Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról [2. r.]

(85) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 embereket fokozatosan kell önálló cselekvésre nevelni, mielőtt nagy gyülekezetbe hívnák őket össze és nagy fontosságú ügyek tárgyalását biznák reájuk.25) Mí lehetne vájjon erre a célra alkalmasabb, mint a közigazgatásnak ama ágazata, amely a szellemi élet rendjét van hivatva szolgálni ? Kétségtelen, hogy mentől szilárdabb önmagában az állam és minél erőteljesebben van szervezve, annál inkább viselhet el és hagyhat szabadon működni önálló községeket és szabad egyesüléseket, amelyek mindenek felett azért szükségesek, hogy az állam mindenhatósága az egyének szabadságát agyon ne nyomja.26) Mert nincs nagyobb szerencsétlenség egy nemzetre nézve, mint ha nem tudja megtalálni azt a formát, amelyben legcélszerűbben s legbiztosabban érvényesítheti a rendelkezésére álló erőket céljai elérésére. Az ily nemzet állami életében szükségkép nagy diszharmóniának kell uralkodnia. Egy nemzet nagy céljai a nemzet legjobb erőinek működését igénylik. Ha a nemzet nem tudja megtalálni a formát, amelyben a rendelkezésére álló erök a legjobban értékesíthetők s fejleszthetők, nem lesz képes teljesíteni azt, amit legfőbb érdeke követel, még ha jelentékeny erők tekintetében nagy bőségnek örvend is.27) Tragikus véget ért nagytehetségű publicistánk e szavai is kiválóan alkalmasak arra, hogy meggyőződésünkké váljék, miszerint az önkormányzati közigazgztás elvének meggyökereztetése kulturális életünk szervezetében a mai szomorú viszonyok ellenére is csak áldásos lehet. Valentényi Gáspár dr. / A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról Hogy megértethessem az igazságügyi szervezet kialakulását, még két jogról, a millet-jogról és a konzuli-jogról, s a jogi oktatás mikéntjéről kell — ha csak pár szóval ís — megemlékeznem. A millet-jog a római katholíkus, keleti orthodox, örmény és spanyol zsidó hitfelekezetek egyházi fejeinek autonóm bíráskodására vonatkozó szabályokat tartalmazza családjogi, házassági és örökösödési ügyekben (alapja a szokásjog, az kdét, s köre a seri-jog javára egyre szűkül), a konzuli-jog pedig a konzuli bíráskodás szabályainak a foglalata, melyek szerint egyes nem török államok külön bíróságaik által a török területi felségjog háttérbe szorításával saját honosaik felett maguk bíráskodhatnak. A konzuli-jog foglalja még magában a levanteí nemzetközi vegyes bíráskodás szabályait ís, melyek akkor irányadók, ha egyrészről török alattvalók, másrészről külföldiek jogaiban történik összeütközés. Az igazságszolgáltatás Törökországban, mint már említettem (s ez még ma sem változott), szoros kapcsolatban van a vallással. Azok, akik a magasabb jogi tudományokat akarják elsajátítani, egyúttal papi nevelésben ís részesülnek. Jogászok és theológusok egyformán a medreszé-kböi kerülnek kí. Aki ulema (tudós) akar lenni, vagyis az egyik medreszét (a főisko25) Részlet báró Stein Károly egy 1807-i leveléből. Dr. Rudolf Slawitschek: Selbstverwaltung und Antonomíe. Leipzig, J9J0. 203. 1. 26) I. C. Bluntschlí : Az általános államjog és a politika története, (ford. Acsádi Ignác) Budapest, Í875. II. 344. 1. 27) Grünwald: I. m. 15. 1. Iáknak ezt a fajtáját) akarja elvégezni, az az elemi iskola után 10—12 éves korában lép be ide s tanulja mint szofta (diák) a Koránt, az arab és a perzsa nyelveket. Mikor az egész Koránt, kívülről tudja, hafíz címet kap s ekkor specializálja magát vagy a jogi vagy pedig a híttanszaki tudományokban. Aki a jogi vizsgát kiáltotta, kádi lehet. Annak, aki magasabb hivatalba óhajt jutni, még további két évig kell a mozlim joggal foglalkoznia. Ami most már az igazságügyi szervezetet illeti, más ez, mikor a seri (vallási) és ismét más, mikor a többi (világi) jogok kiszolgáltatásáról van szó s ezen az alapon a török bíróságok kétfélék, u. m. seriát-biróságok és nizám-biróságok. (A míllet-jogot kiszolgáltató bíróságokról itt nem szólva.) A nizám-biróságok aztán megint: tidzsaret-biróságok, kereskedelmi ügyeket intézők vagy pedig szűkebb értelemben vett nizám-biróságok, más világi jogokat kiszolgáltatok. A seriát-biróságok ítélkeznek a mohamedánok házassági, családjogi és örökösödési ügyeiben s akkor, ha millet-jogot élvező másvallásu ilyen ügyével hoz zájuk fordul. Hozzájuk tartoznak ezenkívül a perenkivüli ügyek ís, szerződések készítése, stb. A seriát-biróságí szervezet a lehető legegyszerűbb. A kádi bíráskodik mint egyes bíró. Mint első és utolsó fórum. ítéletei megfelebbezhetetlenek, jogerősek. A peres eljárás szóbeli és közvetlen. Minden beadványozás, illetve iratváltás nélkül megjelenhetnek a felek a kádi előtt, s kezdetét veszi a tárgyalás. Ha csak a felperes jelenik meg, az alperes a kitűzött határnapra idézőlevéllel idéztetik meg. Ha háromszori idézésre meg nem jelen, a kádi ügygondnokot rendel kí neki. Mulasztási ítélet nincs. Minden tárgyalás elején kötelező az egyesség megkísérlése. Ha az egyesség nem sikerül, kezdetét veszi a bizonyítási eljárás. Bizonyítékok csak beismerés, tanúvallomás és eskü lehetnek. Okmányok magukban nem, csak az előbbi bizonyítékok valamelyikétől támogatva. Tanúskodni senkisem köteles. Birói szemle, szakértő meghallgatása lehetséges. Az alperes hallgatása nem jelent beismerést, ellenkezőleg a felperes állításainak a tagadását jelenti. A rövid jegyzőkönyvet vagy maga a kádi, vagy az írnoka írja. Az írásba foglalt ítélet az Hám. A végrehajtó szerv: a kádi szolgái. Ellenállás esetén végső fokon természetesen az állam egész fizikai ereje. Közbevetőleg jegyzem itt meg, hogy a mohamedán jogtanárok egyik legérdekesebb vitás kérdése, vájjon nő lehet-e kádi. Különösen három nézetet kell itt (Goldziherrel) felemlítenem : í. Túlnyomó részben azt az elvet vallják, hogy nő nem viselhet biróí hivatalt. A kádi — így argumentálnak — a legfelsőbb imámot (a próféta helyettesét) személyesíti bármely magánügyben; minthogy pedig az imám csakis mohamedán férfiak közül választható, az, aki őt kisebb körökkel szemben képviseli, szintén csak férfi lehet. 2. Mohamed b. Dserír al-Tabarí az iszlám egyik leghíresebb traditora, korlátlan liberalizmust tanít a nő-kérdés tekintetében. Azt mondja, hogy a biróí tisztség, mint vallásos ínstítutio, Mohamed ama tanításaínak kifolyása, hogy akinek módjában van, kényszerítse az embereket az Allah által kedvelt cselekedetek gyakorlására és tiltsa el őket a rossz cselekedetektől. Ezen vallásos kötelesség képviselője a társadalommal szemben a biró Ezt a kötelességet ő az egész község helyett és annak nevében teljesiti. Már pedig ez férfit és nőt egyaránt megillet. A nő tehát ép oly joggal lehet biró, mint a férfi. 3. A két ellenkező szélsőséget közvetíti a prak-