Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)
1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)
ÍO MISKOLCI JOGÁSZÉLET adta. meg a választ azzal, — hogy azt kifejezésre juttatni nem is volna helyes; — nemcsak azért, mert ezeknek preciz fogalmát adni nagyon nehéz, de főkép azért is, mert 'ezeken kivül vannak és lehetnek a jövőben is felforgató irányok, amelyek ily felsorolás esetén a megtorlás alól kiesnének. — De különben a törvényben adott fogalmi 'meghatározásból megállapítható az is, hogy az elsősorban ezek és ezekhez hasonló felforgatások leülem irányul. Arra pedig, hogy nincs meghatározva a védelem tárgya, dr. Bernolák Nándor nyilatkozott, kifejtvén, hogy a védett tárgy fogalma adva vau, hiszen az „állam és társadalom törvényes rendje — nem tegyél), mint az állaimnak alkotmányos uton hozott törvényei által meghatározott jogrendje." Alaptalan a javaslatot védők szerint az ellenzőknek az az aggálya is, hogy e törvény bosszutörvény és célja a mindenkori kormány politikájának megerősítése és mint ilyen, alkalmas a hivatali visszaélésiekre, — ártatlanok üldözésére, a közszabadságjogok eltiprására. a közvélemény elnémitására ; •— ellenkezőleg — mondják, — a javaslat éppen á szabadságjogok megvédése erdekében terjeszttetett elő, — a nép számára akarja; lehetővé tenni azt, hogy lerázza testéről az őket inficiáló és jórészt idegen erőket ; legkevésbbé sem érinti a sajtószabadságot, az igazságos bírálatot, hiszen az igazságnak megfelelő tudósításért nem érheti sérelem a. közlőt, aimiint hogy nem lesz felelős ezután sem az igazolt külföldi elferdítésiekért. A javaslat éppen azt célozza, hogy többé olyan jogfosztott állanotba ne kerülniük, mint aminőben voltunk. —• Különben is a jogfosztás, — a jogtalan korlátozás a végrehajtó hatalomtól fÜQ'g, mtely, ha lelkiismeretlen és erőszakos, tultésfci magát a törvényen is; — viszont törvénytisztelő kormány és lelkiismeretes bíróság kezében ez a törvény meg fogja .előzni a bajt. Hiszen — mint Saller mondta — a legerősebb izgató és felforgató elem az „igazsáatalanság". Kétségtelen, hogy ez a törvény nem a réimairalmat akarja inaugurálni, hanem ellenkezőleg, az erőszakos felforgatás tehát elsősorban a bolsevizmus ellen irányul, — de jellege nem bosszúálló, hanem preventív. Kifejezésre jut a javaslatban világosan, hogy az eszmék propagálása csak akkor büntethető, ha nem alkotmányos uton, hanem erősza;kos módon való érvénycsülést kíván, mert hiszen alkotmányos uton imég a kommunizmust is lehet követelni. Még mindig kivétieles állapotban vagyunk — mondta, az igazságügyminiszter, ezt kell fokozatosan visszafejleszteni alkotmányos uton hozott törvényekkel és ez a javaslat is ezt a célt szolgálja. Építeni akarunk, — mondta Csukás Endre. — dé mert építésünk nem zavartalan, meg kell villogtatni a kardot szigorú törvények alakjában, hogy a munkát za várókat lelri asszuk. A szabadság — mondta Hora.nszky — az állam érdekében, magasabb célokért gyakran, korlátolandó. Az a. kérdés, szükséges-e e célokért az a korlátozás, mely a javaslatban van? Szükséges-e abból a szemnontból. hogv meggátolja azokat az egyéni törekvéseket, melye'k a. kommunizmus, bolsevizmus, nihilizmus stb. viszszaállitására iránvulnak és minthogy e kérdésre csak igennel lehet, felelni, meg kell szavazni a javaslatot, mint a legszükségesebb preventiót ezen egyéni törekvések ellen. Különben is bízzanak meg a magyar bíróságban, hogv ez a törvényt, mint a mul+b^n, upy a jelenben is lelkiismeretesen alkalmazza és előtte nincs párt, nincs uralom, nincs kor és nincs rang. Abban megegyeznek a javaslat pártolói is az icllenzőkkel, hogy egyrészt a hatalmi visszaélések szigorú megtorlása kívánatos, másrészt és főképen a jogrend helyreállításának egyik legfontosabb eszközei: a szociális bajok orvoslása, szociális törvények alkotása, — a szabadságjogok kiterjesztése, korlátainak eltávolítása, de ezeket máról holnapra nem csak az állani pénzügyi helyzete miatt, de azért sem lehet rohamosan érvényre juttatni, mert amint, a történelem mutatja, — a nagy felfordulások után a rendes mederbe visszatérni csak fokozatosan lehet. _ így a szabadságjogokat korlátozó rendeletek is csak a megfelelő törvények hozatala után helyezhetők hatá-. lyon kivül (azóta megtörtént). Hogy pedig a javaslat szakítani kíván az eddigi büntető rendszerekkel és már a törekvést is büntetni kívánja, amennyiben kimutatható, hogy erőszakos felforgatásra irányul? ez igaz, de az előbb részletesen kifejtettek szerint, a bolsevizmus veszélyeivel széniben ily rendszerváltozás a ,,salns rei publice suprcma lexr< elvénél fogva clkerűlhetlcn. A részletes vita egyetlen ülésnapon, március 14-én, folyt le Amiként, már előbb is jeleztem, ennek a kapcsán kívánom ismertetni mindazokat a változtatásokat, amelyeken a már többizben módosított végleges javaslat ugy az igazságügyi bizottságban, mint a plénumban keresztül ment: A javaslat eredeti címe: „Az állami és társadalmi rend hatáluosabb védelméről". Ezt a cimet a nemzetgyűlés igazságügyi biz. változatlanul elfogadta, — ellenben a ncmzetgvülésen Rassay Károly a következő cimet ajánlotta : ^Törvényjavaslat a közrend védelméről". — Tomesányi Vilmos igazságügyminiszter ellenezte e javaslatot, mert amellett, hogy a. törvény elnevezését jól megfosztották az eredeti elnevezés a célt, melyet azzal elérni kívánnak jobban kifejezésre juttatna. — Ezután a címet eredeti szövegezésében el is fogadták. Elfogadták vita nélkül az igazságügyi bizottságnak azt iá javaslatát, is, hogy a törvény az általam már előbb ismertetett fejezetekre osztassék. A javaslat 1. §Jának eredet i szövésre a, következő volt: Aki az állam és társadalom fennálló törvényes rendjének jogellenes felforgatására, ragu megsemmisítésére irányuló mozgalmat, vagy szervezkedést kezdeményez, vezet, vágy qVhan más mórtnn tevékenyen részt vesz, úgyszintén aki üy mozgalmat, vagy szervezkedést előmozdít, büntettet követ el. A mozgalom, vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői öt évtől tíz évig terjedhető fogházzal, lobbi részivevői és előmozdítói vedig öt évig terjedhető fogházzal büntetendők. A javaslat indokolása e §-ra vonatkozóan a következő : E § határozza meg az alaptípusát azoknak a bűncselekményeknek, amelyek az állami és társadalom törvényes rendjének fel forgatására vagy megsemmisítésére irányuló mozgalom vasrv szervezkedés körül kifejteit tevékenységgel követhetők el. Azt a határvonalat, melyen tul a jogállam fogalmából következő szabad véleménynyilvánítás és a meggvőzés szabadsága megszűnik és a törvénves rendet rombadőléssel. fenyegető közveszélves állambontó tevékenység kezdődik, a, javaslat az állam és társadalom fennálló törvénves rendjének jogellenes felforgatására, vagv megsemmisítésére irányuló mozgalom vagy szervezkedés fogalmában találja meg. Az, aki ily szervezkedést, vagy mozgalmat kezdeményez, vagv vezet, tehát aki joMl«nes felforgatás, vagy megsemmisítés céljának megvalósitásá-