Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 4. szám - Concha Győző

(51) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 szerű- reformokat javasolt. Ha valamikor e korszerű, szervezeti közigazgatási reform megvalósul nálunk, az lesz az ő elméleti működésének legnagyobb gyakorlati eredménye. Bennünket közigazgatási jogászokat ez az elmélete érdekel legjobban. — A magyar vármegyei és községi, városi közigazgatás 40 évvel ezelőtt alkotott szervezettel bír. Ez a szervezet is ősi, évszázados hagyományokon nyugszik. 75 év óta készülnek megváltoztatni, anélkül, hogy a feladatot megtudták volna oldani. Az ok az, hogy egyedül azt nézik a kormányok, vájjon a pártpolitikának megfelel-e a szervezet. — Minden javaslat vita, bírálat, a választás, kinevezés, alkotmányvédelem, a th. közgyűlés összeállítása, politikai jogaínak terjedelme körül forgott. í9í4. évben Concha Győző elnöklete alatt tartották meg a Jogászegyletben a reform utóestéít Ezen vita alkalmával ö is leszögezte álláspontját,. mely az ö elméletéből világítja meg a kérdést. Hogy a magyar közigazgatásnak alkotmány védelmi, politikai jelentősége van, az a történelmi fejlődés eredménye. Az idegen hatalommal szemben a múltban a vármegyében ápolták a nemzeti közszellemet, az igazgatás és bíráskodás mellett a vármegyei élet mindinkább az alkotmányjogi szerepre volt irányítva. A viszonyok ugyan változtak, de azért az alkotmány védelem ma is fennáll. Magyarországon a közigazgatás mezején két párt harcol a maga igazáért. Egyik az önkormányzatban látja az igazi alkotmány védelmet, a másik a bírói hatalomban. Concha Győző e téren sajátságos álláspontot foglal el. Az állami élet cselekvő közhatalom nélkül béna, nem tökéletes. A nemzetek cselekvése a közigazgatás. Minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit a közigazgatása megvalósítani képes, mert a közigazgatás nem más, mint az alkotmány gyakorlata. A közigazgatás hivatása, szerepe az, hogy a fejlődésnek, haladásnak előre menésének legyen eszköze; a nemzet haladásának a kereke. A nemzet so^ szolgálatot vár a közigazgatástól, életének szellemi szociálisgazdasági, közbiztonsági szükséglete körül. A XX. században az alkotmány védőbástyája nem lehet a közigazgatás, mert egyszerre kerék és kerékkötő valami nem lehet. Az alkotmány igazi védőbástyájául csakis a bírói hatalom kínálkozik. A tisztviselők alkalmazásánál a kinevezés az egyedüli alkalmas mód, A közigazgatás egyedüli hivatása az állam és az egyesek közszükségletének kielégítése. A másik oldalon, vele szembe állanak Egyed István, Benkó Albert, akik a régi munícipálista felfogást ápolják. Vájjon melyiknek van igaza, azt csak az idő mutathatja meg. Egy nagy érdeme Conchának az önkormányzat fogalmának biztos megállapítása. Hát ez elég vitás kérdése az irodalomnak. Steín és Gneíst német tudósok voltak az elsők, akik szerint az önkormányzatban a nemzet közvetlen befolyást nyer a kormányzásra, a szuverén végrehajtó hatalom egyik alanya lesz. Ezt az elméletet magyarázta Magyarországon Concha Győző is, aki először mutatott reá arra, hogy 1886. évben mily helytelen volt a magyar kormány álláspontja, amikor a törvényben az önkormányzatot szembe állította az állami közigazgatás közvetítésével. Mintha önkormányzat és állami közigazgatás egymással ellentétesek volnának. Hiszen a modern államtan egyik legelemibb alaptétele, hogy az önkormányzat is állami közigazgatás. Az önkormányzat lényege ugyanis nem az ügyek természetében, hanem azok intézési módjában rejlik. Az önkormányzati ínté- 1 zésnek így nem az állami, hanem a bürokratikus hivatalnoki intézés az ellentéte. Nincs külön állami és külön önkormányzati ügy, mert minden ügy, amelyet kiveszünk a magánosok rendelkezése alól és államilag szabályozunk, közügy lesz és az állami főhatalom alá kerül. Bürokratikus és önkormányzati intézés között tehát a különbség az ügyek intézési módjában, az intézésnek alanyaiban van. Az Í870. években Grünvald Béla vezetésével indult meg egy harc az önkormányzat .ellen és államosítani akarta a közigazgatást. Concha mutatott rá ebben a zűrzavarban Grünvalddal szemben, hogy ez tévedés, mert Grünvaldnak csak akkor volna igaza, ha az önkormányzat más volna, mint a közigazgatás. Ez azonban nem áll, hanem a tény az, hogy az önkormányzat is állami közigazgatás. Bürokratikus intézésnél az ügyeket olyan egyének végzik, akíkne'c ez élethivatásuk, önkormányzati intézésnél pedig az állami akarat a társadalom tagjaínak ingyenes közreműködése utján nyer valósulást. Jelenleg csakis a képviselőtestületeknek maradt meg a tiszta önkormányzati jellege. Concha Győző sokat dolgozott, számos irányokat adott, de a napi politikai áramlatoktól távol tartotta magát. Egész kis könyvtárt tesz ki összes írása. Magyarország közjogi irodalma ilyen nagyságot még sohasem tudott felmutatni s nem is fog. Nemcsak nálunk, de Európában ís a legelsők között van. Világos fejű, erős ítéletü jogász, nemcsak sok ismerettel, nagy tudással rendelkezik, hanem mesteri logikával ís. Müvei mind gyöngyszemei, gyémántkincseí a magyar jogi irodalomnak, s minden cikke, könyve I roppant hatást tett. Ki kell emelni, hogy tudományos tartamuk kiválóságán kívül még gyönyörű, művészi stílusban ís vannak írva, de oly stílus ís ez, amellyel egyedül áll az irodalmunkban. — Egy nagy tudósunknak stílusához sem lehet hasonlítani, mert klasszikusa a jogi nyelvnek. Ha tankönyvei talán elég nehéz, mélyszántásu stílusban ís vannak írva, de a szemlékben, revükben közölt cikkei már folyékonyak, lebílíncselők. Fejtegetései eredetiek, úttörők, meggyőző erejűek. Akik szemináriumában dolgoztak, azok elragadtatással, soha el muló, örök benyomásokkal jönnek el tőle. A nemzetben erős közjogi érzéket fejlesztett ki, magyar nemzeti gondolkodású, konzervatív fő, akit ezerszeresen jobban meg tudunk becsülni a forradalom posvány és silány államtaní fejtegetései, vagy szocialista állam tanításai után. Ma van legnagyobb szüksége az országos gyakorlati politikának keresni a helyes elveket az ő mesteri, államtaní bölcsességei között, s aki öt követi, az nem tévedhet el soha. —Jól esik nekünk is meríteni kristálytiszta elveiből, ha bármely gyakorlati közígazgatástaní, vagy államtaní problémát akarunk megoldani. Ha helyes mérleget akarunk felállítani, gondoljuk végig azt a posvány össze-vísszaságot, ötletszerűséget, toldozás-foldozás szegényességét, amely minden uj radikális szocialista és kommunista jogrendszert anynyira jellemez. Ingoványra csábít minden ilyen tanítás a járatlant, de biztos talajon jár az, aki Conchábóí merít. A konzervatív irányzat képviselőjét látják benne; szerinte a haladásnak két tényezője van. Az egyén és a köz. Az egyén érvényesülése a liberalizmus. — Szereti hazáját, nemzetét, nyelvét, óhajtja a fejlődést, de a meg-, lévő institúciók kegyeletes tiszteletével, nem rombol soha, csak épít, hogy a jövő fejlődés számára meg legyen a rugalmas keret, melyen az evolúció mindazt kifejthesse, amelyre a fejlődő életnek szüksége van. Szűcs Jenő dr.