Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [5. r.]

(87) MIMÜJLCI JOGASZELET 7 értékhatár) jogerősek, az értékhatáron túl megfelebbe > hetők a konstantinápolyi kereskedelmi fötörvényszékhez. * íme a török perjog vázlatának a vázlata. Remélem, hogy e lap hasábjain egyes részletekre belőle (a konzuli bíráskodásra, a válóperí eljárásra) a közel jövőben még külön is kiterjeszkedhetek. Legjobban szeretném mégis remélni, hogy valaki e sorok hatása alatt majdcsak vállalkozik rá, hogy az egész török jognak vagy legalább egy részének a magyar jogászokkal s a müveit magyar közönséggel alaposabb megismertetésében munkatársként mellém álljon. A török jog a magyar kutatók számára ma még szűz terület. A vele való foglalkozásnak pedig ma talán már praktikus haszna is lenne. Kapcsolataink Törökországgal a világháború óta mintha még szorosabbak volnának, mint a háború előtt. Pedig már akkor is tucatjával tanultak a török diákok a debreceni egyetemen, gazdasági akadémián, ipariskolában stb. S tudtommal nem csak a debreceni iskolákban volt ez így. A török jog kezdetlegességénél ne felejtsük el, hogy a mult század második felében, éppen azokban az évtizedekben, amikor a mi fegyvereink — a boszniai okkupácíót kivéve végre-valahára elpihenhettek, török testvérünk többször volt kénytelen megforgatni a kardját, mintsem gondolnók. 1849. óta úgyszólván ki nem fogyott a háborúkból, lázadásokból, palota- és ellenforradalmakból, s a világháború lezajlása óta is volt már ujabb háborúja. Ilyen viszonyok között bizony nem lehet jogot alkotni. A fátylat a nök arcáról eltávolíthatja egy forradalmi pillanat, de uj, okos törvények alkotásához évtizedek békéje és nyugalma kell. Mult héten olvastam az egyik pesti újságban, hogy elkészült az uj török magánjog. Nem biztos, hogy igaz a hír, de ha igaz, a magánjog kodifikálásában lám már meg is előzött bennünket a török szomszéd. Az biztos, hogy Kemál elnök minden igyekezetével azon van, hogy az igazságszolgáltatást teljesen a hazai jog szerint intézhesse. A nemzetközi szerveket Törökország nem sokáig fogja kibírni és megtűrni. Az is biztos viszont, hogy a mai állapotában a török perjog tárgyilagos, nívós perlefolytatására a nyugati államok alattvalóival szemben nem alkalmas. Tönní kell tehát a reformnak, még pedig rövid idő múlva, ezen a téren is. Addig is azonban ne féltsük az ósdi török törvényektől a nyugatiakat se, de különösen ne magyar véreinket. A törvényeknél csak egy a fontosabb: a törvények alkalmazása. S itt eszembe jutnak a nagy angol miniszterelnöknek, Salísburynek a szavai: „ha a török törvényeket betű szerint vinnék keresztül, akkor Törőkországban minden jól állana, a bajokat csak a törvények meg nem tartása okozza." De eszembe jutnak a „Próféták Pecsétjéé nek a szavai is s tudom, hogy a hivatása magaslatán álló török bíró fülében is ott csengenek azok, mikor ítélkezik: „aki keresztgén emberen igazságtalanságot követ el, az ellen én magam kelek ki vádlókép a feltámadás napján." Julow Jenő dr. Szemináriumok és praktikumok jelentősége a jogászképzés szempontjából A Szemináriumok és praktikumok kérdése a jogászképzés intenzivebbé tételének központjában álló kérdést képez. Megállapítható, hogy a szemináriumok és a praktikumok kötelező látogatásának a kimondása annyira esentíálís kellékét képezi az intenzívebb jogász képzésnek, mint az előadások látogatásának a kötelezővé való tétele, sőt talán még annál is fontosabb. Szomorú, de kétségbevonhatatlan tény, hogyha a jogíprofesszor nem csupán előadó, de átültető képességgel is rendelkezik, a legközvetlenebb előadás révén sem szerezheti meg a jogothallgató főiskolai hallgató azt a jártasságát, mely őt a tőle elvárható elméleti tudás esetén is képes volna a jogi élet labirintusaiban elvezetni. Ezt a gyakorlatot a szorgalmas óralátogatással megszerzett elméleti-tudás esetén is csak praktikumokon szerzett áttekinthetőség művészete képes nyújtani. A jogi főiskolákról kikerült ifjúságot nem csupán az elméleti tudás fogyatékosságai állítják olykor megoldhatatlannak látszó problémák elé, de leginkább a tudásának a tárházában felhalmozott anyagnak a rendezetlensége. Mindez pedig jobbára az áttekinthetőséget lehetővé tevő gyakorlati érzék hiányán alapul. Mi, akik hosszú éveket töltöttünk már a katedrán, mindezt jól látjuk és tudjuk. Ez okból nem győzzük eléggé hangoztatni a szemináriumok a praktikumoknak a fócollégíumokkal együtt való kötelező látogatásának a kimondását. Ezzel nem csupán a jogászképzés intenzívebbé való tételét érnénk el, de véghez vinnénk a jogi pályán annyira szükséges selectíót ís. A praktikumok látogatása — hangsúlyozásával annak, hogy az a mai rendszer szerint nem ís kötelező, — semmi kívánni valót nem hagy fenn, mert ezeket mondhatni szorgalmasabban látogatják, mint a kötelező collégíumokat s a látogatók száma óráról-órára nő, a mi nem csupán azt igazolja, hogy a főiskolai ifjúságnak még ama részében is, amelyben egy vonzó előadás sem képes a jogi stúdiumok iránti kellő érdeklődést felkelteni, azokon való részvétel által a jogi tudományok iránti szeretet érzése szólal meg. Ezért nem győzzük, mi professorok állandóan hangoztatni azt, hogy a jogászképzés reformjának a szemináriumok és a praktikumok kötelező látogatásának a kimondása kell, hogy a tengelyét képezze. Szilágyi Antal dr. A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése (Folytatás) A csődkérvény benyújtása a megtámadhatóság gyámkodásához meglehetős Fix időpont, a gyakorla'tban csak az adott megoldandó kérdéseket, hogy amikor több kérvényt adtak be s nem az első kérvény alapján nyitották meg a csődöt, melyik csődkérvény benyújtásától számit^ tassék a megtámadhatóság ideje. A vonatkozó megoldás sokat ugy látom összetoglalhatonak, hogy a csődnyitásra alkalmas alapon nyugvó legkorábban benyújtott kérvény beadásától kell a megtámadhatóság határidejét számítani (C. 12—1903.), még akkor is, ha ezt a kérvényt nem a csódnyitást elrendelő bíróságnál, hanem más, ugyancsak illetékes bíróságnál adták be. (C. 324—1905.) Nehezebb kérdés már a fizetések megszüntetésének lUIfllf Cí í KÖNYV- ES PAPIRKERESjjplWIUwEL KEDÉSE ===== MISKOLCON Széchenyi-ucca I. szám. Telefon 194. Kaphatók a legnagyobb választékban szépirodalmi és szakkönyvek, ifjúsági iratok, zeneművek, iró- és rajzszere K, üzleti, irodai és levélpapírok stb. stb. „M O V E" tagoknak öt . százalék engedmény