Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 23 dályozására nézve, — jelvényeknek, zászlóknak, feliratoknak nyilvános gyülekezeten, nyilt vagy zárt helyen vagy egyébként bárhol kifüggesztésére vagy viselésére nézve; általában minden olyan ténykedésre nézve, amelyek felhívást, felbujtási tartalmaznak azirányban, hogy a közvélemény a fennálló jogrend, a magántulajdon felbontására, vagy a közrend felforgatására hcfolyásoltassék. Bünteti a törvény azokat is, akik tilalom ellenére az ily célú tüntetésekben részt vesznek és felhívásra szét nem oszlanak. Büntetéssel sújtja a törvényellenes agitációval foglalkozó egyesületek elöljáróit, ha meg nem engedett működésüket folytatják. Az ily legyesületek feloszlatásának jogát a közigazgatási hatóságra ruházza. Különleges rendelkezést tartalmaz e törvény 18. §-a, amely szerint „semmiféle közszolgálati funkciót nem végezhetnek, siem országgyűlési képviselők, sieim önkormányzati testek hivatalnokai nem lehetnek azok, akik a kommunista pártnak vagy valamely, a törvény által tiltott egyesületnek tagjai. E rtend.elkezés az állam részéről különös kedvezményben részesített magánvállalatoknak a kommunista párthoz tartozó hivatalnokaira is vonatkozik. Azok, akik a törvény életbeléptekor ily funkciót végzeteik, szolgálatukból felmentetnek. * * * Amint már emiitettem, az utódállamok rendtörvényei közül a romániai rendtörvény a legrövidebb és csupán egyes rendelkezéseiben azonos a mi rendtörvényünkkel. Az első tiz szakasza a bűncselekmények előkészítését célzó egyesülés, egyenes felhívás, fegyverek beszerzése, levelezés, propaganda, feldicsérés, jelképek, jelvények, zászlók, falragaszok használata, kitétele és viselésie által elkövetett bűncselekményekről rendelkezik. E rendelkezések jórészt a mi büntető törvényeinkben foglaltakkal azonosak. Most tárgyalt törvényünkkel való vonatkozásban legérdekesebb e törvény 11, §-a, amely szerint „Vétséget követ föl és 5-től 10 évig terjedhető" elzárással, 10-től 10 ezer leu-ig terjedhető pénzbüntetéssel és polgárjogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az: a) aki külföldi személlyel, egyesülettel érintkezésbe lép kommunista forradalom előkészítése céljából; b) a társadalmi és politikai rend megváltoztatása céljából; c) aki külföldi egyesületet tudva segít, az előbb emiitett célokból; d) aki tagjává lesz ilyen (egyesületnek, feltéve, hogy annak célját tudta. Ugyanilyen vonatkozású a törvény 12. §-a, amely szerint „Vétséget képez olyan egyenes felhívás a katonasághoz, hogy katonai kötelességüket ne teljesítsék, vagy hogy rendzavarást idézzenek íelő. Végül kiemelem még azt, hogy c törvény (19. §.), — ugy, mint azt a mi javaslatunk is contemplálta, — a gyorsított eljárást alkalmazandónak rendelte e törvényben meghatározott cselekményekre, de csupán tettenérés esetére. Végül tanulságosnak vélem a fascisták legújabban (1926 november 25.) megjelent védőtörvényét is röviden ismertetni. E törvény mindössze 8. §-ból áll és különösien fontos atekintetben, hogy a halálbüntetést, amelyet .az általános olasz büntetőtörvénykönyv nem alkalmaz, — bevezeti. így 1. §-a szerint halállal büntetendőnek rendeli a törvény azt, aki a király, vagy a régens testi épsége vagy személyes szabadsága, továbbá a királyné, trónörökös vagy a kormányfő élete, testi épsége vagy személyes szabadsága ellen irányuló bűncselekményt követ el. Ugyancsak halállal büntetendők a 2. §. szerint; azok a bűncselekmények, amelyek az olasz általános büntetőt örvénykönyv 104., 107., 108. és 252. §-aiban vannak megállapítva (hütlenségi szakaszok). A törvény 3. §-a lényegében a mi törvényünk 1. és 5. §-ában foglaltakkal azonos, amennyiben büntetni rendeli azokat, akik megegyeznek abban, hogy az előbbi szakaszokban jelzett cselekmények valamelyikét elkövetik és pedig a kezdeményezőket, előmozdítókat és szervezőket 15 évtől 30 évig terjedhető börtönnel, a többieket 5 évtől 15 évig terjedhető börtönnel. Aki e bűncselekmények elkövetésére nyilvánosan vagy nyomtatvány utján felhív, izgat vagy biztat vagy azokat s azok elkövetőit dicséri, csupán a felhívásért, izgatásért, biztatásért vagy dicsérésért 5-től 10 évig terjedhető börtönnel büntetendő. A törvény 4. §-a a tiltott pártok, egyesüleifcekriőil rendelkezik. Eszerint büntettetik az, aki a hatóság által feloszlatott pártokat, egyesületeket és szervezeteiket, bár változtatott alakban is, újra szervezi, valamint az is, aki ilyen egyesületekben, szervezetekben vagy pártokban résztvesz, sőt az is, aki ezeknek programmját rendszerét és működését bármi módon terjeszti. E bűncselekmény mellékbüntetéseként az ielitélt a közhivatal viselésétől is eltiltandó. Különösen figyelmet érdemlő a törvény 5. §-ának rendelkezése, amelynek felvétele a mi törvényünkben is kívánatos lett volna. Eszerint az, „aki az állam területén kívül az állam belső álapotáról rosszindulatú hamis híreket vagy újságokat terjeszt, vagy túloz és ily módon az állam hitelét vagy presztízsét csorbítja vagy bárminő olyan tevékenységet fejt ki, amely a nemzet érdekének árt, 5-től 10 évig terjedő börtönnel büntetendő s a közhivataltól örökre eltiltandó." Az e §. alapján hozott marasztaló ítélet kapcsán az elitélt elviesziti álfmpolgárságát és vagyona elkoboztatik. Az állampolgárság elvesztése nincs befolyással az elitélt hitvestársának és gyermekeinek állampolgárságára, a vagyonelkobzást pedig a biró zárlattal helyettesitheti, amikor is meghatározhatja a zárlat időtartamát és a birtok jövedelmének hovafordítását. Kimondja a törvény azt is, hogy ha az elitélt a bűncselekmény elkövetése után vagy azt megelőzően vagyonát elidegeníti, az állammal szemben csalást követ el és az elidegenítés sem az elkobzást sem a zár alá vételt nem akadályozza. A törvény 6. §-a módot ad a bírónak az előbb jelzett szigorú büntetések enyhítésére, ha a cselekmény könnyebb természetű és enyhítő körülmények forognak fenn. Ily esetben a bíró jogosult a halálbüntetés helyett 15 évtől 30 évig terjedhető börtönt kiszabni, a közhivataltól örökre való eltiltás helyett ideiglenes (eltiltást alkalmazni, a többi büntetéseket pedig felére csökkenteni. Különleges hatásköri rendelkezést foglal magában a törvény 7. §-a, amely a bűncselekmények elbírálását 'egy külön felállítandó törvényszék hatáskörébe utalja. E törvényszék elnöke a hadsereg legyik tábornoka, 5 bírói tagja pedig a kir. tengerészet, a kir. léghajózás és a nemzeti hadsereg konsuli rangiban levő egyénei közül neveztetik 'ki. Az (előadónak szavazati joga nincs. Ez az igazságügyi személyzet létszámából rendelendő ki.