Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

MISKOLCI JOGÁSZÉLET Az utódállamok törvényei között a cseh-szlovákoké a legrészletesebb és mint előbb emiitettem, felöleli jórész azokat a rendelkezéseket, amelyek a „közrend fokozottabb biztosításáról szóló" — és a nemzetgyűlés által elvetett törvényjavaslatban foglaltattak, — sőt olyan rendelkezéseket is foglalnak magáikban, — inkább módosított alakban, melyek a mi büntetőtörvényköny veinkbe fel vannak véve és ott e törvénnyel hatályon kivül helyeztettek. A védett jogtárgy e törvényben, a „Cseh köztársaság", amely jogalany az állam fogalmával azonos és igy a mi törvényünkkel és védett jogtárggyal azonos még azért is, mert abban is az állam, illetve köztársaság rendje elleni bűncselekmények szerepelnek. így: e törvény büntetni rendeli, a köztársaság ellen merénylet megkísérlését előkészítését, a köztársaság veszélyeztetését, ugyanerre irányuló szövetkezést. E bűncselekmények sulyosabbikainak is lényeges eleme az erőtották. Különös védelemben részesülnek a köztársaság —• mint összfogalom mellett, —• a köztársaság elnöke, a kormány elnöke, tagjai, a törvényhozó testület tagjai, Kárpátország kormányzója, az állambiróság tagjai, sőt azok is, akik azelőtt hasonló állásban voltak, kivéve ha őket hivataluktól vagy tisztségüktől törvényesen megfosztották. A komunistauralom vezetői ellen irányul a törvénynek az a rendelkezése (10. §), hogy az, aki önhatalmúlag egyedül vagy másokicai szövetkezve bitorolja a köztársaság elnökének, a törvényhozó testületnek, a kormánynak, Kárpátország kormán yozójának, a büntetőbíráskodás vagy a közigazgatás végrehajtó testületének fönntartott joghatóságot, öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. B rendelkezés alapján ugyanis „a kommunistauralom hivatalosnak állított közegei e törvényes rendelkezés alapján büntetőjogi felelősségre vonhatók; még ha nem is követtek cl valamely, a Btk. rendelkezéseibe ütköző cselekményt." Büntetéssel sújtja e törvény, nemcsak a feljelentés elmulasztását (12. §), hanem azt is, ha valaki a köztársaság vagy az előbb nevezett szervek elleni büntetendő cselekmények megakadályozását elmulasztja, holott azt a saját maga vagy hozzátartozóinak veszélyeztetése nélkül megtehette volna. Az izgatásnál nem kiván törvényes kellékként „gyülekezethet, csak „nyilvánosság"-ot, Az izgatás tárgyául a „nyelvet", a „fajt", a „felekezetet", sőt a „felekezet nélküliség" is megjelölik (14 §). B §-ba foglalja a nemzetgyalázást is ily szövegben: „aki nyilvánosan durva, vagy izgató módon a köztársaságot, nemzetet vagy valamely nemzetségi kisebbséget olykép szégyenít meg, hogy ezzel a köztársaság méltóságát sérti, vagy a köztársaság közbékéjét vagy nemzetközi viszonylatait veszélyeztetné satöbbi." Bünteti c törvény (.15. §) azt is, aki valakit a törvény által előirott közjogi kötelezettsége megtagadására felhív. A bünfeldicsérés fogalmát lényegesen kiterjeszti és körülírja (16). Büntetni rendeli azt is,'aki a büntevőt tetteiért megjutalmazza, — és hogy a tett helyeslésének adjon kifejzést a büntevőuek a pénzbüntetést vagy a kirótt egyéb fizetésekért kárpótlást nyújt, vagy ugyan e szándékkal a pénzbüntetés vagy kárpótlás céljaira nyilvános gyűjtést rendez, továbbá, aki az előbb felsorolt államférfiak élete vagy testi épsége elleni merénylet tetteseinek képmását az elkövetéstől számított egy éven belül nyomtatványon vagy más elterjedt iraton közzé teszi, nyilvánosan kiállítja, hirdeti vagy terjeszti, — ha mindezt nem tudonányos célból, vagy a hatóság megkeresésére a bűnvádi eljárás érdekében eszközölte. A titkos szervezetek ellen irányul a 17. §a mely szerint „aki az állam önállóságénak, alkotmányos egységének, vagy demokratikus köztársasági formájának fölbontását ceizó titkos szervezetet alapit, aki e célok tudatában ily szövetségbe lép, azzal összeköttetésben áll, annak mukoueseben barmi módon részt vesz, azt vagy annak tagjait barmi módon támogatja, — büntettet követ el. Titkos szervezet a törvény szerint az is, mely bár mást eeit színiéi, tényleg mégis az alRotmany megváltoztatására iranyuio buncseleiunenyek celjat szolgaija. A volt uraiKOüocsaiad visszatérésének megeiozésére irányul a törvény $-a: „AZ egykori llabsourg-Lotharingiai uralkodócsalád oly tagja, valamint annak utódja, aki a kormány beleegyezése nélkül a cseh-sziovák köztársaság területére lep, vagy ott tartózkodik és aki öt ebben*bármily módon támogatja, valamint az is, aki annak a csen-szlovak köztársaság területen való tartózkodásáról hiteit érdemlő mouon i.uctomast szerez és ezt a hatósággal nem közli — büntetendő." Durva illetlenség cimen (20. §) bünteti a törvény azt is, aki a köztársaság nevét, cimét, zászlóját, színeit, vagy az elnök képmásat azon szándékkal gyalázza meg, távolítja el, hogy a köztársaság vagy elnöke teKinteiyeü csorbítsa. Tiltott toborzás bűntettét követi el az (22. §), aki a kormány beleegyezése nélkül a köztársaság polgárait idegen hatalom katonai szolgálata részére szerzi meg, valamint, aki az ilyen toborzást közvetíti. Hírek tiltott közlésének vétségéért (23. §) bünteti azt, aki sajtó utján a köztársasági vagy szövetséges haderőre, a katonaság harcképességére vagy csapatmozdulatokra, nemkülönben védelmükre szolgáló egyéb intézményekre vonatkozó hivatalosan tiltott hirt tesz közzé, avagy, dacára annak, hogy a hírből magából vagy egyéb körülményekből tudhatta, hogy a közlés veszélyezteti az állam érdekeit, a hirt mégis közzé teszi, vagy aki hivatalos tilalom dacára sajtó utján a nyugalom fönntartására vagy helyreállítására szolgáló rendkívüli intézkedéseket közli. A köztársaság védelmének veszélyeztetése cimén büntetendőnek nyilvánítja azt is, aki tilalom dacára fegyvereket, lőszert vagy egyéb hadianyagokat szállít külföldre, aki hivatalos engedelem nélkül a köztársaság védelmére szolgáló valamely rendelkezésről leírást, tervet vagy vázlatot készít, aki hivatalos engedély nélkül az ilyen rendelkezésekre vagy intézményekre vonatkozó hivatalos leveleket, vázlatokat, iratokat lemásolja, lerajzolja, lefényképezi, vagy azokat más által leíratja,, lerajzoltatja, vagy lefényképezteti, nemkülönben ha megengedi, hogy ezt más tegye meg. E rendelkezések a mi büntetőtörvénykönyvünknek a hűtlenségre vonatkozó 142—151. §-aival részben azonosak, részben e fogalmi kört bővítik.* A törvény 25. §-a a közhivatalnoki visszaélések megtorlását célozza. így: „Az a közhatalmi közeg, aki hivatása kifejtése köz-» ben az alkotmányos törvényekkel, vagy az azok végrehajtása végett kibocsátott rendeletekkel és törvényekkel ellenkező cselekvése vagy mulasztása által a közigazgatást veszélyezteti, amennyiben cselekménye súlyosabban nem büntetendő, — kihágást követ cl." Amint az előbb emiitettem, ily rendelkezés felvételét a nemzetgyűlésen is inditványzták. A törvény 26. §-a a. szobrokról rendelkezik. Eszerint: „A közigazgatási hatóság elrendelheti a nyilvános helye-