Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 3. szám - A cigány faj kriminalitása hazánkban az 1904-1917-es években

(39) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 Az azonban nem döntő, hogy a másik fél a kielégítéshez vagy biztosításhoz való jogát mikor szerezte meg, hanem mihelyt nem egyidejűleg az ügyletkötéssel szerezte, az a lényeg, hogy magát a kielégítést vagy biztosítást mikor •szerezte meg s ha ez a materiális csőd idejére esik a többi teltételek fenforgása mellett megtámadható. Azok azonban, akik valamely dologi jog, vagy külön törvény, vagy magának a csődtörvénynek rendelkezései alapján is külön kielégítésre jogosítottak, akik a formális csőd alatt is teljes kielégítést nyerhetnek, kiket visszaköveteiési, elkülönítési jog illet, a materiális csőd ideje alatt is kielégíthetők, vagy biztosithatók, ez esetben meg nem tá* madható a közadós jogcselekménye, hanem a tömegvagyon értékesítésekor a külön kielégítési jog biztositékát képező dologért befolyt árból első sorban levonandó a már kifizetett érték, a fenmaradó részből kielégítendő a még hátralékos követelés, amennyiben az abból fedezhető, ha pedig nem, a különbözet erejéig a személyes hitelezőkkel ará* nyosan elégiíendők ki. Nem támadható meg ilyként a be* számítás utján nyert kielégítés, a megtartási jog utján gyakorolt kielégítés, előbbi azonban csak akkor, ha a beszá* mitandó követelést a másik fél a materiális csőd előtt, vagy annak tartama alatt az arról való tudomás nélkül szerezte iricg. (Folytatjuk.) A cigány faj kriminalitása hazánkban az 1904-I9I7-es években A munkanélküli élet, a csavargás és koldulás valósággal melegagyai a kriminalitásnak. Természetes folyománya ez a dologkerülésnek, mert hiszen a csavargók és dologkerülők mintegy kitűzik maguknak a célt egész életükre: megélni munka nélkül, parazitái lenni a társadalomnak, nem törődni, sőt egyenesen szembehelyezkedni a jogrenddel s az élet terheit reárakní a dolgozó társadalom vállaira. Mivel pedig a munkanélküli élet nem biztosít anyagi jólétet, reászokík a dologkerülő a bűnözésre; nyugodt lelkiismerettel nyul a lopott dolgokhoz s nem okoz neki lelkifurdalást másoknak a megcsalása, kifosztása és kijátszása. A csavargók és dologkerülők által elkövetett vétségek és büntettek állandóan foglalkoztatják ugy a társadalmat, mint a jogrend őreit. Közös kívánsággá *) L. Dr. Finkey Ferenc ,,A csavargás, koldulás és iszákosság törvényhozási szabályozásához" cimü müvet. Megjelent a ,,Büntetőjogi értekezéseké-ben. J9I0. 8-ik fűzet, 5-ik oldal. -) L. Magyarország igazságügye" 1904 1917. évi évfolyamait. Stat. táblázatok ÍJO , illetőleg 1 10., 1J2., 60., 60.. 62. 6í., b2., 64., 34.. 350 . 34. és 33-ik oldal. vált, hogy ezeket meg kell fékezni, meg kell a társadalmat ezen lelketlen gonosz társaságtól szabadítani. A csavargás és koldulás leküzdésével először az í885-ík évi római nemzetközi börtönügyi kongresszus foglalkozott.1) Középeurópa államaiban a hívatásos csavargók részben a cigányokból kerültek kí. Hazánkba ezek körülbelül a XlII-ik században jöttek be s hamarosan — valósággal — rémei lettek egyes vidékeknek. Nagy részük testileg-lelkileg degenerált, minek következtében minden tekintetben erkölcsi ínferíoritásban vannik bármely társadalmi osztállyal szemben. Számuk a régi Magyarországban mintegy : 62.000. A régi népességhez viszonyítva, nem nagy szám, de elég arra, hogy bűncselekményeikkel állandóan zavarják a társadalom békéjét és nyugalmát. Hiszen alig van olyan büntetendő cselekmény, melyből nagyobb részt ne vettek volna. A cigányság valósággal külön társadalmat alkot a társadalomban. Világuk egészen más ; mások erkölcseik, fogalmaik, világnézetük. Ennek következménye aztán az, hogy nem tudnak és nem is akarnak alkalmazkodni a rendes polgári társadalomhoz. Elik a maguk primitív életét. Nevelésük úgyszólván — egyáltalán nincsen. A tankötelezettséget velük szemben végrehajtani szinte lehetetlenség éppen kóborló életmódjuk miatt. Gyermekeik semmi jóra, nemesre való oktatást nem kapnak, sőt már gyermekkorukban reászoknak — hiszen gyakran a nagyobbak kénvszerítík őket — a büntetendő deliktumok elkövetésére. A munkától, a tisztességes életmódtól való tartózkodásuk következtében szegények és mivel valamiből élni kell, tisztességtelen uton és eszközökkel szerzik meg maguknak a létfentartáshoz szükséges eszközöket. De akadnak közöttük is tisztességes életet élő cigányok,, mint pl. a zenészek és sirmunkások, azonban a többségre a fentebb elmondottak vonatkoznak. Különösen az ugyneverett kóbor cigányok fenyegetik sokszor a legsúlyosabban a társadalom nyugalmát. Emlékezzünk csak vissza az általuk í907-ben elkövetett dánosí rablógyilkosságra, vérszomjas, vandál természetüknek eme borzalmas megnyilatkozására. A társadalomellenes cselekmények közül különösen az erőszakos nemi közösülésben éi a kerítésben tűnnek kí. Ennek bizonyítására szolgáljon itt néhány adat. 1905-ben : 3, 1906-ban : 4, I 907-ben : I, 1908-ban : 1, 1909-ben: 3, I9I0-ben : 7, Í9I I-ben: 7, 1912-ben: 10, Í9í3-ban: 9, 1914-ben: 10, 1915-ben: 10, 1916— 1917-ben: 7 cigányt ítéltek el bíróságaink szemérem elleni büntettek és vétségek miatt.2) Összehasonlítva az adatokat a magyar és német lakosságra vonatkozó adatokkal, ugylátjuk, hogy az 1904—1917. években ilyen deliktum esett: Nemzetiség Í0.00Ö lakosra Átlag Í904 Í905 1906 1907 Í90S 1909 I J910 1911 1912 1913 1914 1915 1916-17 1904- 1917-ig "n-ban magyar 0-3 03 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-5 05 0 5 03 03 0048 német 0-3 0-3 03 03 0-3 0'3 0-3 0-3 0-3 0 8 03 0'2 0 2 0 043 cigány 05 0-6 01 05 1-0 10 ;Í l-l l-l l-l 10 011 Mint e táblázatból is kitűnik, a cigányok sokkal nagyobb arányban részesednek a szemérem elleni bűncselekményekben, mint akár a magyar, akár a német lakosság, aminek magyarázata a cigányok primitív házasélete és minimális erkölcsi felfogása. A súlyos testísértés és ember élete elleni büntettek és vétségek elkövetése tekintetében pedig az összes nemzetiségek között első helyen állanak, ami ingerlékeny, vérszomjas