Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

MISKOLCI JÓGÁSZÉLÉÍ 15 egyébként h átrányos következmények származhatnak, büntetett követ el és öt évig terjedhető börtönnel, ha pedig a cselekményt sajtó utján, vagy egyébként nyilvánosan követte cl, tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A javaslat indokolása e §-hoz |a következő: „Ama cselekmények közül, melyek mozgalmon, vagy szervezkedésen kivül, vagy azzal össze nem függően a legközvetlenebbül veszélyeztetik a fennálló törvényes Pétidet, elsősorban 'számolni kell a törvényes rend elleni izgatással és lazítással." Az ily cselekmények egyes esetekben a Btk. 172. és 173. §-a alapján volnának büntetés alá vonhatók, e §-ok azonban egyrészt nem ölelik fel a figyelembeveendő öszszes eseteket, másrészt pedig csak arra az esetre terjednek ki, midőn az izgatás vagy lázítás „gyülekezeten nyilvánosan" követtetett el. Ezt a hiányt van hivatva pótolni a javaslat 8. §-a. Abból a tényből kiindulva, hogy a legveszélyesebb izgatásokat és lazításokat éppen nem nyilvánosan, sőt leggyakrabban csak igen szük körben, gyakran négy szem között, de rendszerint egymásután többeknek befolyásolásával szokták elkövetni, a javaslat a büntethetőséghez nem kivánja -meg, hogy a cselekmény nyilvánosan követtessék el, de számolni akar viszont 'azzal a lénnyel is, hogy előfordul a fennálló törvényes rendnek izgató és lázító szavak kíséretében történő bírálata oly körülmények közölt, amidőn a fennálló törvényes rend felforgatásának vagy megsemmisítésének nemcsak a célzata hiányzik, de azt! annak folytán jogsérelem nem is érheti, oly kritérium felvételét tartja szükségesnek, mely taz ily jószándéku vagy legalább is veszélytelen cselekményeknek büntetés alá vonását kizárja. A javaslat nem választhatta azt a megoldást, hogy a törvényes rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló célzatot tényálladéki elemmé tegye, mert ebben az'esetben a bizonyítás nehézsége következtében a legveszélyesebb bűncselekmények kicsúszhatnának a méltó büntetés alól, hanem elégségesnek tartja az emiitett célból a bűncselekmény tényálladékába annak felvételét, hogy az izgatásnak, illetve lázitásnak olyan körülmények között kell történnie, hogy abból jogellenes'cselekmények, vagy a, fennálló törvényes rendre egyébként hátrányos következmények származhatnak. Minősítő körülményként kivánja a javaslat a büncelekményék sajtó utján vagy egyébként nyilvánosan való'elkövetését figyelembe venni és tekintettel e körülmény nagyobbfoku közveszélyességére, jelentékenyen emelni kivánja a büntetés szigorát. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága e § mellőzését is javasolta, és mellőztetett is, azzal az indokolással, hogy bár büntetőtörvényünknek az izgatásra vonatkozó rendelkezései módosításra szorulnak, a javaslat eme (8.) §-ában tervezett rendelkezést a politikai szabadság szempontjából mégis veszedelmesnek tartja. A javaslat 9. §-a a következő volt: „Aki az 1. §-ban emiitett mozgalmon vagy szervezkedésen • kivül vagy avval össze nem függően az 1. %-ban megjelölt célból bűncselekmény elkövetésére nyilvánosan egyenesen felhívást intéz, ha a bűncselekményt elkövették felbujtóként, ha pedig a felhívás eredménytelen m.a^ radt ,öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A javaslat benyújtója e §-t azzal indokolja, hogy rendkívül súlyos és közvetlen veszélyt rejt magában a fennálló törvényes rendre, annak oly megtámadása is, ha valiaki — bár mozgalom vagy szervezkedés fennforgását kimutatni nem is lehet — nyilvánosan arra hív fel mást, hogy az állam és társadalom fennálló törvényes rendjének felforgatása, vagy megsemmisítése céljából valamely bűncselekményt kövessen el. Az ily .felhívás megtorlására a Btk. 171. §-a nem tekinthető eléggé hatályosnak, mert a felhívásnak csak airra az esetére terjed ki, mely nemcsak nyilvánosan, hanem egyszersmind gyülekezeten is történt, holott kétségtelen, hogy az ily felhívás akkor is végzetes következményekkel járhat és elvileg épen olyan veszélyes, ha gyülekezeten kivül történt nyilvánosan. Hiányos a Btk. 171. §-ának rendelkezése azért is, mert abban az esetben, ha a felhívás eredménytelen marad, a bűncselekményeket két évig terjedhető államfogházban és pénzbüntetésben, tehát aránytalanul enyhén állapítja meg. A képviselőház igazságügyi bizottsága e §-t azzal az indokolással ajánlotta elfogadásra, hogy ezt a rendelkezést indokoltnak tartja, mert ez a §-a a javaslat 1. §-ában leirt bűncselekményre irányuló felhívást bünteti, 'mégpedig ha a bűncselekményt elkövették, akként mint a felbujtási, ha pedig a felhívás eredménytelen maradt öt évig terjedhető fegyházzal; ele szükségesnek látta a tényálladék szorosabb meghatározását, egyúttal pedig a büntetést öt évig terjedhető fogházra kívánta szállítani, ez alapon 5-ik §-ként a 3.-t így szövegezte:, 5. §. Aki az állam és társeidedom törvényes rendjének erőszakos felforgatására, vagy megsemmisítésére irányuló bűncselekmény elkövetésére egyenes felhívást intéz, vétséget követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha pedig a cselekményt elkövettek, felbujtóként büntetendő. A képviselőház plénumában Rassay Károly már az általános vitában kifogásolta e §-t azzal, hogy az „egyenes felhívás" fogalma nincs meghatározva, igy nem tudni, hogy az eddigi Btk. rendszerei szerint az a „nyilvános" jelleggel értelmezendő-e. — Pető Sándor is azt kívánta, hogy az a „nyilvános" jelzővel látassék el. Tomesányi igazságügyminiszter itt is az „a" betü elhagyását indítványozta a „társadalom" szó előtt. Turi Bélai pedig a § első bekezdése gyanánt a következő módosítást ajánlotta: „Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatását vagy megsemmisítését, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erősziakos uton való létesítését követeli, erre izgat, vagy mást felhív, vétséget követ el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő." Örffy Imre pedig azt indítványozta, hogy az „elkövetésre" szó után a következő szavak'szúrassanak be: „nyilvánosan vagy több, habár nem együtt levő személy előtt". Tomesányi igazságügy miniszter Turi indítványára nem tett észrevételt. Az Örffy indítványához hozzájárult, ezek figyelembevételével állapította meg az 5. § végleges szövegét. A javaslat 10. §-a az általános vitában is sokszor emlegetett hadseregvédelmi §-a, mely eredeti szövegben igy hangzott: 10. §. Aki a magyar fegyveres erő, vagy a belső rend és biztonság fenntartására hivatott egyéb fegyveres szervezet letten izgat, vagy aki a katoneiság intézményét, a katonai fegyelmet, a katonai hatóságok rendelkezését oly módon bírálja, amely a katonai fegyelem megbontására alkalmas, büntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Aki az első bekezdésben meghatározott cselekményt nyilvánosan, vagy sajtó utján követi el, öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A büntetés 10 évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt abból a rcéiból követték él, hogy a magyar fegyveres erő, vagy a belső rend és biztonság fenntartására hivatott egyéb szervezet fegyelme