Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

MISKOLCI JOGÁSZÉLET hoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket létrehozni igyekszik, már kilép abból a keretből, melybe a létező intézmények tárgyilagos bírálata tartozik. Az ilyen egyén nem tarthat számot arra a védelemre, melyei a jogállam a tárgyilagos gondolatközlés és kapaeitáeiő szabadságának biztosit. A tömegmozgalmakban levő nagy közveszély kötelességévé teszi az államnak, hogy az emiitett irányú mozgalmat, vagy szervezkedést akadályozza meg, és amennyiben ez bármily okból nem történt meg, mindazokat, akik ily mozgalomnak vagy szervezkedésnek létrehozatalában bűnösök, szigorúan büntesse meg, egyrészt megtorlásul, másrészt azért, hogy elriasztó hatást gyakoroljon. Minthogy a mozgalom, és szervezkedés — épen, mert tömegjelenség a, maga egészében veszedelmes és sikere azoktól is függ, akik annak csak alárendeltebb szerepkörben, de tudatos — bármily csekély — közreműködésükkel létet adnak, vagy azt személyes résztvétel nélkül más módon, különösen a szervezkedés munkájához nélkülözhetetlen anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával tudatosain elömozditják: a javaslat az emiitett célra irányuló mozgalomnak, vagy szervezkedésnek nemcsak kezdeményezőit és vezetőit, hanem azokat is büntetni rendeli, akik az ily mozgalomban vagy szervezkedésben más módon tevékenyen részt vesznek, vagy az ily mozgalmat vagy szervezkedést elömozditják. A jogi tárgy, melyet a. javaslat védeni kiván az állani és társadalom fennálló törvényes rendje. Nem csupán, az esik tehát az 1. § alá, aki minden állami és társadalmi rendel meg akar szüntetni, — mint az anarchisták, — hanem mindenki, aki az erre e §-ban megjelölt módon jogellenesen törekszik. Az 1. § nem említi meg külön az állami és társadalom alapitóintézményeit, s ehhez képest a bíróság feladatává teszi annak megítélését, hogy adott esetben, amikor az állapitható meg, hogy a mozgalom vagy szervezkedés célja bevallottan csak egyik vagy másik alapintézménynek jogellenes megszüntetése volt, ez az intézmény olyan nélkülözhetetlen alapeleme-e az állam és társadalom fennálló törvényes rendjének, hogy az az illető alapintézmény nélkül tovább fel sem állhatna ugy, hogy a mozgalom vagy szervezkedés valódi célja mégis c rend fel forgatása. Azt, hogy miben áll a mozgalom, vagy szervezkedés a javaslat nem határozza meg, mert ezek a közkeletű kifejezések törvényes meghatározást nem igényelnek. A javaslat elkövetési cselekményként a mozgalomban, vagy szervezkedésben való tevékeny résztvétel mellett az ily mozgalomnak vagy szerzkedésnek előmozdítását is. felemlíti főleg azért, nehogy büntetlenül maradjon, vagy csupán a bűnsegéd enyhébb büntetése alá essék az, aki személyes közreműködése nélkül inkább a siker tárgyi feltételeit, szerzi meg a mozgalomnak, vagy szervezkedésnek, elsősorban tehát az, aki a mozgalmat vagy szervezkedést pénzzel vagy egyéb anyagi segítségben támogatja. Az ilyen támogatás jelentősége általában felér az egyszeri/nem vezetői vagy kezdeményezői, — személyes közreműködéssel. A kezdeményezők és vezetők súlyosabb büntetésének alapja tevékenységüknek nagyobb jelentősége, működésük fokozott veszélyessége. A javaslat 2-ik §-ának szövege a következő volt: „Ha az 1. §-&cm emiitett mozgalom, vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszret, robbanó-, vagy emberi élet kioltására alkalmas más szert, vagy anyagot szereztek be, a mozgalom, vagy szervezkedés kezdeményezői ps vezetői 10—-15 évig terjedhető fegyházzal, többi résztvevői és elömozditói pedig tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendők" A javaslat 3-ik §4nak a szövege pedig ez volt: „Ha az 1. $-ban emiitett mozgalommal, vagy szervezkedéssel összefüggően az ott megjelölt célból oly büntettet követtek el, melyre <a törvény 15 évig terjedhető szabadságvesztés büntetést vagy ennél súlyosabb büntetést állapit meg, az ily bünteti tettesei és (résztvevői) részesei, úgyszintén a mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői halállal, a mozgalom vagy szervezkedés többi résztvevői és elömozditói pedig tiztől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendők. Ha az 1. %-ban emiitett mozgalommal vagy szervezkedéssel .összefüggően az ott megjelölt célból az előbbi bekezdésben nem említett valamely más büntettet követlek el, a bünteti tettesei és részesei, úgyszintén a mozgalom vagy a szervezkedés kezdeményezői és vezetői életfogytig tartó fegyházzal a mozgalom, vagy szervezkedés többi résztvevői és elömozditói pedig öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendők." E két (2. és 3.) § indokolása a következő: A fennálló törvényes rend felforgatására., vagy megsemmisítésére irányuló mozgalom vagy szervezkedés nagyol)!) mennyiségű fegyver, lőszer, robbanó-, vagy emberi élet kioltására alkalmas más szer, vagy anyag beszerzésével céljának megvalósítása felé oly komoly lépést tesz, hogy a cselekmény kellő megtorlására az 1. §-ban meghatározott büntetési tétel már nem mutatkozik kielégítőnek; fokozottabb mértékben érvényes eme megállapítás abban az cselben, ha a mozgalom vagy szervezkedés súlyos büntettek elkövetésével, céljának megvalósítása végett már a cselekvés terére is lép. Ehhez képest a javaslat a 2. és 3. §-okban, emeli a büntetés szigorát és indokoltnak tartja, hogy a 3. § 1-ső bekezdésében meghatározott legsúlyosabb esetekben az elkövetett konkrét büntettek tettesei és részesei, úgyszintén a mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői halállal legyenek büntethetők. Amíg a büntetőkönyvünk a halálbüntetést ismeri, nem riadhatunk vissza annak a, most emiitett esetekben való alkalmazásától. Indokolt a halálbüntetés főleg az ahhoz fűződő generál preventív erőnél fogva. „A tömegek résztvételére támaszkodó s az összesség érdekeit a legsúlyosabban veszélyeztető eme cselekményeknek nemcsak igazságos megtorlásaként jelentkezik ugyanis a halálbüntetés, hanem különösen alkalmasnak Játszik arra, hogy a tömegeket az ily cselekményekben való résztvételtől távoltartsa és elriassza." A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága a javaslat 1. és 2. §-át egybefoglalta azért, mert a 2. § tulajdonképen nem állapit meg uj tényállást, hanem csak egy minősített esetét tartalmazza az 1. §-ban leirt bűncselekménynek. Az igy alakult 1. §-ból mellőzte a bizottság az állami és társadalmi rendhez fűzött „fennálló" jelzőt, amivel arra kivánt utalni, hogy a törvény is az ország törvényes rendjét védelmezi, és még látszatát is elakarja kerülni annak, mintha a törvényes renddel szemben esetleg kialakuló fennálló tényleges állapotot kívánná védelmezni: A törvényjavaslat eredeti szövegének szigorú értelmezése c tekintetben ugyan nem hagyott fenn kétséget, de a bizottság e módosítással a felmerült aggályokra való tekintettel minden félreértést meg kivánt előzni. Az 1-ső §-ban előforduló „jogellenes" szót a bizottság az „erőszakos" szóval helyettesitette, ezzel részben szűkebbé tette a §-ban megállapított tény áll adékot, részben pedig közelebb hozta a javaslatot büntetőjogunk eddig; rendelkezéseihez.