Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban [3. r.]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET leütések alapját képező bűncselekmények vizsgálata a járásbíróságnál az 1909—13. évek átlageredményeinél például azt mutatta, hogy a feljelentések 50.4%-a (158.896) becsületsértés és rágalmazás, 15.5 %-a (48.929) testi sértés és 13.5 %-,a (42.506) lopás és. jogtalan eltulajdonítás miatt keletkezett és igy erre a három fő megjelenési formára tehát valamennyi feljelentéseknek 79.4 százaléka volt számitható. Ez utóbbi percentuális megállapításból is látható, hogy az oroszlánrész a becsületsértéseké és rágalmazásoké. ;Az 1909—13. évi „Bűnügyi Statisztika" — mely 1919. évben hagyta el a sajtót — de lege lata — igen érdekes megállapításokat füz még ehhez, amidőn koncedálja, hogy a személyellenes bűncselekmények miatt elUéiieK szama az .1909—13. évek átlagában a járásbíróságok előtt úgyszólván az egész vonalon jelentősen visszaesett ugyan, —j megszakítást azonban a becsületsértések egyre nagyobbodó tömegénél (66.1%) látunk, ahol az utolsó üt év átlaga ismét 6.8%-al növelte a becsületsértők óriási tömegét. Kortörténetileg is érdekes, hogy a becsületsértések száma már az évek hosszú sora alatt megszakítás nélkül egyre jobban lepte el a bűnügyi életet. A becsületsértésért elitéltek száma volt ugyanis: 1882-ben 20.717 1903-ban 32.348 1892-ben 23.615 1904^08-ban 36.803 1902-ben 30.205 1909—13-ban 39.278 A becsületsértések e rohamos terjedésében mindenesetre kifejezésre jut a műveltség nagyobbodásával járó érzékenyebb megítélése a becsületnek, de jelentős szerepe van ebben a mai társadalmi, gazdasági élet fejlettségének is, mely könnyebben támaszt érdekellentéteket s igy több alkalmat szolgáltat az egyén megtámadására. Növelte e számokat az a körülmény is, hogy a Btkv. eddig nem nyújtott kellő védelmet és a könnyű büntetések folytán a sértések is meggondolatlanabbak lettek. A becsület fokozottabb biztosítása tehát szinte magától lép előtérbe. Az 1910/13. évek folyamán pl. a rágalmazóknál már a bűnösök több mint kétharmadrészénél tértek el a szabadságfosztó büntetésektől s alkalmazták főbüntetésnek a pénzbüntetést. De maguknál a szabadságfosztó ítéleteknél is a büntetések több mint 80%-a 1—8 napra szóló fogházbüntetés volt. A pénzbüntetések szerepére pedig jellemző, hogy azoknak 94.4%-a a 100 koronán alul maradt, több mint 20%-a a 10 koronát sem érte el. A becsületsértéseknél pedig, ahol a büntetéseknek a pénzbüntetés csaknem kizárólagos alapja, a bűnösök nagyobb fele szabadult 10 K-án aluli pénzbüntetés árán és a 10 koronától 100 koronáig terjedő pénzbüntetések aránya is jóval meghaladta a 40%-ot. Száz pénzbüntetés közül tehát mindkét csoportnál alig 4—5 haladta felül a száz koronát. Elvétve egy-egy fogházbüntetés a nyomtatvány útján! vagy hatósági közeg elleni becsületsértés miatt szabatott ki.1) A becsület e hatálytalan védelméhez nem kis mértékben járult azután az a körülmény is, hogy a bíróságok, de különösen a járásbíróságok a 92. §-al a rágalmazásnál éltek leggyakrabban, ahol a büntetések 66.4%-ánál alkalmazták. Közbejött a novella is s ennek az uj büntetésmódnak az igénybevétele a becsületsértésnél és rágalmazásnál nagy figyelmet érdemel. A rágalmazókkal szemben a feltételes elitéléseket az egy hónapnál kisebb időre vonatkozó szabadságvesztés büntetésnek 17.1, a pénzbüntetéseknek pedig 22.8%-ánál alkalmazták. Viszont a becsületsértőknél a szabadságvesztések 11.8%-al *) V. ö. A magyar birodalom bűnügyi statisztikája az 1909—13. évekről. a pénzbüntetéseknél pedig 14.00%-kal jönnek számba. A két bűncselekmény •eltérő elbírálásánál bizonyára az játszott szerepet, hogy amig a feltételes ítélettel sújtott kisebbszámu rágalmazók nyilvántartása és ellenőrzése könnyebb, addig a becsületsértők nagy tömegénél ez nehezebben vihető keresztül. Ami pedig a fiatalkorúakat illeti, ezek közt.a kifejlettebb értelmi képességet, kivánó becsületsértés és rágalmazás a fiatalkorúaknál lényegtelenebb helyet foglalt el s legfeljebb a 14 életévtől kezdődőleg tekinthető a fiatalkorúak rendszeres bűnözési formájának. Ez időtől a leányok könnyebb személyellenies bűnözésére jellemzően — közöttük gyakran nagyobb számban és inkább elterjedve fordultak elő e deliktumok, mint a felserdülő fiuk között. A fiatalkorúak e becsületsértései csaknem kivétel nélkül dorgálással intéztettek el. A Bűnügyi Statisztika kiindulva abból, hogy a büntető tudomány ma már nem elvont szabályozás többé, hanem egyben büntetőpolitika s ennek megfelelően nem elégedhetik meg azzal, hogy a bünt és a büntetést a tételes intézkedések keretén belül vizsgálja, — ujabb kiindulási pontul azt veszi, hogy a bűnözés összetett jelenség, amely egyfelől fizikai, élettani és társadalmi, másfelől egyéni együtthatók eredménye. E konponenseket oknyomozó szempontból részletezve/ ha a természeti tényezők s ebben az évszakok változó hatását tekintjük a bűnözésre, látjuk, hogy főleg a vidéki népesség életében a tavasz, a nyár és az ősz a társas együttélést könnyebbé teszi ugyan, de ekkor a hőemelkedéssel is izgatotabbá lett kedélyek gyakoribb súrlódása a rágalmazás és becsületsértés nyáron kiemelkedően növekvő arányában is visszatükröződik s ez az oka a nem egyszer végzetes eredménnyel járó verekedések növekedésének is. A kriminalitásnak az emberben rejlő okait tekintve, a nemek bünrajzánál azt látjuk, hogy azon bűncselekmények, amelyeknél láthatóan kiemelkedik a nők szerepe, a rágalmazás egyik vezető bűncselekmény, mert a nőknek a rágalmazásban való nagyobb részvételük (100:56) arra vall, hogy a nőknél a személyes ellentét ebben az alakban s valószínűleg még nagyobb mértékben a becsületsértésben fejeződik ki.. Az egyes életkorok bűnözését tekintve, látjuk, hogy a rágalmazásnál a vezető kor férfiaknál a 30—49 év, mert mig a 12 éven felüli népesség ugyanazon csoportjához tartozó 100 ezer lélekre jutott elitélt az 1909— .1913. évek átlagában férfi 12—18 éves '. 1.4. 19—21 éves 12.5. 22—29 éves ........ 23.3. 30—49 éves . . 40.4. 50, vagy több éves 30.5 addig a nőknél ugyancsak a 30—49 közötti évjáratok praedominálnak, az alábbi számokkal: 12—18 évig 1.8. 19—21 évig • . 10.2. 22—29 évig 14.3. 30-^49 évig . 22.6. 50, vagy több 12.7. A fajok kriminalitása szempontjából a rágalmazásra szintén érdekes adataink vannak. Az integer Magyarország bűnügyi statisztikája megállapította, hogy a rágalmak a szerb férfiak, de egyúttal a szerb nők között országszerte a legnagyobb mértékben voltak elterjedve, amíg ugyanis az ország lakosságát tekintve 100 ezer 12 éven felüli egyénre 19.2, addig a szerbnél 27.1. rágalom fordult elő s e bünforma magyarázatát találja a szerb