Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 4. szám - Concha Győző

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (50) gyűjtemények. Fetva törökül felelet, a mufti (jogi tanácsadó, rendesen főiskolai tanár) felelete, véleménye egy olyan elébe tárt kérdésben, melyről a seri vagy egyáltalán nem, vagy pedig nem kíelégitőleg intézkedik. A felelet rendszerint csak igen (olttr) vagy nem (olmaz), a kérdésnek kell tehát kellőleg megszövegezettnek lenni. Fontosabb ügyekken a szultánok is bocsáttattak ki a muftival, a sejk-üt-iszlám-mal fetvákat, hogy intézkedéseiket ezzel legalább a törvényesség látszatába burkolják. A világi törvény a serivel ellentétben — mint láttuk — a kánun. A kánunok gyűjteménye a kánunnáme. Ez foglalja magában a- fermánokat és a hatt-iserifekei. Fermán vagy firmán törökül rendeletet, hatt-iserif pedig arabul magas írást jelent. Míndakettő a szultánok parancsa volt, melyet nevükben, nevük jegyével, a túrával ellátva, rendszerint a nagyvezír (miniszterelnök) bocsátott ki. A kánunok tartalmazzák az állam igazgatására vonatkozó pénzügyi, büntető, közigazgatási stb. intézkedéseket. A legfontosabb kánun gyűjtemény II. Szulejmántól, a ukanuni'l-tó\ (a nagy törvényhozótól) ered, kinek uralkodása alatt a seri is a Mültekában összefoglaltatott. Ez a II. Szulejmán-féle kánun-gyüjtemény állott érvényben egészen a reformtörvényhozásig. Julow Jenő dr. (Folytatjuk.) Concha Győző Concha Győző professzor ünneplése harmadízben történt a budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetem tantermeiben. Első alkalommal í9í2. évben 40 éves tanári jubileumakor, amidőn volt hálás tanítványai, az ország előkelő köz és közigazgatási jogászai, egyetemi tanárok, jogakadémiai professzorok egy emlékkönyvvel lepték meg s abba szellemi termésük tárházából a legszebb államtudományi kincsüket illesztették bele. Másodszor I9Í2 febr. havában ünnepelték tanárságának 50 éves évfordulóján. S végül harmadszor Í926 február első napjaiban S0. születésnapján. Az a rendkívül meleg, belsőséges ünneplés, amelyben mindhárom alkalommal része volt a világhírű tudósnak, jóleső érzéssel tölti el az embert s mindenkit, aki a tudományt szereti és megbecsüli. A mai elég lármás, torzsalkodó, feltűnést kereső élet zsivajában csendes, de a szívből jövő ünneplés fölött meg kell állani s a jogászvílágnak mindenütt meg kell emlékezni erről a csodálatos nagy tudósról, akire az ország és a jogászvílág oly nagyon büszke. Eltekintve nagyságától, az a tény, hogy 54 éve tanít az egyetemen, nemcsak nálunk, de még külföldön is egyszerűen, majdnem példa nélkül áll. Száznyolc szemeszteren át praelegált eddig viruló teljes szellemi frísseségben. Jól esik látni, hogy a tudomány e kiválóságát méltóképen megbecsülik, szeretik, ünneplik és mindig tanulnak tőle. Nyugati népeknél nemzeti ünnep az, ha egy egyetemi tanár tanárságának 50. évét ünnepli. Tudjuk, hogy német és francia városokban az ilyen vílágnagyságot jelentő egyetemi tanárt szinte szentnek tartják s mindenki illő tisztelettel halad el mellette. Ha nálunk általánosságban nem is ilyen nagy a tudomány megbecsülése, mégis minden magyar ember szivét megdobogtatja, ha Concha Győző előkelő alakját, méltóságteljes egyéniségét Budapesten megpillantják. Minden magyar jogásznak, de főképpen azon tanítványainak kedves az ő reá való emlékezés, akik az ő saját szakmáját, alkotmánytant művelik. Minden magyar közigazgatási jogász az ő alapelveit tanulta, tankönyveit használja, ő belőle él az egész közígazgatástani tudomány. Igen sok neves magyar államtudományi írót ő nevelt ki. Tanítványai rajongtak érte, szemináriuma fogalom és csodálatos módon ért hozzá, hogy miként keltse föl tanítványaiban a tudomány szeretetét. Az a felfogása, hogy az elmélyedő búvárkodás, a kutató vágy a fontos és az, hogy önállóságot mutasson ki, ne pedig silány konpílácíót. Különösen azok, akik a magyar közigazgatási jogot művelik, lehetnek roppant hálásak neki. Magyarországon Í869 év óta ő emelte magas nívóra ezt a tudományt, oly magasra, hogy európai színvonalon áll. Az ő működésének tulajdonítható, hogy a közigazgatási jog nemcsak empíno és rutin, hanem egy tudomány. Í869. évben jelent meg első munkája, 25 éves korában írta „A munícípális rendszer jelen állása Európában" című művét, amelyben az önkormányzat igazi, megfelelő konstrukcióját adta. 1872. évben nevezte ki a király a kolozsvári egyetemre tanárnak. A közigazgatási bíráskodás, a közigazgatási reform képezte elméleti tanításainak gyakorlati megvalósítását. Két évtizeden át agitált a közigazgatási bíráskodás megalkotásáért, három évtized óta ír a közigazgatási szervezeti reformért. Az alkotmánytanban a nemzetszerr.élyíségi, a Steín—Concha elmélet megalapítója. Alig van magyar jogász, aki a német elmélet hatása alatt nem merült volna el valamely áramlat sodrában. Concha Győző nem szédült bele soha, hanem eredeti, olyan alapelveket alkotott meg, amelyet egész Európa elfogadott. A közigazgatási és alkotmánytani problémák mindegyikénél tisztázta és kidolgozta az alapelveket. Két téren kell eredetiségét kimutatnunk. Concha Győző nevéhez fűződik az egész világirodalomban az egyéni és közületi létvíszonyának megfejtése, az egyén és állam viszonylataínak megoldása és az állam nemzetszemélyiségének, mint élő és ható erőnek teljes kifejtése. Az állam nemzet, a nemzet személyiség, és a nemzet ezen személyi volta alapján magyarázza az állam személyiségét. A közigazgatás az állami céloknak concrét részleteikben való megvalósítása, a nemzet egyes concrét ténykedései a közszükségletek kielégítésére. Ezen működéseknek olyan módon kell gyakoroltatníok, hogy se az államot, se az egyént érintő feladatok, valamint se a köz, se az egyéni szabadság kárt ne szenvedjenek. Az emberi eszmétől vezeti le a közigazgatás egyetemes működési körét, azt, hogy az ügy az államot, mint az egyént érintő feladatokkal foglalkozik. A közigazgatási biráskodást az egyénnek és államnak, az egyéninek és egyetemesnek felfogott viszonyától fejti ki. Az összes emberi tevékenységet az emberi eszmére vezeti vissza. Hegel rendszerére emlékeztet a módszere, Steín Lőrinc alapeszméjét is átveszi, azonban fölülmúlja. Elméletével a magyar jogéletben számos nehéz problémát megtudott oldani, e publicisztikának uj irányt jelölt meg, számos, közéletünkben súlyos betegséget megyógyított. Rendszere és elvei helyességét az mutatja legjobban, hogy nemcsak Magyarországon, hanem egész világon majdnem általános uralomra jutott, — az állam összes élet jelenségeit megtudja vele magyarázni, az államélet számtalan elméleti, valamint gyakorlati kérdéseinek helyes megoldására rávezetett. Hazájának közigazgatásán segíteni óhajtván, kor-