Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 3. szám - A cigány faj kriminalitása hazánkban az 1904-1917-es években

5 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (40) és bosszúálló természetükkel magyarázható meg. A fenti években ember élete elleni bűncselekmények miatt mintegy 93 cigányt ítéltek el bíróságaink jogerősen 3 évtől életfogytig tartó börtön vagy {egyházra, illetőleg halálbüntetésre.a) A tesi sértésekben ís aránytalan nagy mértékben részesednek. Ez a részesedési arányszám azonban nagyon változó. Míg 1912-ben 309, addig Í9I6—17-ben tehát 2 év alatt mindössze: 79 cigányt ítéltek el testi sértés miatt. Ennek az apadásnak oka az ís, hogy a cigány férfiak javarésze hadi szolgálatot teljesítvén, nem volt alkalmuk így itthon testi sértéseket elkövetn.. Í904—I9í7-íg a testi sértésért elitélt cigányok száma összesen: 238Í.4) Ezt a számot összes létszámunkhoz viszonyítva, mely 62.000 főre rúgott, megállapíthatjuk, hogy a fenti években a részesedési arányuk : 3.84°/n. Bűnözésük tetőpontját a tulajdon elleni delíktű3) L. ,,Magyarország igazságügye" 1904 — 1917. évi évfolyamait. Stat. táblázatok J10., illetőleg 110., 112., 60., 60., 62, 61., 62.. 64., 34., 350., 34. és 33-ik oldal. 4) L. ti. ott 5J L. u. ott. mokban érik el. A rablásban ís nagy százalékban vesznek részt. A legfurfangosabb módon hajtják végre bűntetteiket és legbestíalísabb módon végeznek áldozataikkal, ha ellenállásra találnak. A rablás és lopással kapcsolatosan az orgazdaság és bűnpártolásban ís nagy százalékban részesednek. Valósággal csodálatra méltó az az összetartás, ami a tolvaj cigányokat jellemzi. Egy-egy sikerült lopás vagy rablás után a zsákmányon szinte bajtársiasan osztoznak meg és rejtik el egymásnál az összelopkodott tárgyakat. Megtörténik gyakran, ami megtörtént esetekkel bizonyítható, hogy dacára annak, hogy minden adat a cigány gyanúsított ellen bizonyít: mégsem lehet a. lopást reábízonyítaní, mert a lopott dolgot az orgazdáknál elrejtették, viszont annak nevét és rejtekhelyét semmíképen sem árulják el. Lopás miatt í 904-ben : " 323, 1 905 ben: 828, í906-ban : 372,1907-ben : 260, í908-ban : 408, 1909-ben : 546, I9I0-ben: 589, Í9Íl-ben: 599, í9í2-ben : 746, Í9í3-ban: 820, 1914-ben: 718, 1915-ben: 841, 1916— í 7-ben: 804 cigány lett elítélve.5) Összehasonlítva, a magyar és német lakossággal az arány a következő a lopásnál: Nemzetiség 10.000 lakosra esik Átlagban 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 10-3 1916-17 li?04-1917-fg 0 ii-ban magyar 10 0 13 8 13 1 12-8 13-3 íí-4 10 8 11-2 11-1 11-7 10-4 1915 10-3 lí-4 1-52 német 40 53 5-3 4-8 52 51 47 4-9 4-5 5-1 4-3 4-3 47 062 cigány 520 62-5 600 41-7 65-8 88'0 95-0 96-6 120-3 132-2 115-8 135-6 129-6 . 11-9 Ugyancsak ezekben az években rablás, orgazdaság és bűnpártolás miatt Í069 esetben hoztak felrttük bíróságaink jogerős ítéletet.u) Részesedési arány ezen büntetendő cselekményeknél 1.6'Vo, holott az összlakosságban csak 0.29%-al szerepelnek. Csalás tekintetében a cigány nők szinte vezetnek. Példátlan ravaszsággal csalják meg például a jóslás iránt hiszékeny fiatal leányokat, kiktől pénzt, ruhaneműt, élelmiszert stb. csalnak ki. Gyakori módszerük '•) L. o. ott '•) L. ,.Magyarország igazságügye'1 .1904 —1917. években Stat. táblázatok: 110, illetőleg 110., 112., 60., 60., 62., 61., 62., 64., 34., 350 , 34 és 33-ik oldal. a cígánynőknek szerelemmel kapcsolatos dolgokban jósolgatni. A csalásra legalkalmasabb talaj a falu s ennek tudatában az alacsony kultúrájú pór nép leányaíból-asszonyaíból szemeli kí a csaló cigánynő áldozataínak javarészét. Csalási kriminalitásukat illetőleg utalunk arra, hogy 1904—Í9í7-íg 545 jogerős ítéletet hoztak bíróságaink a csaló cigányok felett. Ez az 545 eset évenként a következőkép oszlik meg : J904. évre esik: 8, 1905-re: Í4, 1906-ra:I0, í907-re : 12, í908-ra : 12, ^909-re: 39. 1910-re: 51, 191í-re: 67, Í912-re: 67, 1913-ra: 78, 1914-re : 74, 1915-re : 58, 1916—17-re : 55 ítéletet.7) A magyar és német lakosság ezírányu bűnözését összehasonlítva a cigány faj csalásban való részvételével, a következő képet kapjuk : Nzmzetiség 10.000 lakosra esik Átlag 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916-17 1904 I9i7-íg " "-ban magyar 0 3 0 4 03 04 0-4 06 0-8 08 1-0 l-l 1-0 0-7 0 7 0-08 német 03 k 0-2 0-2 0 2 02 0-3 05 0-5 0-4 0-7 0'5 0-5 0 5 0-05 cigány 1-3 2-2 1-6 1'9 1-9 6-2 8-4 10-8 10-8 12-5 11 9 9-3 8-8 0 88 Zsarolás, hamis tanuzás, hamis eskü szintén nagyon ismerős bűntények a cigány fajnál ,* ha valamely titokban tartott, még felfedezetlen bűntényről tudomást szereznek, amit annak elkövetője nem mer bevallani, félvén az esetleg súlyos tüntetéstől: a legíelkeilenebb módon zsarolják kí nemcsak az esetleges bűnöst, hanem annak hozzátartozóit ís. Gyakori eset ez pl. a magzatelhajtás bűncselekményeknél. A cigányság zsarolásban való részesedésének aránya az 1904-1917. években százalékban kifejezve : 0.15.s) ... A *?amfis tamí2ás « hamis esküvésben való naev bunozesukne* magyarázata az, hogy náluk lelkís) L. u. ott.