Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 3. szám - Bror Olsson: Papyrusbriefe aus der frühesten Römerzeit. Uppsala, 1925. XII. és 238. old [Könyvismertetés]

to MISKOLCI JOGÁSZELET (42) közléseível nem igen találkozunk a papyruslevelekben, ellenben annál több megnyilvánulását látjuk a nép-, családi- és magánéletnek. A szerző szembehelyezkedik Preísigke azon nézetével, hogy e leveleknen nem csillan fel a tréfa és a humor s hogy szerinte hasztalan keresünk tréfás, enyelgő megjegyzéseket és ezzel szemben példaképen idézi a B. G. U. IV. í080-at, amely levél írója Herakleidest a „kecskeszakállas"-nak nevezi. A papyruslevelek megírásánál használt eszközök megismertetése után szerző azon nézetének ad kifejezést, hogy némely levél már külsejével ís elárulja az előzetes fogalmazást. Ezen fogalmazványokból keletkeztek az u. n. „másolatkönyvek" (líbrí lítterum míssarum.) Ami a levelek keltezését illeti, megállapitkató, hogy nem minden levelet láttak el keltezéssel. Ludvíg Gurlítt Cicero leveleivel kapcsolatban kifejtette, hogy ajánlóleveleket, kézbesítés céljából barátokra bízott leveleket, vagy oly leveleket, amelyek kézbesítése rövid időt vett igénybe, rendszerint nem kelteztek, az év számát pedig sohasem írták ki. A görög levelekre azonban e szabályok egyáltalában nem alkalmazhatók. Szerző több keltezeit levelet említ meg, illetve sorol fel, habár elég nagy számmal fordulnak elő olyan görög levelek is, melyeken dátum nincsen. S mivel a papyruslevelek sérülései és hiányosságai folytán a keltezést tartalmazó részek elveszhettek, kétségtelen, hogy általános érvényű szabályt a keltezésre vonatkozólag fölállítani nem lehet. Ezen rész után közli szerző a római korszak leveleit, bő kommentárokkal ellátva, számszerínt nyolcvanat. A megértés könnyítése céljából szerző majdnem mindegyiknek a fordítását ís közli, ámbár ez — a levelek sérültsége, hiányai miatt — olykor zavaros. Gazdálkodók, iparosok, földmívelők köznapi érintkezése, szorgos munkája, gazdasági megbeszélése,, egymás kisegítése: ez a leveleknek vissza-visszatérő témája. Ammoníos birtokos levelezése gazdasági gondnokával, Aphrodisiossal, érdekes tükre az akkori gazdálkodásnak ; egy orvosi szer ís ismertté válik e levelekből, melyet Ammoníos, kenőcs gyanánt említ: a „bagolyborsó/' (Cícer aríetínum L.) Egy K. u. 4í-böl való levél (B. G. U. IV. Í079.) az alexandriai antiszemitizmust világítja meg. Wílcken e kérdésre vonatkozólag konstatálta, hogy az antiszemitizmus okai: vallási, politikai, gazdasági és szociális téren keresendők s a rendelkezésre álló irodalomban itt jut először kifejezésre bizalmatlanság zsidó pénzkölcsőnzőkkel szemben, tehát e levél első bizonyítéka egy gazdasági antiszemitizmusnak K. u. 4í-ben. Cbaíremon és Apolloníos levélváltása meghittebb és barátságosabb viszonyt árul el. Egy tízennégy levélből álló euhemeríai lelet családi levelezést tár elénk, a család feje : Lucíus Gemellus, kiszolgált legíonárus, akinek Faíum mellett jelentős birtokai voltak. Függelékül szerző közli az egyptomí, a római görög hónapokat, a levelekben előforduló ünnepeket, földrajzi helyeket, az istenek és római császárok neveit, a vonatkozó autorokat és a levelek forrásait ügyes kimutatásban. Bror Olsson munkája a szokott német alapossággal megirt jeles mű, mely értékes könyve a papyrología irodalmának, s biztos támaszul szolgál azoknak, akik az u. n. „római kor" magánéletébe kívánnak bepillantást nyerni. Egyszerű emberek közvetlen levelezése, egy-egy kristályba hasadt darabja e kornak, melyekből tisztán tükröződik vissza az antik társadalom erkölcsi felfogása, családi és gazdasági élete. L'hlmann Aladár Í28Í. sz. Í925—26. Hirdetmény. Felhívom a tandíjhátralékos joghallgatókat, hogy II. félévi tandijtartozásukat április hó 15-ig rendezzék, mivel szabályzataink értelmében az említett időpontig a hátralékos tandíjtartozások jogkövetkezmények terhe mellett feltétlenül rendezendők. Miskolc, í926 március 25. Bruckner Győző dr. s. k. a jogállamtudományi kai e. i dékánja. ÍÍ60. sz. 1925—26. Pályázati hirdetmény. A tiszai ág. hítv. ev. egyházkerület miskolci (eperjesi) jogakadémiáján megüresedett magyar polgári törvénykezési, kereskedelmi és váltójog tanszékére pályázat hirdettetik. A megválasztandó tanárnak kötelessége lesz az I. félévben a magyar polgári törvénykezési jogot és a magyar kereskedelmi és váltójogot, a II. félévben a magyar polgári törvénykezési jogot a szabályzatban előírt vagy előirandó óraszámban előadni s minden félévben a megfelelő óraszámban speciálkollégiumot vagy szemináriumot tartani. A meghirdetett tanszékkel, amennyiben nyílv. rendes tanár választatnék meg, a VI., esetleg az V., amenynyíben pedig nyilvános rendkívüli tanár választatnék meg, a VII. fizetési osztálynak megfelelő és egyéb törvényszerű pótlékok és lakbér élvezete van egybekötve. Rendes tanárnak csak oly pályázó választható meg, aki egyetemi magántanári képesítéssel bír. A rendkívüli tanár legkésőbb 5 éven belül köteles az egyetemi magántanári képesítést megszerezni. A megválasztott tanár köteles működését 1926 szeptember hó I-én megkezdeni. A Miskolci Jogászélet könyvtárában megjelent és kiadóhivatalunkban kapható tanulmányok: 1. Vámjogi vezérfonál. Irta: Wíttích Andor. Miskolc, 1925. 32 1. 2. Az Í843. évi magyar büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben. Irta : Kéthely Sándor dr. Miskolc, 1925. 24 1. 3. A felsőházi javaslat. Irta: Zsedényí Béla dr. Miskolc, 1925. Í2 1. 4. Magánjog és papyrologia. Irta: Sztehlo Zoltán dr. Miskolc, 1925. 22 lap. 5. A választói jog. Irta: Puky Endre dr. Miskolc, 1925. Í6 1. 6. A csehszlovák köztársasági alkotmánya. Irta: Zsedényí Béla dr. MíJcolc, Í925. 48 1. 7. Az állam magángazdasága. Irta: Míkulecz Antal. Miskolc, J925. 20 1. 8. Kriminalitás és bevándorlás. Irta: Hacker Ervin dr. Miskolc, 1925. 14 1. 9. Társadalmi védekezés és büntetőjog. Irta : Fínkey Ferenc dr. Miskolc, 1925. 8 lap. 10. Nápoly börtönei. Irta : Hacker Evín dr. Miskolc, 1926. 10 lap.