Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

Í4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET E rendelkezéseknek a javaslatba felvételét ugyanazok a fontos közérdekű szempontok teszik indokolttá, melyek ily kivételes rendelkezéseknek a Btk. felségsértésről szóló fejezetébe 'való beillesztését tették szükségessé. A javaslatban megállapított tényálladékok lényegükben jórészt rokonok a felségsértés bűntettének neve alatt egybefoglalt tényálladékokkal. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága a legutóbb idézett 6. §-t, amely a feljelentési kötelezettségről szól a 3-ik §-ként sorozta be és jelentéktelen (az 1. §-t 'helyettesítő stiláris módosítás mellett a büntetést egy évig'terjedhető fogházra szállította le. A javaslat 4. és 5. §-ait (büntethetőséget megszüntető okok) pedig összevonta ugy, hogy az első §-ban leirt mozgalomtól, vagy szervezkedéstől elálló egyéneknek akkor is büntetlenséget biztosit az ott felsorolt feltételek esetében, ha a mozgalom, vagy szervezkedésen felül már több is m erényeit etett; -az eredeti javaslat'3. és a bizottsági szöveg 2. §-ában leirt bűncselekményektől való elállásra azonban külön rendelkezést fel nem állított, mert e tekintetben a Btk. 67. §-a teljesen kielégítő jogszabályt tartalmaz. Az igazságügyi bizottság ezek szerint az előbb idézett három helyett (javaslat 4., 5., 6. §) az alábbi javaslatot terjesztette elő: 3. ^.Aki'az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására, ivagy meg semmisítésére irányuló mozgalomról, vagy szervezkedéséről hitelt érdemlő tudomást szerez és erről a hatóságnak mihelyt lehetséges jelentést nem lesz, az, amennyiben részesség nem'terheli, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. Az előbbi bekezdés alapján nem büntethető a tettesnek, vagy részesnek hozzátartozója (1878:V. t.-c. Btk. 4. §. Az állam és társadalom törvényes rendjének, erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló mozgalom vagy szervezkedés miatt nem büntethető az, aki előbb, mintsem azt a hatóság felfedezte volna, a mozgalomtól, vagy szervezkedéstől eláll és elállását társainak nemcsak tudomására juttatja, hanem azokat a mozgalom, vagy szervezkedés felhagyására bírni törekszik, vagy pedig a mozgalmait, vagy szervezkedést és annak előtte ismert adatait a hatóságnál feljelenti. A nemzetgyűlésen a 3. § szerinti feljelentési kötelezettséget Pető Sándor, Zákány Gyula és Bárczy István már az általános vita' folyamán kifogásolták, állítván, hogy ez a spicli rendszert honosítja meg. A részletes vita során Tomcsányi igazságügyi miniszter e 3. §-hoz stiláris módositáskép azt javasolta, hogy a „társadalom" szó elől az ,,a" szócskái töröltessék és a második sorban levő ..megsemmisítésére" szó után' beszurassék „különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére". Zákány Gyula egészen törölni óhajtatta e §-t. Igaz, hogy a Btk. 135. §-ában találkozunk ezzel a felségsértésnél. De amit ott elfogad, itt 'azt helytelennek tartja, mert a magyar nép természetével nem megegyező jelenség „spicli"-rendszer bevezetése lenne ez. A jelen zavaros és egymás ellen agyarkodó hangulatban nagyszerű alkalmat és lehetőséget adna ez arra, hogy az amúgy is elvadult lelki tulajdonságát a nép még jobban érvényesítse. Örffy Imre ajánlja harmadik bekezdés gyanánt a következő szöveget: „Nem büntethető a cselekmény akkor sem, ha1 a mozgalomról, vagy szervezkedésről a hatóságnak valamely köztudomású tényből, különösen sajtóközleményből értesülnie kellett. Hornyánszky Zoltán a „tudósítást szerez", illetve „tudósítás" helyett, a közvetlenséget jelző „tudomás" szót javasolja. Tomcsányi igazságügyi miniszter elfogadta ugy Örffy, mint Hornyánszky indítványát. A nemzetgyűlés az igazságügyminiszter, 'Örffy és Hornyánszky módosító indítványát elfogadta,' a végleges szöveget ezek figyelembevételével állapította meg. A 4. §-nál ismét az igazságügyminiszter ajánlott módosítást ugyanolyan szöveggel, mint a 3. §-nál és az e § e módosítással fogadtatott el. * * * Az eredeti javaslat 7. §-aként a következőket kívánta törvénybe iktatni: „Aki az 1. §-ban említett mozgalom, vagy szervezkedésen kívül, vagy azzal össze nem függően az ott megjelölt célból büntettet követ el, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — öt évtől — tizenöt 'évig terjedhető fegyházzal büntetendő. E §-t a javaslattevő a következőkkel indokolta: „A fennálló törvényes állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló mozgalom, vagy szervezkedés körül kifejtett tevékenységnek büntetéssel sujtása egymagában nem volna, elégséges a felforgató törekvések elnyomására, vagy megtorlására; gondoskodni kell arról, hogy büntetés alá essék az is, aki ily mozgalom, vagy szervezkedésen kívül törekszik a törvényes fennálló állami és társadalmi rend megbontására. Ily esetben természetszerűleg már nem lehet elegendő a. büntethetőséghez egymagában az a tény,'hogy valaki anélkül hogy más büntető rendelkezéssel összeütközésbe jutna az említett célt pusztán maga elé tűzi és annak megvalósítása érdekében előkészületeket tesz, hanem a büntethetőséghez szükséges az is, hogy az emiitett célból oly cselekményt is kövessen el, mely a fennálló törvények értelmében már önmagában is bűncselekmény." A javaslat azonban ezt az elvet nem emeli törvényre a maga teljességében, abból a megfontolásból indul ugyanis ki, hogy a mozgalom, vagy szervezkedésen Kívül, tehát elszigetelten elkövetett bűncselekmények közül elegendő csak azokat büntetni példás szigorral, melyek súlyosságuknál fogva olyanok, hogy a fennforgó törekvéseknek alkalmas eszközei lehetnek. A javaslat elégségesnek tartja, ha csupán a büntettek — tehát nem egyszersmind a vétségek és kihágások is .—. esnek a javaslatba hozott szigorú büntetés alá, mert csak az egyébként is tárgyilag súlyos büntettek esetében látszik fennforogni a közérdeknek oly fokú veszélyeztetése, melynél fogva a cselekménynek a fennálló törvényes rendeíkezésesk alapján való megbüntetése többé kielégítőnek nem'tekinthető. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága a § teljes mellőzését javasolta, azzal az indokolással, hogy a bűntettesek intenciójának figyelembevételére a bíróságnak a rendes büntetési keretek legkisebb és legnagyobb mértéke között megfelelő módja van és ez a § csak azt célozza, hogy a rendesnél súlyosabban büntettessék minden 'bűntett, mely állam és társadalom bontó célzattal követtetett el és e § ki is hagyatott. _ * * * Az eredeti javaslat 8. §-ának szövege a következő volt: 8. §. Aki'az 1. \-ban emiitett mozgalom, vagy szervezkedésen kívül, vagy azzal össze nem függően az állam, vagy a társadalom fennálló törvényes r&ndje ellen olyan körülmények között izgat, vagy lázit, hogy abból jogellenes cselekmények, vagy a fennáló törvényes rendre