Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 1. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [1. r.]

(9) MISKOLCI JOGÁSZELET 9 csak a biztosítás feltetele mellett volt hajlandó nyújtani, mert ha ugy gondolkozott, szerzett volna minden esetre elegendő biztosítékot, viszont méltánytalan volna arra az álláspontra helyezkedni, hogy követelésének egy részét már amúgy is megkapta, mert a hitelnyújtás a'apja nála is az adós bonitása volt s ha ő azt még külön feltételhez is kötötte, respektálandó fokozottabb gondossága miatt, nem vonható el tőle az a jog, ami a többi hitelezőket megilleti. Leghelyesebb volt tehát azt a középutat választani, e hitelezőket is arányos kielégítésben részesíteni követelésük fedezetlen maradt részére. A hitelezők ez arányos kielégítésének célját szolgálja a csődeljárás s a hitelezőknek errevaló igényét nevezzük csődigénynek. Ez igény érvényesítése szempontjából egyesíti a est. a hitelezőket egy társasággá közös adósuk vagyonának felosztása végett, vonja 1. §-ában a közadósnak a végrehajtás alá vonható összes vagyonát, meliyel ez a csődnyitás idejekor bír, vagy melyhez a csőd tartama alatt jut, csődeljárás alá rendeli 2. §*ában, hogy a közadós vagyona, melyre a csőd kiterjed, azon hitelezők kielégítésére szolgál, akiknek követelései a csődnyitás idejekor fennállottak, 3. §-ában, hogy a csődnyitás joghatályának kezdetével a közadós el* veszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tar* tozó vagyon felett, 6. §*ában, hogy a közadónak azon jogcselekvényei, melyekel a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a csődnyitás joghatályának kezdete után tesz a hitelezők irányában semmisek, 7. §*ában, hogy azon teljesítések, melyek a csődnyitás hatályának kezdete után a közados kezeihez történnek, csak annyiban érvényesek, amennyiben a közadós által a csődtömeghez beszolgál* tatfak, továbbá minthogy nemcsak a közadós, hanem a hitelezők is rejthetnék követelésük érvényesítése folytán a csődigényt, a 8. §*ban, hogy a csődnyitás hatályának kezdete után olyan pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak, vagy jogok képezik, a közadós ellen sem megindítani, sem ellene folytatni nem lehet, a hitelező követelésének egyszerű bejelentésével a hitelezők közösségéhez csatlakozhatik. A csődeljárás a hitelezők közösségéinek egyforma érdekeit képviselvén a csődigény megsértése nélkül a csődnyifás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra a közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatállyal, tulajdon, zá'og, vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot vagy végrehajtást elrendelni, vagy az elrendeltet foganatosítani nem lehet és ha a foganatosíttatott, az joghatállyal nem bir. Az előadottak szerint tehát a semmisség úgy a közadós, mint mások cselekményeivel szemben minden esetben fennáll a 7. §. 2. és 3. bekezdésében foglalt azon kivételekkel, hogy ha a teljesítés a csődnyitási határozatnak a hivatalos hírlapban megjelent első közzététele előtt tör* tént a teljesítő kötelezettsége alól felszabadul, amennyiben be nem bizonyittatik, hogy a teljesítés idejekor a csődnyi* tásról tudomással bírt és akkor, ha a teljesítés a csődnyitási határozatnak első közzététele után történt és a teljesítő bebizonyítja, hogy a teljesítés idejekor a csődnem nyitásról tudomása volt s a semmiség érvényesítéséhez per nem szükséges s ha mégis előfordul, az mindig megállapítási per lesz. A felsorolt jogszabályok a csődhitelezőket csak a csődnyitás joghatályától kezdődően vagyis azon napot megelőző éjféli 12 órától védik meg a csődigényre káros jog* csclekvényekkel szemben, amelyen a csődnyitást rendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett, tehát a formális csőd ideje alatt. Ámde ezek az intézkedések a csődigény megvédésére nem elegendők, mert egymagukban az adós ideális emberi mivoltát, a szorult helyzeteket, a nyomort túlszárnyalni *) Csl. 12. §.) tudó becsületességet kívánnák meg az adós oldalán, holott a gyakorlati életben az adós, amint bukását közeledni látja nem első kötelességének tartja önmaga ellen a csőd* eljárást megkérni, hanem álutakon igyekszik jövőjét bizto* sitani, vagyonából egyes vagyontárgyakat elrejteni, a maga részére biztosítani jogügyleti formákba burkolva, egyes hitelezőket a csőd eljárás befejezte utáni időkre is hitelező* nek megnyerni óhajtván előnyösen kielégíteni, rokonait a hitelezők kárára biztosítani törekszik s mikor már látja, hogy veszni indult minden, hogy legalább hadd maradjon a családban, bőkezűen ajándékozgat, avagy egyenesen összejátszik idegenekkel hitelezőinek megkárosítása végett. A csődigényt megvédendő, gondoskodni kellett tehát jogszabályokról, amelyek a közadósnak a formális csőd előtti időben eszközölt, a hitelezőkre káros jogcselekményei ellen megvédi a hitelezőket. E jogszabályok megalkotásánál szem előtt kellett tartani, hogy bár a csődállapot minden esetben magában rejti a csődigény megsejtésének veszélyét, mégis nem mindég konkretizálja; azt nem követi mindig csődeljárás, az egész észrevétlenül is megszűnhet, hogy bár a csőd állapot jogkövetkezményeket von maga után, az nem min* dig szülemlik meg. Amíg a csődeljárás tényleg be nem következik az csak nyugvó jogot teremt, az adós a csőd* állapotból ki is lábalhat, tehát még nem is bizonyos, hogy a csődigény sérelmet szenved. Szem előtt kellett tartani azokat a különböző helyzeteket, amiben a csődnyitás előtt és után van a vagyoni előnyhöz juttatott hitelező, azért hát a forgalom biztonságát megbénítani alkalmas merev semmiséget a materiális csőd időtartamában eszközölt jog* cselekmények ellen alkalmazni lehetetlen volt, a csődigény ez idő alatt történi megsértése ellen megfelelő orvoslási módot kellett találni, ez a megtámadhatóság, ezt szabá* lyozza a Cst. 26 — 37. §*aiban s alkalmas például szol* gált erre a római jog actió Paulianája és a külföldi tör* vényhozások, különösen pedig a német csődtörvény. 26. §. A csődmegtámadási jog fogalma Jogügyletek érvényes kötéséhez bizonyos tartalmi és alaki feltételek szükségesek. (Cselekvőképesség, a teljesítés természetileg lehetséges, jogilag megengedett komoly, szabad akaratból eredő és tévedéstől mentes legyen, megfelelő alakban jöjjön létre.) Ha a kellékek valamelyike hiányzik a jogügylet érvény* telén és pedig semmis vagy megtámadható. A semmis jogügylet kezdettől fogva feltétlenül érvény* telén, a megtámadható jogügylet csak feltételesen, az eset* ben válik érvénytelenné, ha az arra jogosított fél meg* támadja. A megtámadható szerződés is megtámadás folytán kezdettől fogva érvénytelenné válik, de mig nincs meg* támadva, hatályosan fönnáll. Mindkét esetben azonban a magánjogi ügylet az általa jogviszonyba került felekkel szem* ben válik érvénytelenné, egész természetesen, akik jog* viszonyba nem kerültek, azokat sem érvénye, sem érvény* telensége nem érinti. Máskint áll a helyzet a csődbeli semmiség és meg* támadhatóság esetében. A csődeljárás célja a hitelezők érdekeinek minél teljesebb védelme, azonban nem az adós védelme. Ennélfogva amellett, hogy az adóst cselekvő* képességétől megfosztani nem lehet, a hitelezők érdekeinek védelme szempontjából nem is szükséges a jogügyletet az adóssal szemben is érvényteleníteni. Tehát csak a szükséghez mérten, az csődigény megvédése érdekeit szolgáló rendel* kezéseket kellett felállítani. Ennek megfelelően a cst. vonat* kozó rendelkezéseiben ugy intézkedik a form. csőd idejére, hogy a csődbeli semmiség csupán a hitelezőkre való tekin* tettel áll fenn, a jogügyletnek a közadóssal szemben való