Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

MISKOLCI JOGÁSZÉLET ken álló, vagy nyilvános helyről látható szobrok, feliratok és egyéb emlékjelek eltávolítását, ha azok államellenes jellegűek, vagy ha azokat Ausztriában, Magyarországon, vagy Ausztria-Magyarországban, a német birodalomban uralkodott családok tagjának, vagy oly uralkodócsaládok tagjának emlékére emelték, akik 1914-ben a német birodalom területén uralkodtak. Ugyanez a hatóság ilynemű szobrok, feliratok vagy emlékjelek emelését eltilthatja. Aki az ezek eltávolítására vonatkozó jogerős határozatnak eleget nem tesz, vagy aki azokat a tilalom dacára ujra felállítja, kihágást követ el." Büntetési tételei a mi törvényünk büntetési tételeinél szigorúbbak. A fegyház életfogytig tartó és 20 évig terjedhető tartamban is kiszabható. A bűntettekre meghatározott minimumról leszállitani, ehelyett enyhébb büntetési nemet alkalmazni, rendkívüli enyhítő körülmények esetén sem lehet. Sőt a törvényben megjelölt eseteken kívül a biró a rendkívüli enyhítés jogával akkor sem élhet, hogyha e törvénybe ütköző cselekményt háborús, vagy olyan időben követték el, amidőn a közcsend széleskörű veszélyeztetésnek volt kitéve és helyreállításához rendkívüli hatalmi erőszak alkalmazására volt szükség. Még e korlátok mellett is meghatározza a törvény a rendkívüli enyhítéssel alkalmazható legkisebb büntetés nemét és tartamát. Pénzbüntetés, mint mellékbüntetés alkalmazására, — épen ugy, mint a mi tárgyalás alatt lévő büntető novellánknak —, minden e törvényben meghatározott cselekményre feljogosítja a birót, különösen, ha a tett nyereségvágyból vagy a köztársaságot megkárosító szándékkal követtetik el és épen ugy, mint a mi törvényünk, e törvény is bevezette mellékbüntetésként a vagyonelkobzást, Eltér a mi büntetőtörvénykönyvünk rendelkezésétől e törvénynek a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezse, amennyiben nem állapit meg egy meghatározott átváltoztatási kulucsot, hanem a helyettesítő szabadságvesztésbüntetés tartamának megállapítását a bíróra bízza azzal az utasítással, hogy azt a bűnösséghez mérten kell megállapítani. A bünjeltárgyak elkobzására nézve azt a különleges rendelkezést tartalmazza a törvény, hogy ha e tárgyak az állam biztonságát, a közbiztonságot, avagy a közrendet veszélyeztetik, akkor azokat az eljárás kimenetelére való tekintet nélkül elkobozhatja a bíróság. A polgárjogok elvesztése általában egy esztendei minimális főbüntetés kiszabásához van kötve, ha azonban a bűncselekmény becstelen vagy aljas indokból követtetett el, rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés alkalmazása esetén is kimondható. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a törvény az időközi sajtótermékek betiltására nézve is, amely rendelkezések lényegükben a mieinkkel azonosak. A feltételes elitélést is bevezeti a törvény azzal a korlátozással, hogy 18 évnél idősebb tettesekkel széniben bűntett miatt egyáltalában nem lehet azt alkalmazni, ellenben vétség- és kihágásoknál minden esetben lehet, ha megállapítja a bíró, hogy a feltételes elitélés a közérdekből kívánatos. Az esküdtbirói intézményt fönntartotta a törvény azokra az esetekre, amelyekben az ügyész oly bűntett miatt emel vádat, melyre 'a törvény 5 évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést állapit meg. Végül a controversiák kikerülése végett a törvény 39. §-áiban meghatározza az „erőszak'„nyilvánosság", „háborús idő" és „hozzátartozók" büntetőjogi fogalmát, * * * Jugoszlávia védőtörvénye a csehszlovák törvénynél jóval rövidebb, mindössze 21. §-ból áll. B törvény szerint büntettet képeznek a következő cselekmények: 1. Olyan könyveknek, hírlapoknak, plakátoknak vagy hirdetményeknek megírása, kiadása, nyomtatása és terjesztése, melyek arra irányulnak, hogy az alkotmányban elismert hatóságok ellen erőszakra bujttassanak, vagy arra, hogy általában a közbékét felforgassák és a közrendiét veszélyeztessék:. Vontkozik ez a rendelkezés 'különösen minden Írásbeli vagy szóbeli, kommunista vagy anarchista propagandára, vagy másoknak arról való meggyőzésére, hogy az állam politikai vagy gazdasági rendjét bűncselekménnyel, erőszakkal, vagy a terror bármely eszközével mieg kell változtatni. 2. Valamely társulat szervezése, támogatása vagy belépés oly társulatba, melynek célja a kommunizmiis, anarchizmus, terrorizmus terjesztése, gyilkosságok előkészítése vagy végrehajtása, vagy amiely társulat azt célozza, hogy az államhatalmat törvénytelen, vagy inparlamentáris uton magához ragadja, vagy általában amelyeknek az 1. pontban megjelölt célja van. 3. Épületek vagy helyiségek bérbeadása vagy 'bármely formában való átengedése oly egyének gyülekezetének, akiknek célja az elősző két pontban megjelölt cselekmények előkészítése vagy végrehajtása, feltéve, hogy az illető, — aki a helyiséget vagy épületet átengedte, — tudta, hogy azokat mely célra fogják felhasználni. 4. Szervezkedés, egyesülés, vagy propaganda, amely arra irányul, hogy katonai lázadás, zavargás vagy elégedetlenség törjön ki; vagy arra, hogy a polgárok és katonák ne tegyenieik eleget a katonai behívó parancs1 iránti kötelezettségüknek, illetőleg eziránt megtévesztessenek; továbbá arra, hogy megnehezittiessék vagy korlátoztassék a hadianyag gyártása, feldolgozása, vagy szállítása, a katonaság szükségleteinek ellátása, végül általában a katonai intézmények elleni minden propaganda, úgyszintén minden előkészület, kísérlet vagy véghez vitt cselekmény, mely arra irányul, hogy közforgalomnak vagy közintézményeknek szánt tárgyak megrongáltassanak vagy megsemmisíttessenek. 5. Összeköttetés valamely külföldi személlyel vagy társulattal abból a célból, hogy onnan támogatás érkezzék egy forradalomnak vagy a jelenlegi rend erőszakos megváltoztatásának vagy más, — az előző pontokban megjelölt cselekményeknek előkészítésére, valamint valamely külföldi személynek vagy társulatnak királyságunk területéről való támogatása, ha ez a személy, illetőleg társulat államunk intézményei, jogrendje és közbékéje ellen izgat, 6. Fegyverek, lőszerek, hadifelszerelési tárgyak és robbanó anyagok gyártása vagy gyűjtése a fent emiitett valamely célra, úgyszintén ezen tárgyak 'elrejtése. 7. Gyilkosság előkészítése, kísérlete vagy végrehajtása valamely hatósági közeg avagy politikai személy (tehát képviselő is) ellenében. A most felsorolt bűncselekmény elkövetőit a törvény (2. §.) halállal vagy 20 évig terjedhető börtönnel rendeli büntetni. Rendelkezések vannak e törvényben az ieljárás gyorsítása érdekében, igy különösen a karhatalom, igénybevétele — és kirendelésére nézve ; — a munkakerülök-, csavargókra nézve, — a robbanó anyagok készítésénél, tartására, behozatalára nézve. Rendelkezéseket tartalmaz továbbá a törvény a köztisztviselők, katonák sztrájkjára, szabotázsára, vagy passiv resistentiájára nézve, — a munka megaka-