet 'követelménycinek megfelelően a rágalmazás körébe utalja az olyan tényállítást és híresztelést is, amely valiósága esetén a sértettnek erkölcsi megbecsülését nagyimért ékíben csökkentené. Önként érthető, hogy a csökkentést nem az egész társadalomi szempontjából, hanem annak ,a társadalmi rétegnek felfogása szempontjából kell elbírálni, amelyben az Illető él, vagy amelyhez tartozik. Az ilyera. eseteik a. Bv. 1. §-.a értclimében nem volnának rágalmazásnak tekinthetők, ha egyúttal valóságuk esetén nem tennék ki ia sértettet közmegvet ésmek, vagy nieim lehetnének a .bűnvádi vagy fegyelmi eljárás amcgiinditásánialk alapjai. Ez a jogi helyzet azonban tarthatatlan, mert az említett súlyos tényállítások és híresztelések esetleg becsületsértésként eshetnének büntetés 'alá, a becsületsértés, vétségének büntetése pedig az ilyen tényállításokra vagy híresztelésekre túlságosan enyhe; ezért büntetésüket helyesen csak a rágalmazás körébe utalással lehet megállapítani. A javaslat 15. §-a a rágalmazásnak említett legsulyoáalbb eseteit bűntetté minősiti és ennek megfelelően rendeli büntetaiá. A 16. és 17. §. ia Bv. egyes célszerűtlen rendelkezéseit helyettesíti megfelelőbb rendelkezésikkel. Így a* 16. §. a felhatalmazás intézményét a közérdeknek megfelelői) ben szabályozza,, a. 17. §. pedig azt a visszás helyzetet szünteti imieg, amelyet a Bv. 21. §-a teremtett azzal, hogy a hatóság előtti rágalmazás vétségét minden esetiben magánlnditványii cselekménnyé tette, holott semmi sem indokolja azt, hogy ily bűncselekményre ne terjedjenek ki a felhatalmazásról szóló rendelkezések olyankor, ha a sértett hatóság vagy közhivatalnok. 111. FEJEZET. Becsületvédő külön bíróság 59. §. A becsület fokozottaíbb védelmére minden kár. törvényszéknél!, amelynek 'büntető hatásköre van, egy elnökből és két bárói; tagból, valamint megfelelőszámú póttagból álló külön, 'bíróságot kell szervezni, amelynek tagjait a kir. törvényszék bíráinak soraikból az ítélőtábla elnöke évenkint jelöli ki (becsületvédő bíróság ). 60. §. A kir. törvényszéknél alakított becsületvédő bíróság jár el: 1. a. kir. törvényszék hatáskörébe tartozó rágalmazás és becsületsértés esetében; 2. a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó rágalmazás és becsületsértés esetéiben, ha a kir. ügyészség közérdekből a vád képviseletét elvállalta; 3. párviadal! büntette és vétsége, valamint a párviadallal kapcsolatos közönséges büntettek és vétségek (Btk. 299. §-a a jelen törvény 18—20. §-ai) esetében. Ha a párviadal miatt folyó bűnvádi eljárásban kiderül, hogy a párviadalra valamelyik félnek alaptalanul és súlyosan sértő magatartása vagy kijelentése szolgált okid. az ellen a közvád képviselője az elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt a sertett magáininditványának hiányában is vádat emelhet, a becsületvédő bíróság pedig büntető Ítéletet hozhat. Ez a rendelkezés nem érinti sem a valóság bizonyítására vonatkozó szabályoklat (1914:XLI. t. c. 13—16. §.) sem a, Bp. 316—318. §-ának rendelkezéseit. A becsületvédő bíróság ieüé tartozó ügyben a főtárgyaláson a nyilvánosságot a feleik bármelyikének kérelmére ki kell zárni. Miniszteri indokolás Ismeretes az a sajnálatos körülmény, hogy közéletünkben a párviadal szokása újból kezd elharapó dzni és ugyamcsak terjed a vakmerő rágalmazás is, amely a tájékozatlanok hiszékenységére számítva, még olyan, férfiakat sem kiméi, akiknek bcesüléséhez és zavartalan működéséhez nemzetünknek nagy érdekei fűződnek. Társadalmi életünk e kettős betegségének enyhítése érdekéiben, a javaslat gondoskodni kíván arról, hogy a közérdekből vagy rendkívüli sulyu magánérdekből különleges tekintetbe vételt érdemlő becsületbeli ügyek ne 'imerüljenek el a 'bíróságainkat elárasztó köznapi és többnyire csekély jelentőségű becsületsértési és rágalmazási jogesetek tömegéiben, hanem azok elintézésére egy külön tekintélyes .bírói hatóság állittassék fel. Nincs kétség ugyanis aziránt, hogy a párviadalok gyakoriságának részben az is az oka, hogy a becsületéiben sértett fél a bíróságtól megfelelő és gyors elégtételt nem kap. Ez okból a javaslat 59. §-a minden kir. törvényszéknél, amelynek büntető! hatásköre van, külön be esnie* védő bíróságot szervez, amelynek tagjait a m. kir. törvényszék bíráinak sorából a kir. télőtábla elnöke évenkint jelöli ki. S Iha már a kir. törvényszékeknél becsületvédő bíróság szerveztetik, nem lenne értelme annak, hogy azokban a. rágalmazási és becsületsértési. ügydkben, amelyekben laz eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, ne ez a bíróság, hanem a törvényszéknek egy más tanácsa járjon el. Ezért >a becsületvédő bíróság hatáskörébe kívánom utalni a ikir. törvényszék hatáskörébe tartozó rágalmazás és becsületsértés miindein esetét ; viszont e külön bíróság szervezésének célja és működéséhez fűzött jelentőségének helyes felismerése támasztja azt a 'követelményt, hogy a járásbíróság hatáskörébe tartozó rágalmazási és becsületsértési ügyek közül csak azok kerülhessenek a. becsületvédő bíróság elé, amelyeknek a kir. ügyészség fcözszempontboH nagyobb jelentőséget tulajdonit. Ugyancsak e külön bíróságok szervezésének fentebb emiittett rendeltetése 'indokolja a párviadalnak, valamint a párviadallá] kapcsolatos közönséges bűncselekményeknek (Btk. 299. §-a., a jelen javaslat 18—20. §-ai) e bíróság hatáskörébe utalását, Hogy ennek a bíróságnak Ítélkezése az eléje kerülő ügyekben az anyagi igazságot minél teljesebben megvalósíthassa, módot nyújt a javaslat arra, hogy bizonyos esetekben, ha ez a főtárgyaláson kiderül, elbírálhassa a becsületsértésre és a rágalmazásra vonatkozó általános szabályok szerint, de közvádra a párviadal alapjául szolgáló becsületbeli ügyet, is és megfelelőien megbüntethesse különösen azokat, akiknek kötekedő vagy a másik fél szándékos tönkretételére irányuló magatartása párviadalra, szolgáltatott okot. #