Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

12 MISKOLCI JOGÁSZÉLET Q32) Az állam-bontó mozgalomnak és szervezkedések kezdeményezőinek és vezetőinek büntetését a bizottság a nem minősített esetekben öt évig terjedhető fegyházra, a mozgalomban vagy szervezkedésben résztvevőket, úgyszintén a. mozgalom vagy szervezkedés előmozdítóiét pedig a nem minősített esetekben öt évig terjedhető fogházra, a minősített esetekben pedig öt évig terjedhető börtönre szállította le. A javaslat 1. és 2. §-át ezek szerint összefoglalva a következő szöveget ajánlotta a nemzetgyűlésnek: 1. §. „Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos j'elforgatására vagy megsemmisítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, büntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Aki ily mozgalomban vagy szervezkedésben tevékeny részt vesz, úgyszintén aki ily mozgalmat vagy szervezkedést előmozdít, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. A kezdeményezők és vezetők büntetése tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, a többi résztvevőké és előmozdítóké pedig öt évig terjedhető börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyver, lőszer, robbanó-, vagy az emberi élet kioltásám alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be. A nemzetgyűlésen e szakasz ellen Bárczy István már az általános vita keretében1 azt a kifogást emelte, hogy nincs abban világosan megjelölve a jogi érdek, melynek megvédésére e törvény irányul és szerinte nem lehet büntethetönek nyilvánitiani a szervezkedésnek azon eseteit, melyek általában nem alkalmasak a rend felforgatására. Gróf Apponyi Albert ugyancsak az általános vitában az 1. §-ba befoglalni kivánta azt, hogy a törvény oltalmat nyújt bármely társadalmi osztály kizárólagos uralomra való törekvése ellen (proletár, katonai stb.). Csukás Endre pedig azt óhajtotta, hogy az 1. § kibővítessék azzal, hogy az is büntetendő, * aM a felekezeteket egymás ellen háborítja és megbontja az egységes lelkifrontot, a keresztény egységet. Az 1. §-nál Kerekes azt az indítványt tette, hogy az „irányuló" szó után zárjelbe szurassék be „kommunista, anarchista, bolsevista", továbbá a negyedik bekezdésként felvenni kivánta a következőket: „Aki a nemzetgyűlés vagy országgyűlés által hozott törvények végrehajtását akadályozza, azt respektálni nem akarja, akár nyilvános, akár zárt gyűléseken a fennálló törvényes rend ellen beszél vagy ellene ír, vagy mint megnevezett törvényes végrehajtóközeg a miniszterek által ellenjegyzett rendeleteket vagy végrehajtási utasításokat egyátalán nem, vagy nem kellő eréllyel hajtja végre, öt évig tartó fegyházzal büntetendő." Rassay Károly ismételten aggályát fejezte ki az 1-sö §-ban a védett tárgy definíciójának határozatlansága miatt. Indítványozta a következő szöveget az 1-ső § után: „Mindaddig, míg a nemzetgyűlés, vagy az 1920. évi I. törvénycikk 13. §-ában meghatározott választójog alapján helyébe összehívott nemzetgyűlés vagy országgyűlés az államforma és az államfő személyének kérdését véglegesen nem rendezi, nem tekinthető az állami és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására, vagy megsemmisítésére irányulónak az a mozgalom, vagy szervezkedés, ami a trónüresedés és a végleges államfő kérdésének törvényhozás utján leendő szabályozására irányul." Tomcsányi Vilmos igazságügyminisztor hangsúlyozta már az általános vita folyamán, hogy az e §-ban az „erőszakos" jelzésen van a fősuly, amely által ki van zárva a büntetendő cselekmények köréből az alkotmányos uton és erőszak nélkül folyó propaganda: — ellenezte a Kerekes indítványát, mert ezzel határozatlan lenne a védett tárgy, hiszen kérdéses ki mit ért a jelszavak alatt. A bírónak egész pontosan kell látnia, hogy mit akar a törvényhozó büntetni, igyekeztek ezt. a tenyáiiadékot helyesen megszövegezni, jobbat senki sem tudott ajánlani — ellenzi kassay indítványának elfogadását is, mert hiszen a legitimista, vagy szabadkirály választásnak propagálása — ha nem „erőszakos" uton történik, nem esik a törvény fogalmi körébe, azt nemlegesen kimondani felesleges. Ellenben indítványozta, hogy az „a" betű a társadalom szó előtt töröltessék és hogy a „megsemmisítésre" szó után beszurassanak a következő szavait: „különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesít ésére''. A második bekezdésnél egy enyhítést javasol az öt évig terjedhető fogház helyett: „ 3 évig terjedhető fogházat". A harmadik bekezdésnél a következőket javasolja — a kezdeményezők, vezetők és a résztvevők érdekeoen „amennyiben erről tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna". Homyánszky Zoltán a bűncselekmények szigorú büntetését kívánta, épen ezért a következő módosítást ajánlotta az 1-sö első bekezdésében a harmadik sorban „ot évig" szavak helyett „tíz évig" szavak iktattassanak. A másodük bekezdésben a másodük és harmadik sorban, vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal szavak helyett „büntettet követ el és ót évig terjedhető börtönnel" szavak iktattassanak. A harmadhc bekezdésben pedig a második sorban az „Öt évig" szavak helyett „tiz évig" tétessék. Dánér Béla azt javasolta, hogy az igazságügyi bizottság javaslatával szemben az eredeti javaslat „szigorúbb" büntetési tételeit fogadják el. Zákány Gyula azt indítványozta, hogy az állami és társadalmi törvényes rend helyett az alkotmányosan hozott törvények szerint értendő „törvényes rend" iktattassék be a szövegbe ily szöveggel „az állam és társadalom alkotmányosan hozott törvényes rendje". Drózdy Győző azt javasolta, hogy az állam és társadalom helyett mindenütt az állam vagy társadalom kifejezés használatassék, mert szerinte az „és" összekötő szó és ennek meghagyása esetén is azt lehet büntetni, aki ugy az állam, mint a társadalom rendje ellen izgat, de ha csak az egyik ellen, akkor nem. Tui'i Béla nem fogadta el Drózdy Győző indítványát, mert az „és" szócska épen azt akarja kifejezni, hogy az állam és társadalom egész rendjének erőszakos felforgatása a védett tárgy. Zákány indítványát fogadta el, mely szerint a „törvényes rendu szavak elé az „alkotmányos uton" szavak szúrassanak be, mert szerinte ez pleonazmus. Felesleges a Rassay kiegészítő indítványa is. Ballá Aladár azt óhajtotta, hogy az igazságügyminiszter által pótláskép benyújtott szöveghez még az is toldassék „vagy egyéni törekvések meg gátlására". Bernolák Nándor előadó szerint a Kerekes képviselő módosítása a legnagyobb veszedelme volna a közszabadságoknak, amikor a miniszteri végrehajtási utasítás megtagadását 5 évig terjedhető fegyházzal büntetné, épen oly veszedelmes volna az a másik indítványa is, hogy szurassék be a javaslatba az, hogy „bolsevista, kommunista, anarchista". Ez először is lehetetlen kategorizálás, másodszor e fogalmaknak minden szolgabíró más jelentőiséget tulajdonit. Nincs a világnak olyan kódexe, mi egy jelölné meg valamely bűncselekmény tényálladékát. A javaslatnyujtotta definició szerinte abszolúte „szabatos,