Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

(137) ________ MISKOLCI JOGÁSZÉLET H A javaslat 11. §-a Így volt szövegezve: „Aki a magyar államról vagy a magyar nemzetről nyilvánosan olyan valótlan tényt állit, vagy való tényt oly elférditéssel vagy kiszinezéssel ad elő, vagy terjeszt, •amely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését, vagy jó himevét csorbítsa, hitelét vagy egyéb fontos érdekéi sértse, vétséget követ el, és öt évig terjedhető fogházzal valamint 100.000 K-ig terjedhető yénzbüntetéssel büntetendő. Aki az első bekezdésben meghatározott cselekményt sajtó utján vagy külföldön, vagy külföldi állam hatósága, hatósági közege, megbízottja, vagy kiküldöttje, vagy valamely külföldi •szervezet, Klletőlég megbízottja előtt, vagy külföldön való nyilvánosságrahozás céljából — habár nem nyilvánosan követi el, bűntett miatt öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. A büntetés tiz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre inditassék, ha pedig ennek következtében valamely külföldi állam vagy \szervezet a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre inditatott, a büntetés életfogytig tartó fegyház. A 12. § szövege pedig ez volt: Aki sajtó utján vagy egyébként nyilvánosan vagy külföldön vagy külföldi állam hatósága, hatósági közege, megbízottja, vagy kiküldöttje, vagy 'valamely külföldi szervezet megbízottja előtt vagy külföldön váló nyilvánosságrahozás céljából a magyar állam, vagy a 'magyar nemzet ellen meggyalázó, lealacsonyító, vagy a nemzeti érzületet egyébként súlyosan sértő kifejezést használ, vagy ily cselekményt kövei el, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt öt évig terjedhető fogházzal és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E két §-t a javaslat benyújtói igy indokolták: „A törvényes rend felforgatására irányuló propagandának egyik, — eléggé meg sem bélyegezhető, de egyúttal igen veszélyes eszköze az oly irányú tevékenység is, mely a nemzetben kifejezésre jutó összeségnek, vagy az összesség törvényes szervezetének, az államnak értelmi és érzelmi létalapjait támadja meg a végett, hogy a nemzetről és az államról kialakult kedvező értékit életet, valótlan tényállításokkal vagy való tények elferdítésével és kiszínezésével vagy az államra vagy a,, nemzetre meggyalázó, lealacsonyító, vagy a nemzeti érzületet egyébként súlyosan sértő kifejezés használásával vagy ily cselekmény elkövetésével megdöntse. Ha az ily irányú tevékenység állandó és céltudatos működésként jelentkezik, az állam belső1 életében is a meggyőződéseknek oly zavarát és a lelkeknek oly tanácstalanságát képes létrehozni, hogy elvész a józan tájékozódás képessége és elmosódnak a határok a helyes és helytelen, sőt az észszerű és észszerütlen között is; a lelkek ilyen állapota könnyűvé teszi a meggondolatlan felforgatás müvét és megbénítja, vagy lehetetlenné teszi aiz ellenállást a felforgató törekvések megvalósítójának megkisérlőivel szemben. De még ártalmasabb az ily irányú tevékenység az állam külső, nemzetközi életére nézve, mert az államról'és a nemzetről az ily tevékenység következtében kialakuló helytelen és ferde értékítélet megeáfolása és a valóságnak megfelelővel helyettesítése igen nehéz; ily módon könnyen elvész a nemzet boldogulásához a külső viszonylatokban szükséges jóindulat. A javaslat azért szigorú büntetéssel sújtja a magyar állam, vagy a magyar nemzet rágalmazóját és azt, aki ellenünk meggyalázó, lealacsonyító, vagy a nemzeti érzületet egyébként súlyosan sértő kifejezést használ, vagy ily cselekményt követ el. A legsúlyosabban kívánja a javaslat a rágalmazást büntettetni abban az esetben, ha 'annak következtében valamely külföldi állam, vagy szervezet a magyar állam, vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre inditatott. Az ellenséges cselekmény természetszerűleg nem csupán fegyveres beavatkozást jelent; ily cselekmény lehet'bármely olyan intézkedés, melynek az a célja, hogy a magyar állam rendes életműködésében akadályozva legyen. Az képviselőház igazságügyi bizottsága a 11. §-t, 7. §-ként azzal a lényegtelen módosítással fogadta el, hogy az első bekezdésből a „vagy kiszinezéssel", a második bekezdésből pedig a „sajtó utján vagy" szavakat mellőzte. A bizottság ugyanis ezt a rendelkezést egészében indokoltnak találtai, de c szavak meghagyása mellett a javaslat rendelkezései szigorúbbak lettek volna, mint ahogy azt a javaslat célja megköveteli. A pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezést a bizottság rendszeri okból a 10. §-ba helyezte el. A nemzetgyűlés 'plénumában gróf Apponyi Albert az általános vita folyamán azt hangoztatta e § bírálata kép, hogy a nemzet megrágalmazása ellen a legradikálilisabb gyógyszer a sajtószabadság helyreállítása, 'mert a nyilvánosság a legjobb kontrol, inig a sajtó korlátozása folytán terjednek a suttogások, a pletykák és ez legtermékenyebb melegágya a rágalmaknak. Ha van egy jó sajtótörvény, amelyben meg van határozva, mit szabad és nem szabad írni, és nem szabad .hazudni, akkor az a leghathatósabb megvédője a nemzet jó hírnevének, -— ez a fő, de minden esetre módosítandó a § szövegezése; Ugyanezt kívánta Bródy Ernő is, oly szövegezést, amely minden kételyt kizárjon és a tisztességes újságírói társadalmat a maga becsületes munkájának kifejtésére és a. magyar érdekek védelmére képessé tegye.. A részletes vitában ezek figyelembevételével az igazságügyminiszter a következő szövegmódosítást ajánlotta: „Aki olyan 'valótlan tényt állit vagy terjeszt, mely alkalmas arra, hogy a magyar állam, vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa, vagy hitelét sértse, vétséget 'követ cl és öt évig terjedhető fogházzal bünter tendő." — A második bekezdés első mondata pedig hagyasék el. — A nemzetgyűlés e §-t az igazságügyminiszter módosításával fogadta el. A javaslat 12. §-ából a bizottság, mint önként érthető, tehát felesleges szavakat törölni javasolta, a következőket: „sajtó utján vagy egyébként", viszont mint szükséges szavakat beillesztette a negyedik sorba e szavakat, ,,habár nem nyilvánosan". Azt a rendelkezést, amely a meggyalázó és lealacsonyító kifejezések vagy cselekmények mellett azokat is büntetni kívánta, melyek a nemzeti érzületet egyébként, súlyosan sértik a bizottság mellőzte, meri azt a maga túlságosan tág szerkezetével büntetőtörvénybe illeszthetőnek nem tartja. A pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezést a bizottság az egységes büntetési rendszer érdekében a 10. §-ba helyezte el. Az ekként módosított és 8. §-á lett szöveget a nemzetgyűlés az igazságügyminiszter szövegmódosításával fogadta el. * * '• •' ' ' -Víi-Vi? A javaslat 13. §-a a következő volt: A jelen törvényben meghatározott bűncselekmények esetében a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfügg észt ér sét is meg kell államtani ,külföldii az. országból ki kell