Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

(Í33) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 tiszta és határozott", mint amely semmiféle veszedelmet nem hoz másra, mint arra, aki megsemmisíteni, felforgatni akarja az egész állami és társadalmi rendet. Nem járulhat Drózdy indítványához sem, mert ez a módosítás is veszedelme volna az általa is féltett közszabadságoknak. Hiszen ez a javaslat védeni akarja ez államot és társadalmat olyan támadásokkal szemben, melyek a kettőnek egységes, közös struktúráját egyazon aktussal lerombolják ő pedig büntetni akarná azt, ki akár az egyiknek, akár a másiknak struktúráját megtámadja. Hornyánszky indítványát sem fogadja el és a Dánérét sem, akik a büntetéseket szigorítani akarják. Ez a javaslat abszolúte nem akar eltérni a büntetőtörvények normális keretétől és normális büntetéseké'! szab meg, — az indítványozók pedig ettől eltérnének. A király kérdését illetőleg az a nézete, hogy a nemzetgyűlés mindazokat a jogokat gyakorolja, melyek azelőtt a magyar törvényhozás jogai voltak, ezért ha a régi törvényhozásnak joga volt megvalósítani például az örökösödésre vonatkozó törvényeköt, jogában áll ez a nemzetgyűlésnek is. * * * A javaslat 3. §-a helyett az előbbi kettő egyesítése folytán 2. §-á lett szöveget az igazságügyi bizottság a következő indokolással terjesztette elő. E §-ban leirt bűntettekért járó felelősséget — melyeket az igazságos elbánás következményeként a vétségekre is ki kellett terjeszteni az állambontó mozgalomban vagy szervezkedésben résztvevő vagy azokat előmozdító egyénekkel szemben a bizottság az általános büntetőjogi elveknek megfelelőkig arra az esetre korlátozta, ha ők a bűntett, vagy vétség elkövetéséről előzetesen tudtak, vagy azt kellő gondossággal előre láthatták volna. Az e §-ban foglalt büntetéseket a bizottság szintén jelentékenyen leszállította. Mig az eredeti javaslat a bűntett tetteseinek és részeseinek, úgyszintén a mozgalom, vagy szervezkedés kezdeményezőinek és vezetőinek büntetéséül halál, vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést rendelt, addigra bizottság javaslata szerint halálbüntetést a bíróság csak oly bűntettre alkalmazhat, amelyre már más büntetőtörvény is halálbüntetést állapit meg; életfogytig tartó fegyház akkor lesz alkalmazható, ha az e § alá eső bűntettre más törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel; envhéb esetekben a büntetés 10—15 évig, illetőleg öt évig terjedhető fegyházbüntetés lesz. A mozgalom, vagy szervezkedés többi résztvevőit és előmozdít óit az erdeti törvényjavaslatban tervezett 10 évtől-15 évig és 5 évtől-10 évig terjedő fegyházbüntetés helyett a bizottság által javasolt szöveg szerint 5 évig terjedhető börtönnel, illetőleg ő évig terjedhető fogházzal lehet büntetni. A büntetés mértéke a bizottság nézete szerint elegendő lesz arra, hogy az embereket a javaslatban leirt bűncselekmények e 1 követését ől visszata rtsa. Ezek alapján a bizottság a következő szöveget terjesztette a nemzetgyűlés elé: 2. §. Ha az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására, vagy megsemmisítésére irányúló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggőén és annak céljára, büntettet vagy vétséget követtek el, a bünteti, vagy vétség tetteseinek és részeseinek, úgyszintén a mozgalom, vagy szervezkedés kezdeményezőinek és vezetőinek büntetése: 1. halál, ha a bűntettre a Iörvény halálbüntetést állapit meg; 2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés büntetést állapit meg ; 3. tiztől-tizenöt évig terjedő fegyház, ha bűntettre a törvény tiz évnél enyhébb vagy legfeljebb tiz évi szabadságvesztés büntetést állapit meg; í. .öt évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény törvény szerint vétség; A mozgalom, vagy szervezkedés többi résztvevői és előmozdítói az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjának esetében öt évig terjedhető börtönnel a 3. és 4. pontjának esetében pedig öl évig terjedhető fogházzal büntetendők feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna. E §-hoz a nemzetgyűlés plénumában csupán az igazságügyminiszter és Hornyánszky Zoltán képviselő szólott és javasolt módosítást. Az igazságügyminiszter a 2. § első bekezdéséhez ajánlotta az el is fogadott módosítást, amely enyhítés is annyiban, amennyiben a kezdeményezők, vagy vezetők sem büntettetnek súlyosabban, ha nem tudtak "arról; hogy büntettet követett el valaki, vagy azt kellő gondosság mellett sem láthatták előre. Hornyánszky képviselő pedig e § negyedik pontjához azt a módosítást indítványozta, hogy az ,,öt évig" szó helyett „tíz évig" szavak iktattassanak be. Ez a módosítás is elfogadtatott. * * * A javaslat 4. §-a, mely igazságügyi bizottság elöl tárgyalt módosítása szerint 3-ik, lett a következő volt: 4. §. Nem büntethető az 1. és 2. %-ban meghatározott bűncselekmények miatt az, aki előbb mintsem az 1. §-&cm meghatározott célból az arra irányuló mozgalom, vagy szervezkedésen felül valami merény elteteti és mielőtt azt a hatóság felfedezte volna, a mozgalomtól, vagy szervezkedéstől elállt és elállását társainak nemcsak tudomására juttatja, hanem azokat a mozgalom vagy szervezkedés felhagyására birni törekszik, vagy pedig a mozgalm i!, vagy szervezkedést és annak előtte ismert adatait a hatóságnál feljelenti. \ A javaslat 5. §-a pedig a következő volt: ! A 3. §-ban meghatározott bűncselekmény büntethetősége megszűnik, ha a bűnös önként és mielőtt a cselekmény felfedezetett volna az előkészítést vagy a megkezdett véghezvitelt abbahagyja és minden káros következményt ami tettesek, a részesek és a mozgalom vagy szervezkedés résztvevőinek és előm ozdít óinak tevékenységéből netalán származott, maga elhárít, vágy a hatóságnál kellő időben tett feljelentése folytán a következmények elh árittatnak. A javaslat 6. §-a a következő: Aki az 1. §-&cwi megjelölt mozgalomról^ vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez és erről a halóságnak, mihelyt lehetséges jelentési nem tesz, az, amennyiben részesség nem terheli, vétség miatt 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő. Az előbbi bekezdés alapján nem büntethető a tettesnek, vagy részesnek hozzátartozója (1878:V. t.-c. a Blk. 78. ' E három §-hoz a javaslat benyújtója csupán eme rövid indokolást fűzte: „A javaslat 4. és 5. §-a a Btk. 136. és 137. §-aihoz hasonlóan büntetlenséget biztosit 'a mozgalomtól, vagy szervezkedéstől való visszalépés, úgyszintén az előkészítés, vagy a megkezdett véghezvitel abbahagyása esetére a javaslat 6. §-a pedig a Btk. 135. §-ához hasonlóan, feljelentési kötelezettséget állapit meg.