Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról [2. r.]

6 MISKOLCI JOGASZELET (86) tikus Abu Hanífe imám tana. Szerinte a nö bíráskodása elvben nincs kizárva, de csakis oly ügyekre terjedhet, melyekben a nö mint tanú is felléphet. Az ember — úgymond — csak oly ügyekben bíráskodhatik, melyekben tanúskodása is érvényes. Már pedig a seri-jog szól oly ügyekről is, melyekben csak férfi tanuskodhatik. Ily ügyekben nő-bíró nem ítélhet. Eltérők a vélemények magára arra a kérdésre nézve is, hogy mikor tanúskodhatnak nők egyáltalán. Egy tekintetben megegyezők csak a nézetek, hogy fenyitö-büntetéssel sújtani valakit nö-tanu vallomása alapján nem lehet. (Hét vétségre szab a seri-jog fenyítő büntetést: a mohamedán hit elhagyására, a lázadásra, a paráználkodásra-, a paráznasággal való rágalmazásra, a lopásra, az útonállásra s a bor és egyéb részegítő ital élvezésére.) Abu Hanife szerint érvényes a nö tanúskodása akár nővel, akár pedig férfivel szemben. Más nagy imámok szerint a nők csak ugy szerepelhetnek érvényesen mint tanuk, ha egyszersmind szakértők is, de vallomásuk ez esetben sem egyenértékű a férfiak vallomásával, mert hol kettő, hol pedig egyenesen négy nő tanúságtétele ellensúlyozza csak egy férfi vallomását. Érvénytelennek mondja a seri-jog bizonyos testi vagy lelki fogyatkozásban szenvedők tanúbizonyságát is. Vak ember vallomása pl. Abu Hanífe szerint akkor sem érvényes, ha arról van szó, hogy hallott-e valamit a vak. A többi imám utóbbi esetben a vallomást elfogadja. Testvéri vagy baráti viszony Málík szerint akadálya az érvényes tanúskodásnak, más imámok szerint nem ronthatja azt le. Inkább kuriózumként hozom csak fel, hogy a hagyomány szerint olyan egyén, ki a perzsa eredetű nerd (tavla) játékot rendesen játssza, nem tekinthető elfogadható tanúnak. Abu Hanífe és Málik még a sakkjátékot játszókra is kiterjesztik ezt a szigorú szabályt. Al-Sáfí ellenben az utóbbiak közül csak azokat nem engedi tanúskodni, akik annyira szenvedélyes sakkozók, hogy emiatt még az imádkozást is elhanyagolják. A sakkjátékot magát Al-Sáfí nem tartja Allah ellen való véteknek, mert „belőle a háború mindenféle fogását megtanulhatja az ember s ezeknek a lázadók és hitetlenek elleni háborúban hasznát veheti". A nizám bírósági szervezet kialakulása az u. n. reform-törvényhozáson alapszik, aminél azonban egyelőre a világháború utáni újításokra ne gondoljunk. (Már itt megjegyzem, hogy e tekintetben gyökeres változást még a legújabb ídök sem hoztak.) A most tárgyalandó reformokat a Törökbírodalomnak az J839-ik s még inkább az I856-ik év hozta meg. Az Í839. évi híres rendeletet, a már emiitett hatti-seri f-et a magyar emigránsokat í 849-ben olyan szívesen fogadó, de különben nem a nagy szultánok közül való Abdul Medzsid adta ki a Jeni-Szer áj (uj palota) Gúl-Háne (rózsaház) nevü kioszkjában. Nevezik ezt a rendeletet gülháneí hatt-i-serif-nek vagyis „rózsaházi magas rendelef-nek is. Tulajdonképen alkotmánytervezet, melyben a szultán, mint az igazhitűek feje és a hitetlenek uralkodója, hogy az egyre megismétlődő lázadásokat lecsillapítsa, biztosítja népének, vallás és nemzetiségi különbség nélkül a törvény előtti egyenlőséget, minden vallás szabad gyakorlását, az igazságszolgáltatás nyilvánosságát, az adók bérbeadásának megszüntetését, stb., stb., mely szabadságjogok valóságos kiépítése és életbeléptetése azonban csak az 1656. év eredménye, a hatt-i humajum kiadása által. Ennek a „császári fenséges irás"-nak a kiadásától dotálódnak az igazi törvénykezési reformok, Keresztülvitelük bizony nem kevés nehézségbe ütközött, mert az uj rendelkezéseket összhangba kellett hozni a régiekkel. Ahol ennek az összhangnak a megteremtése kí volt zárva, mint a fellendült nemzetközi kereskedelmi forgalom szülte teljesen uj viszonyok szabályozásánál, ott ment még amunka aránylag legkönnyebben. Azokon a tereken, ahová a seri-jog szálai el nem nyúltak, ahol a vallásnak ezekre az elavult parancsaira különös figyelemmel lenni nem kellett. Más jogi viszonyok rendezése viszont ugy nyert megoldást, hogy egy erre a célra kiküldött bízottság — a legkiválóbb ulemákból és állami méltóságokból — a seri-jognak a dologi és kötelmi, valamint az alaki jogra vonatkozó rendelkezéseit a seri-jog keretéből kivette s ezeket a változott viszonyoknak megfelelően átdolgozva egy polgári törvénykönyvnek tekinthető gyűjteményben összeállította. Ennnek a 16 könyvből álló gyüjeménynek a neve : medzselle. Egy része ez ilyenformán a hivatalos törvénytárnak, a „desztur varda-ur\ak. Kiadatott különben francia nyelven is „code civil ottoman" cimen. A nízám-biráskodás egyes szervei tulajdonképen a közigazgatási szervezetbe illeszkednek be, ennek a tagozataként. A bírósági szervezet alapja ilyenformán részben: a közigazgatási szervezet alapja, az 1868. évi vilajet-törvény, melyet egy másik, I87J. évi törvény hamar módosított. A vilajet egy közigazgatási kerületet jelent. Fogalma körülbelül fedi a mi vármegyénk fogalmát, utóbbi autonóm jogai nélkül. Élén egy kormányzó áll, a vali, kí tehát a polgári igazgatás feje. Minden vilajet szandzsák-okra., a szandzsák kazá-kta, s a kaza nahijé-kre oszlik fel. A szandzsák élén áll a muteszarif, a kaza élén a kaimakám, s a nahije élén a mudír. A nahíje : aljárás, s a mudír: olyan szolgabíró-féle. A mudirnak bíráskodási joga nincs, szerepe csak kisegítő szerep az igazságügy terén. Felveszi a bűnvádi feljelentéseket, a kézbesítéseket eszközli, foganatosítja a letartóztatásokat, végrehajtásokat, stb. Munkájában a muktár (falusi bíró) van segítségére. A község mint igazságügyi szervezet csak annyiban jön számba, hogy az ichtiár medzslisz-nél (az öregek tanácsánál) bárki mukávelé-t egyességet köthet, s az egyességről tanúsítványt kérhet. A tulajdonképeni nizám-biróságok tagozata mái nagyban hasonlít a mi bíróságaink tagozatához. Háromfokú ez is. Elsőfokú bíróságok: a medzsliszi deáví (járásbíróság) és a medzsliszi temjíz (törvényszék). Előbbi négy ülnökből áll, kik közül kettő mohamedán, kettő pedig másvallásu, s kik ítéleteiket a kádi elnöklete alatt hozzák. Hatásköre kiterjed ennek a bíróságnak mindenre, ami nem tartozik a seríát vagy a míllet vagy a kereskedelmi bíróságok elé. A medzsliszi temjizek csak bűntettekben s központi polgári ügyekben elsőfokú bíróságok, különben felebbezésí fórumai a medzsliszi deáviknak. Szervezetük egyezik amazokéval. Igazi másodfokú bíróságok: a díváni temjiz-ek (tartományi törvényszékek). Ezek hétszemélyesek. A hat ülnök közül három nohamedán, három másvallásu. Az elnököt a seík-ül-íszlám javaslatára a köztársaság elnöke nevezi kí. A mi kír. Kúriánknak megfelel a harmadfokú díváni ahkjámi ádlije, a legfőbb itélö és semmítö szék. Eddig Konstantinápolyban székelt, most Angorában. Az ítéletek végrehajtásában — ugy polgári, mint büntető ügyekben — részt vesz a váli, a muteszarif és a kaimakám is. A kereskedelmi tídzsaret-biróságok az elnökből, két állandó és két változó ülnökből állnak. Utóbbiak kereskedők. Ennek a bíróságnak az ítéletei bizonyos értékhatárig (a világháború előtt 5000 piaszter volt az