Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - A választott biróságokról. A kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott bíróságok alakitása körül [3. r.]

(139) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 értő választja meg a bíróság elnökét, ugyancsak a tőzsdetanácsosok sorából. A külföldi „survey"-k megalakítása (mint szintén láttuk) nagyjából ugyanígy történik. A tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján működő Kamarai Választott Bíróságok megalakításánál pedig a zsűritagok sorából választanak a felek egy-egy bírót, s e választott birák közös egyetértéssel választanak elnököt az igazságügyminiszter álal kijelölt birák sorából. A mulasztó fél helyett, avagy a választott birák meg nem egyezése esetében a birót, illetve elnököt a budapesti kir. törvényszék elnöke jelöli ki. Mindennél nagyobb biztositéka a bíróság részrehajlatlanságának az elnök személye. Ha valaki egy életen át haladt a pártatlanság utján, emberi számítás szerint még akarva sem tudhat arról könnyen letérni. A budapesti kamara jegyzékén levő elnökök névsora — hiszem — kivétel nélkül mindenkit megnyugtat. Legyenek a többi kamarák jegyzékei is a budapestihez hasonlók. Abban az esetben, ha az elnök jelölne ki négynégy birót, még a visszavetéses rendszernek sem volnék ellenzője. Sőt. Szinte félve említem, viszont el sem hallgathatom, hogy részemről ezt a megoldást egyenesen jobbnak tartanám minden eddiginél. Eredeti megoldás lenne, legalábbis legjobb tudomásom szerint az, de aligha kevésbé válna be, mint az ismert bel- és külföldi rendszerek. A szerződők előtt persze ösztönösen rokonszenvesebb kell hogy legyen, ha ők maguk választanak, s rokonszenvesebb ha egy helyett kettőt vagy kettő helyett hármat választhatnak, de ha elgondolkoznak a dolgon, kell, hogy ebben a tárgyilagosság mindenekfelett álló érdekének a kisebb-nagyobb veszélyeztetését is észrevegyék. A pártatlanság annál jobban lesz biztosítva, minél kevésbé szólhatnak bele a telek a választásba. A rendszerembeli visszautasitási jog célszerűségét az idézett miniszteri indokolás is elismeri. Majdnem az volna t. i. a helyzet, mintha az elnököt nem a felek választanák. Ha a hivatalos listán levő tiz név közül kilenc tulajdonosának a személyében megegyezni nem tudnának, az utolsó tizedik eo ipso válnék rájuk kötelezővé. De az elnök sem rejti magában a részrehajlás7iak legkisebb veszélyét sem, akinek a személyében felek alapos mérlegelés után közösen a legteljesebb mértékben megnyugodtak. Az előadottak után mindenki tisztában van már vele, hogy az ismertetett és ajánlott választottbirósági szerződés-formulák a felek szerződési szabadsága folyán nem kötelezők sem a kamarákra, sem pedig a magánfelekre nézve. Nincsen kizárva, hogy egyes kamarák, illetve érdekeltségük más blankettákat használjanak, mint a többiek. Jóra azonban ez nem vezetne. Az egyöntetű eljárás, a jogbizonytalanság minden módon való kizárása legelsősorban záloga a sokáig nem késhető intézményesítésnek. Egy végre-valahára kialakulni látszó megoldás végleges tisztázását csak ideigóráig sem akarva késleltetni, magam hangsúlyozom tehát, hogy rendszeremmel egyes kamarák, ha ezzel az egyforma eljárás összhangját sértenék, inkább ne éljenek. Sor kerülhet még rá úgyis. Most, közvetlenül, legfontosabb, hogy a választottbirósági eljárás, egyre többek vonzódását megnyerve, mielőbb népszerűvé váljon. A rendszerembeli formula különben egészében igy hangzana. Választottbirósági kikötés. A jelen szerződésből származó mindennemű vitás ügyben felek kölcsönösen alávetik magukat az alábbiak szerint alakítandó választott bíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének. Felek mindenike szabadon választja a választott bíróság elnökét, illetve pótelnökét a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által ecélból kijelölt elnöki névsorból. Ha a felek a választott bíróság elnökének, illetve pót elnökének a személyében meg nem egyeznek, vagy ha a megválasztott elnök, illetve pótelnök a választást el nem fogadja, vagy tisztét bármely okból nem gyakorolhatja, eínököt, illetve pótelnököt bármelyik fél kérelmére a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által kijelölt névsorból a kamara elnöke, illetve helyettese nevez ki. A biróválasztás jogának a gyakorlása aként történik, hogy az elnök, illetve pótelnök által szabad belátása szerint mindkét fél részére kijelölt négy-négy bíró közül az ellenfél kettőt indokolás nélkül visszavet, azután a saját részükre megmaradt két-két biró közül a felek rendes, illetve pótbirájukat kijelölik s erről a kamara elnökét, illetve helyettesét értesitik. Amennyiben visszavetési, illetve kijelölési jogát valamelyik fél a kamara elnökének, illetve helyettesének felhívására a kijelölt határidőn belül nem gyakorolná, e helyett a fél helyett ezeket a jogokat a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve helyettes gyakorolja. Ugyanezek gyakorolják e jogokat bármelyik fél kérelmére bármelyik fél helyett akkor is, ha olyan biró, akit utóbbi fél jelöl ki, a bíráskodást bármi okból nem gyakorolja vagy nem gyakorolhatja. Eljárása módját a választott bíróság a Pp. 776. §-a értelmében saját belátása szerint maga állapítja meg. A választott bíróság elnökének és tagjainak a díjazása a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara által elfogadott díjszabás alapján történik. Pertársak együtt választanak birót (pótbirót), illetve elnököt (pótelnököt). Ha a választandó személyekben megegyezni nem tudnak, szavazatuk többsége, többség hiányában pedig sorshúzás dönt. A választottbirósági eljárás általános rendjét az elnökök, egy-egy kamaránál, közösen állapítanák meg. Ezt illetőleg részemről nagyon szeretném, ha — a lehető legnagyobb nyilvánosságon kívül az egyesség létrehozása a felek közt minden egyes ügyben következetesen kétszer is megkiséreltetnék: a tárgyalás felvétele s a bizonyítás befejezte alkalmával is. Az általános eljárási renden természetesen az egyes bíróságok a konkrét körülményekhez képest változtatásokat eszközölhetnek. A jogbizonytalanság kizárására időszaki közlöny szolgálhatna, mely az összes kamarák elvi jelentőségű határozatait hozná. * S ezzel talán — legalábbis egyelőre — eleget szóltam arról a szerepről, melyben a választott bíróságoknak szélesebb körökben való megismertetése s először kedveltebbé, lassanként általánosan elfogadottá, s végül, szinte magától jövően, intézményessé tétele körül a kereskedelmi és iparkamaráknak része lehet. Legérdekeltebb természetesen az a társadalmi osztály, melynek foglalkozásából folyóan leginkább kellett a múltban, kell a jelenben és fog kelleni a jövőben is hosszú és bonyodalmas perekkel megküzdenie, vagyis a kereskedelmi és iparkamarák érdekeltsége, a