Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

20 MISKOLCI JOGÁS^ÉLET (Í40) büntetöbirósáy rendelheti el. Amennyiben a katonai büntetőbíróság vagyoni elégtétel alkalmazását tartja szükségesnek, az iratokat Ítéletének jogerőre emelkedése után megfelelő indítványtétel végett az illetékes kir. ügyészséghez teszi át. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága e §-t a 14. §-ba iktatta, ez az eddigi módosításoknak megfelelően -— a hivatkozásokat változtatta meg; elhagyta a harmadik bekezdésből a felesleges „nézve" és a negyedik bekezdésből ,,az Ítéletnek jogerőre emelkedése után" szavakat. Ezt a §-t a nemzetgyűlés plénuma az igazságügyi bizottság szövegezésével változatlanul elfogadta. Végül a javaslat 19. §-a változatlanul ment át, mint a 15. § a törvénybe. Az ekként törvénnyé lett javaslat a kormányzó ur Ö Főméltósága által jóváhagyatván 1921. évi március hó harmincadik napján kihirdettetett és életbe lépett. VI. A törvény irodalma. A még rövid életű és különben is kisebb terjedelmű törvényről még nagyobbszámu irodalmi mű nem is jelenhetett meg. — amik azonban megjelentek, azok úgy a tudomány, mint a gyakorlat szempontjából igen értékesek. A legelső és íegkimeritŐbb mű a di*. Kéller Erik, jélenleg szegedi egyetemi tanáré, aki a mű megjelenése idején a m. kir. igazságügyi minisztériumban volt, mint kir. főügyészi helyettes beosztva. Ez a mű az „Ügyvédek Lapja" 1922. évi 4., 5., 6., 7. és 8. számaiban jelent meg, de külön füzetben is kiadatott. Ez értékes műre ez értekezésem folyamán is többször hivatkozom. Különösen a gyakorlati embernek egész tanulságos di'. Degré Miklósnak a,budapesti kir. Ítélőtábla jelenlegi érdemes elnökének a „Jogi Szemle" 1921. évfolyamában megjelent értekezése; — valamint Ugyan e szerzőnek a „Jogállam" XX11L, XXIV. és XXV-ik évfolyamaiban „Büntető jogszolgáltatásunk az 1923., 1924. és 1925. években" eim alatt közzétett „Értekezéseinek" az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló fejezetei. Bizonyos vonatkozásban forrásul szolgál e törvényt tanulmányozónak dr. Varga Eerenc egyik legkiválóbb büntetőjogászunknak, jelenlegi koronaügyészünknek a „Jogi Szemle" több számában az „Izgatás psyhologiája" eim alatt megjelent nagybecsű müve; valamint veterán büntetőjogászunk, Staud Miklós jelenleg nyűg. kir. kúriai tanácselnöknek a „Jogállamiban az „Izgatás"-ról megjelent értekezése. A törvényt bírálja dr. Vámbéry Rusztem egyetemi tanár a „Jogtudományi Közlöny" 1921. évi március 16-iki számában „Rendjavaslat" cim alatt. A törvény egyes rendelkezéseivel foglalkoznak: Tamui János nyug. kir. kúriai bíró a „Jogtudományi Közlöny J925. évi í-ső számában „Lehet-e sajtóvétség az országrágalinazás" cim alatt. Dr. Fin ke ii Ferenc jelenlegi koronaügyészhelyet 1 es a Büntetőjogtan 77. k., 73 és következő lapjain egy felmerült jogesettel kapcsolatban; Dr. Német hy Imre kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző a Büntetőjogtan 75. kötet, 39—42. lapjain és 76. kötet, 1—5. lapjain a közölt jogesetekhez fűzött észrevételeiben. E helyütt emlékezem meg e törvénnyel kapcsolatos „a közrend fokozottabb biztosításáról" szóló törvényjavaslatról, amelyet dr. Zimmermann Géza ügyvéd az „Ügyvédek Lapja" 1923. évi 2-ik számában bírált meg és amely — mint értekezésem elején említettem — be is terjesztetett a nemzetgyűléshez. E javaslatból nem lett ugyan, törvény, de mert tulajdonképen az 1921. évi III. t.-c. (jelen törvény) kiegészítőjeként nyújtatott be és oly rendőri természetű preventív intézkedéseket tartalmazott, 'amelyek a most tárgyalt törvényben foglalt bűncselekmények megelőzésére is lettek volna hivatva és, amelyek az -alább ismertetendő cseh törvénybe fel is vétettek; e törvény tanulmányozásánál figyelmen kívül nem hagyhatók. Ezt a javaslatot különben a mán- elhunyt dr. S^ücs Miklós, akkoron nyugalmazott kir. kúriai bíró ismertette a „Jogtudományi Közlöny" 1926. évi 2. és 3. számaiban és azt pótolta, mig a lap szerkesztője vele szemben e lap „Szemle" rovatában azt veszélyesnek és szükségtelennek jelezte. VII. Külföldi törvényhozás. A világháború után, süt már azt megelőzőleg is, — a kommunizmus, — sőt előbb az anarchizmus jelentkezésének hatása alatt úgyszólván minden modern államban alkottak a mienkhez hasonló rendtörvényeket. így Amerikában, New-Yorkban, már 1922-ben meghozták a „criminal anarehi law" című törvényt, amely voltaképen, — mint címe is mutatja — az anarchisták ellen alkottatott, de azért lényegében az államot és államfőt minden erőszakos támadás ellen védeni kívánja. — Ugyanitt hozatott később, — illetve az Egyesült Államokban — az ,,Espionage"-törvény, amely minden kommunista-propagandát állam elleni bűntettnek nyilvánít és súlyosabb esetekben 20 évig terjedhető szabadságvesztés 1 tüntetéssel sujt. Hollandia 1920-ban hozta meg védőtörvényét „a forradalmiak megelőzése" címén. Schweiz törvénye 1922. évi január hő 11-én alkottatott „Verbrechen gegen die verfassungsmássige Ordnung und die innere Sicherheit" cim alatt. Németország ugyancsak 1922. év július 21-én hozta meg védőtörvényét „(iesetz zum Schutz der Republik" cim alatt, melynek érvénye két évre meghosszabbíttatott. Olaszországban a Mussolini ellen 1926. évben elkövetett merénylet hatása alatt 1926. évi november 5. nyújtották be a javaslatott, amely 1926. évi november 25-én életbe is lépet „Lege che reea provoedementi per la difesa della. Stato" címmel, amellyel a halálbüntetést visszaállították. Az utódáUamok is alkottak hasonló törvényeket. Sőt Jugoszlávia már a mi javaslatunkat megelőzvén 1920. évi november 1-én 36.166/920. sz. a. egy szükségrendeletet adott ki „az állami közrend és munkavédelméről" cimmel, amely több részében, különösen a védett tárgyat illetően a mi törvényünkkel azonos. — Ugyanez az állam a mi törvényünk életbe lépte után hirdette ki a „közbiztonság és államrend védelméről" szóló 21 §-os törvényét. — Cseh-Szlovákia védőtörvénye 1923. évi március 29-iki keletű, címe: „a köztársaság védelme" — 4 fejezetből és 41 §-ból áll. Igen részletes törvény a legkésőbbi keletű Románia védőtörvénye, amely 1924 december 19-én hirdettetett ki „A közcsend elleni egyes uj bűncselekmények megtorlásé" címen. E törvény 27. §-ból áll. Minthogy az utódállamok egy jelentékeny részét a mi szeretett és jogosulatlanul megcsonkított hazánk részei alkotják, minthogy mi e részekhez jogainkat örökre fenntartjuk és azok visszakapcsolását reméljük, minthogy végül e területeken a mi véreink laknak, akik a trianoni jogfosztás folytán ez időszerűit az ufódállamok törvényeinek joghatálya alatt állanak, szükségesnek vélem azokat ismertetni egy kis rövid összehasonlítás kapcsán a mi törvényünkkel;