Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

16 MISKOLCI JOGÁSZÉLÉT megbontassák, — ha pedig ennek következtében a magyar fegyveres erő vagy a benső rend és biztonság fenntartására hivatott egyéb fegyveres szervezet kötelékében a katonai fegyelembe ütköző büntettet követtek el, — a büntetés tizenöt évig terjedhető fegyház. E §-höz a javaslat benyújtójának indokai így hangzanak : „A fennálló törvényes rend felforgatására és megsemmisítésére irányuló romboló törekvések nem vezethetnek sikerre mindaddig, mig a törvényes rend védelmére hivatott fegyveres erő kötelességének magaslatán áll. A romboló célzatú izgatások éppen azért elsősorban arra törekszenek, hogy a fegyveres erő fegyelmét meglazítsák." A javaslat szigorú büntetésekkel kívánja, a felette veszélyes cselekményeket megelőzni, s a bűnösöket sújtani. A javaslat minden korlátozó fényelem nélkül büntetés alá kívánja vonni azt, aki a magyar fegyveres erő vagy a belső rend és biztonság fenntartására hivatott egyéb fegyveres szervezet (pl. a magyar rendőrség, csendőrség) ellen izgat. Számolva azonban azzal a körülménnyel, hogy a magyar fegyveres erő, vagy a belső rend és biztonság fenntartására hivatott egyéb fegyveres szervezet fegyelme hátrányosan befolyásolható az oly romboló célzatu bírálattal is, mely nem kifejezetten a magyar fegyveres erő, vagy annak valamely kiegészítő része ellen irányul, hanem amely akár egy másik államnak fegyveres erejét, akár a fegyveres erőt általában, vagy a katonaság intézményét, a katonai fegyelmet, vagy a katonai hatóságok rendelkezéseit bírálja oly módon, amely a katonás fegyelem megbontására alkalmas; a javaslat a mi fegyveres erőnk szempontjából ilyent csak közvetve izgató és romboló hatású cselekményeket ugyanoly büntetés alá kívánja vonni, mint a közvetlenül a mi fegyveres erőnk vagy kiegészítő része ellen irányuló izgatást. A kiszabható büntetés szempontjából súlyosan minősíthető körülményként kívánja a javaslat figyelembe venni azt, ha a cselekményt nyilvánosan vagy sagtó utján követték el és különösen, ha a cselekmény célzata a magyar fegyveres erő vagy kiegészítő része fegyelmének megbontása volt, a legsúlyosabban pedig, ha annak következtében a magyar fegyveres erő vagy kiegészítő része kötelékében zendülés támadt. A képviselőház igazságügyi bizottsága e §-t a 6. §-ba iktatta és az alábbi lényeges szöveg módosítással és Q következő indokolással terjesztette a plénum elé: „A katonaság intézményének, a magyar fegyveres erőnek s a belső rend és biztonság fenntartására hivatott egyéb fegyveres szervezetnek kivánt büntetőjogi védelmet nyújtani e §. A bizottságban felmerült az ai nézet, hogy ez a fokozott védelem az államélet egyéb intézményeivel szemben nem indokolt és hogy a fegyveres erő minden további védelme veszedelmes addig, mig nem gondoskodunk arról, hogy a fegyveres erővel akár valósággal, akár látszólag összefüggésben elkövetett visszaéléseket teljesen el nem nyomjuk. A bizottság többsége abban a nézetben van, hogy a még most sem elnyomott antimilitarista propagandával szemben a legerélyesebben meg kell védelmezni az államiságunk védelmére hivatott katonai szerveket. A bizottság nem tartotta feladatának, hogy e törvényjavaslattal kapcsolatban megvizsgálja a hadsereggel állítólag összefüggő visszaélések kérdését, mert nyilvánvaló, hogyha ily visszaélések csakugyan előfordultak volna, azokat a törvény szigorával elnyomják, de viszont ez a körülmény nem lehet akadálya annak, hogy a haderő törvényes szervezete, fegyelme és rendelkezései minden, akár kívülről jövő, akár belső bomlasztó törekvésekkel szemben védelmet, nyerjenek. A bizottság ennélfogva a tervezett rendelkezést lényegében fenntartja; egyes rendelkezéseiben azonban akként módosítja, hogy azokból a bírálat szabadságára és a visszaélések nyilvános üldözésére semmiféle hátrány ne háramoljék. „A belső rend és biztonság fenntartására hivatott egyéb fegyveres szervezet" helyett — mint amely túlságosan tág értelmezésnek helyt adó kifejezés, a bizottság a következő konkrét szervezetékre utaló kifejezést javasolja ,,a m. kir. csendőrség, vagy a m. kir. államrendőrség". Szükségesnek tartja továbbá a bizottság, hogy a katonai hatóságok „rendelkezése" helyett ezeknek „törvényes rendelkezése" részesüljön büntetőjogi védelemben. Elegendőnek tartja az elsőbbek esetén az öt évig terjedhető fogházat és arra az esetre is, ha a cselekményt nyilvánosan, vagy sajtó utján követik el, — ezért az 5 évi fegyházbüntetést mellőzi. Az e §-ban leirt többi minősített esetet a bizottság is szigorúbban kívánja sújtani; de a cél elérése elegendőnek tartja, ha a javaslatban tervezett tíz évig terjedhető fegyház helyett öt évig terjedhető fegyházbüntetést állapítsunk meg. Az ekként módosított b\ § a következő: „Aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a m. kir. csendőrség, vagy a m. kir. államrendőrség, ezeknek szolgálati fegyelme, vagy törvényes rendelkezése ellen izgat, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. A büntetés öt évig terjedhető börtön, lm ta cselekményt abból a célból követték el, hogy a szolgálati fegyelem megbontassák} ha pedig ennek következtében a szolgálati fegyelembe ütközött büntettet követtek el, a büntet és öt évig terjedhető fegyház. A nemzetgyűlés ülésén már az általános vitában erős bírálat hangzott el e §-ra nézve, így Bródy szerint előbb kellett volna a hadsereg állapotát, szervezetét, — mely meg mindig az 1803. évi osztrák törvény alapján áll, megvizsgálni, átszervezni, fegyelmét biztosítani és csak azután alkotni védő rendelkezéseket. •— Pető Sándor szerint e § az erőszakoskodó különítményeket védi; Bárczy szerint is kifejezésre kellene juttatni azt, hogy a különítmények védelemben nem részesülnek és világosan meg kellene jelölni, hogy mi értendő fegyveres erő alatt, sőt gróf Apponyi Albertnek is voltak aggályai e §-ra nézve, szerinte az a jelenlegi szövegezésben alkalmas lehet a jogos kritika szavának elnémitására, egyrészt mert az „izgatás" fogalma tág fogalom, nehéz a határvonalat megvonni a kritika és izgatás között —másrészt a „törvényes rendelet" fogalma is a kivételes állapotban kétes, ezt kellene mielőbb megszüntetni, azért ez a fogalom is precizirozandó. A részletes vitánál elsősorban Tomcsányi igazságügy miniszter a gróf Apponyi Albert felszólalása alapján az első bekezdésben fűzött módosító szöveget, amelyekkel szemben Héjj Imre és Hornyánszky Zoltán képviselők tettek indítványt. Előbbi az eredeti szöveg megtartását indítványozta „vagy törvényes rendelkezés" szavak kihagyásával, utóbbi a módosított szöveget elfogadva a cselekményt bűntetté kívánta minősíteni és tekintettel a cselekmény rendkívüli veszélyességére 5 évig terjedhető fegyházzal, a második bekezdésébe foglaltat pedig tiz, illetve tizenöt, évig terjedhetővel'kívánta büntetni. Ellenben dr. Rernolák előadó az igazságügy miniszter által előterjesztett szövegmódosítást fogadta el. * *