Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 3. szám - Bror Olsson: Papyrusbriefe aus der frühesten Römerzeit. Uppsala, 1925. XII. és 238. old [Könyvismertetés]

MISKOLCI JOGÁSZELET 9 ismeretről szinte beszélni sem lehet. Sokkal primitívebbek annál, hogy feltudnák fogni pl. egy hamis eskünek borzalmas súlyát. Náluk kizárólag az önző, egoista felfogás érvényesül s a cigány a maga, vagy bűntársa megmentését gyakran bamis tanuzás, illetőleg hamis eskü útján ís megkísérli. A gyujtogatásban sem maradnak hátul, ami bosszúálló természetüknek a folyománya. Í904—1917-ig 64 cigányt ítéltek el bíróságaink gyujtogatásért.') Ebben a bűncselekményben való részesedési arányuk: 0* í0 u. Hatóság elleni erőszak vétsége, illetőleg bűntette miatt ugyancsak a fenti években: 364 cigány lett elítélve, ami majdnem O^ó" u-ot tett ki.10) Olyan büntetendő cselekményekben, melyeknek elkövetése bizonyos fokú iskolázottság nélkül el sem képzelhető, alacsony műveltségük folyományaképen alig részesednek. Természetszerűleg nem azért, mert azokban a bűncselekményekben nem akarnának részt venni, hanem azért, mert majdnem 90°, u-uk analfabéta s így még a bűnelkövetéshez szükséges szellemi kvalifikációval sem rendelkeznek. Ilyen büntetendő cselekmények : a sikkasztás, a hűtlen kezelés, az okirathamisításnak számos faja, stb. Ha az egyes éveket illetőleg vizsgáljuk a cigány fajnak a kriminalitásban való részesedését, ugy nagy hullámzást állapíthatunk meg. Míg pl. 1904-ben í, addig I9J3-ban Í3 cigányt ítéltek el zsarolásért. Vagy míg í906 ben 22, addig I9í5-ben í í7 cigányt büntettek meg orgazdaság és bűnpártolás miatt. Általában elmondhatjuk, hogy bűnözésük legnagyobb része az í910—í4-es évekre esik ; ezek az évek azok, melyekben nagyobb százalékban részesednek a fentebb ismertetett bűnügyekben. Azaz í904 — I9í4-íg bűnözésük skálája felfelé, í914—Í9í7-íg pedig lefelé haladó irányzatot mutat. Hogy a háború befejeződése utáni időkben emelkedő-e a cigányok bűnözési iránya, vagy csökkenő-e, ezt ezídőszerínt nem tudjuk megállapítani, mivel a vonatkozó adatok közzétéve még nem lettek. A cigányok aránytalanul nagy bűnözése többféleképen magyarázható. Az alkoholnak valósággal rabjai. Nemcsak a férfiak, hanem a nők ís, sőt már a gyermekek ís hozzászoknak az iváshoz. Az alkohol ideg és erkölcsromboló hatása egész életükön végigkíséri őket. •') L. ,,Magyarország igazságügye" az J904 - Í9í7-es evekben. Stat. táblázatok 110., illetőleg JI0., 112., 60 , 60., 62., 61., 62., 64,, 34., 350., 34. és 33. oldal. 10) L. u. ott. FONTOS JOGI ÚJDONSÁGOK: SZLADITS K.: Magánjogunk ujabb szabályai 1917 - 1925 K 58 000 VÉSZI —WAGNER: Jogi vademecum. Gyakorlati jogászok számára. At őszes t eres és perenkivüii teendők részletes ismertetése K 124.000 Az őszes használatban lévő ügyvédi nyomtatványok teljes raktára. Megrendelhetők: FERENCZI B. könyvkereskedésében Miskolcon, Széchenyi-ucca 13. szám TELEFON 155. ALAPÍTVA 1835. A miskolci, valamint az összes jogakadémiákon és egyetemeken használatban lévő jegyzetek é> tankönyvek állandóan kaphatók. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan elintéztetnek. Tisztult erkölcsi felfogást tőlük szinte várni sem lehet, hiszen már gyermekkorukban látják a felnőtteknek rossz példaadását, ami pedig nagyon ragadós. Távol minden kultúrától, tartózkodva a tisztességes polgári társadalomtól, élik le egész életüket. Másik talán szintén jelentős ok, amely a cigány fajt a kriminalitásra viszi a prostitúció. Nincsen erkölcsi bázisuk, amelyre támaszkodva, megmaradhatnának a becsület űtján. Törvényes házasságban csak nagyon kevesen élnek közülük. Legnagyobb részük vadházasságban él, gyakran egész közeli rokonával s ez magyarázza meg, hogy oly sok degenerált, testileg-lelkileg fejletlen van közöttük, kik a bűnnek csábításaival szemben nem tudnak ellentállni. A büntető itélkézés adatai szerint nagyon sok a visszaeső a cigány bűntettesek között, egyikük-másikuk már tízszer-tízenötször is állott mint vádlott a bíróság előtt. Kétségtelén dolog tehát, hogy a társadalomra nézve űgyszólván az egész faj közveszélyes és ártalmatlanná tételüket a társadalomnak a békéje és nyugalma feltétlenül megkívánja. A cigány fajnak erős kriminalitása egyike azon problémáknak, ameíy a kiiminálaetíológusokat és kríminálpolítíkusokat állandóan foglalkoztatja. Molnár Emil Bror Olsson: Papyrusbriefe aus der frühesten Römerzeit. Uppsala, 1925. (XII. és 238. old.) Történetíró, theologus, irodalomtörténész számára egyformán hasznos segédeszköz Bror Olsson munkája, annál ís inkább, mert Wítkowskínak a ptolemáeusi korból való magánleveleível szemben, e gyűjtemény az ilyen tekintetben kevésbé ismertetett „római" korból származik. A papyrológíával foglalkozó irodalom vázlatos ismertetése után a bevezető részben a valódi levél lényeges ismertetőjeként azon körülményt említi, hogy az írás egy személyhez, esetleg a személyek meghatározott köréhez szóljon ; jellemző a levél nyelvezetére, hogy közvetítő helyet foglal el az irodalmi és társalgási nyelv között. A levelek bevezető formulájáról (ho deína tó deini haíreín) szerző megállapítja, hogy az a szóbeli üdvözlésnél használatos szavakból fejlődött kí; idők folyamán a szóbeli üdvözlés belekerült a levél preseríptumába. Megemlékezik szerző ezzel kapcsolatosan a marathoni győzelem legendás hírnökéről, aki tudvalevőleg e szavakkal roskadt össze: örvendjetek; győztünk (hairete nikómen). Ezután foglalkozik a szerző az egyptomí és perzsa stílusban, görög nyelven megírt levelek általános levélírási sajátosságaival s emliti a szokásos befejező: „Éljetek jól" kitételt. Szerző véleménye szerint a levélformák változatlanságát az írók, a levelező könyvek és az iskolák befolyása idézte elő. A bemutatandó papírusok kiválasztásánál azon levelekre szorítkozott, melyek K. e. 30 és K. u. 100 között keltek. Találó Bror Olsson azon megállapítása, hogy az egyes levelek nyelvezetében szembetűnő különbözőség a levélírók különböző műveltségi fokából, szociális helyzetéből származik, de a ránk maradt levelek közül a legtöbb a levelezők képzettségének és stílusbeli felkészültségének bizonyos magas fokát árulja el. A levélírók főképen : földmivesek, iparosok, katonák, hajósok s mivel ezek vajmi kevés gondot fordíthattak a törtélemfejlődésének mélyebb vizsgálására, történelmi reflexiók