Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 1. szám - A budapesti Ügyvédi Kamara választási küzdelme

(7) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 ígzzgatásra. amely csakis akkor lesz képes ezekkel megbirkózni lecsökkentett létszáma mellett, ha a köz­igazgatási eljárás minél előbb egyszerűsítve lesz. A közigazgatás egyszerűsítésével parallel foglal­kozni kell a közigazgatási tisztviselők továbbképzésével is. Sajnos in kell tapasztalnunk, hogy a közigazga­tási tisztviselőknek különösen a falusi lakossággal érintkező része gyakran mennyire tájékozatlan a gaz­dasági élettel vonatkozásban álló törvényekkel, rende­letekkel, miniszteri elvi jelentőségű határozatokkal. Tájékozatlan a közigazgatási tisztviselői kar egy­része a szociális, a kulturális, a közegészségügyi, a közgazdasági intézményekben is, mert nincs alkalmuk hivatalos elfoglaltságuk mellett ezeket az intézményeket tanulmányozni. A közigazgatási tisztviselői kar továbbképzése érdekében Í9Í2-ben már igen figyelemre méltó kezde­ményezés történt, amely sajnos, azóta abba is maradt. Az akkori m. kír. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ugyanis a többi miniszterekkel együtt elhatározta, hogy a közigazgatási és igazságügyi tisztviselők tovább­képzésének ügyét, mely a külföldön már régebben élénk érdeklődés tárgya, hazánkban is hatékonyabban fogja előmozdítani. A rendelet indokolása szerint a tisztviselői kar továbbképzésére azért volt szükség, mert „a kormányzat tisztviselőinek mindenkinél inkább erős érzékkel kell bírníok az életviszonyok valódi természete és alakulása iránt és gondolkozásuknak összhangban kell lennie a haladás követelményeível. A köztisztviselőknek ebben az irányban való továbbképzése nem bírálható, csupán az egyesek jóakaratára és önképzési vágyára, mert nem is áll mindig módjában az egyes érdeklődőknek a fej­lődő tudományágakkal és az uj intézményekkel meg­ismerkedni. Szükségesnek látszik tehát, hogy kapcso­latban az iskolán kívüli tanításnak széles szervi alapon való továbbfejlesztésével, íntézményszerüleg történjék gondoskodás arról ís, hogy a tisztviselők egyetemi tanulmányaik elvégzése után állandóan képezhessék magukat, fejleszthessék gyakorlati érzéküket és gyara­pithassák ismereteiket". Az Í9í2-ben Budapesten megnyílt első közigaz­gatási tisztviselői továbbképző tanfolyamon Miskolc város tisztikara részéről dr. Halmay Béla akkori városi aljegyző, tb. főjegyző vett részt, aki rendkívül tanul­ságos és figyelemreméltó tanulmányban számolt be kiküldetéséről, a városi tanácshoz intézett jelentésében. A jelentés szerint a továbbképző tanfolyam programmja megtekintésekre ée előadásokra terjedt ki. I. A megtekintések programmja (a helyszínén tartott előadásokkal összekötve) a következő volt: Az elme- és ídegkórtaní intézet megtekintése. Rendőrségi intézmények megtekintése. Városi intézmények (városi lakások, kispesti munkáslakások, városi kenyérgyár). A budapesti állami gyermekmenhely megtekintése. Nagyobb gyárak megtekintése. A kőbányai gyűjtőfogháznak, valamint a letartóz­tatottak és elítéltek orsz. megfigyelő intézetének meg­tekintése. Városi intézmények (vegyészeti és élelmiszer vizs­gáló intézet, városi lakások, népház és népszálló) meg­tekintése. A mezőgazdasági múzeum megtekintése. A budapesti posta-, távíró és telefonberendezések megtekintése. Az „Országos Központi Hitelszövetkezet" és a „Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja'' üze­mének bemutatása. II. Az előadások programmja a kővetkező volt: A tényállás megállapítása a polgári perben. Kriminológia. Társulati intézmények. A modern városigazgatás problémái. Gyermekvédelem. A fegyver, gép- és motorgyártásról, a kispesti kőzmühelyekről. A magyar közigazgatási eljárás alapvonalai. Szociálpolitika. Munkásjóléti intézmények, Munkásbíztositásí kérdések. A m. kír. posta jogi viszonyai és kezelési szolgálata A posta-, távíró és telefon műszaki berendezéséről. Hitel é» gazdaság közti viszony. A törvényhozás technikája. Az ügyvédi jogokról és köteleslégekről. Amint láthattuk, az első tisztviselői továbbképző tanfolyam, amelyen < Isőrendü szakerők adtak elő, szé­les és nagy perspektíváju látókört nyújtott az azon részt vett közigazgatási tisztviselőknek. Kívánatos, hogy a közigazgatási tisztviselők foko­zottabb mérvű felelősségén és önállóságán nyugvó köz­igazgatási reform mielőbb életbe lépjen és ezzel kapcso­latban a közigazgatási tisztviselők továbbképző tan­folyamait ís mielőbb rendszeresítse a kormány, mert csakis így remélhető az, hogy közigazgatásunk meg fog tudni küzdeni az életnek vele szemben táplált jogos igényeivel. Mádai Lajos dr. X A budapesti Ügyvédi Kamara választási küzdelme Az ország első ügyvédi kamarája a jövő hó elején választja meg újból három évre tisztikarát és választ­mányát oly impozáns választási küzdelem közepette, amely választási küzdelemnek lendületes szellemi harca az egész magyar intellígoncía figyelmét magára vonta. A választási harcban szervezett ügyvédi pártok léptek fel és pedig: az egyesült nemzett és szabadelvű ügyvédi párt, mellyel szemben a gazdasági reform­szövetség sorakoztatja fiatal tagjait. Az élénk választási küzdelem azonban nem a magisztrátusba törekvő kandidátusok érvényesülési szín­tere csupán, hanem az ügyvédi kortéziának sokkal mélyebb társadalmi okai vannak. Elhaladt fölöttünk az idő. A régi ügyvédi rend­tartás egy egész más ügyvédi karnak készült, mint a mai. Nemcsak a jogért, hanem az életért ís csatázó kartársaink tömegeinek érdeke az Ügyvédi Kamarák hatáskörének gyökeres revízióját követeli. Az Ügyvédi Kamarák tiszteletreméltó intézmé­nyét érdekképviseleti szervvé kell kifejleszteni, a keres­kedelmi és iparkamarák analógiájaként. Oly testületté, amely nemcsak az ügyvédi hivatás elleni támadások visszaverésére, hanem a kar gazdasági bajaínak gyö­keres orvoslására hivatott és abban eredményes munkát ís tud felmutatni. A választási küzdelem kétségtelen tanújele annak, hogy a nagy történelmi múltú ügyvédosztáíyban belső lelki átalakulás van és a kar jövőjéről van szó. A mayyar ügyvédséget vissza kell adnunk azoknak^ akik semmi mások, mint ügyvédek akarnak lenni. Ki_ lélekben, testben hozzáhasonultak a jogvédelem hivatá sához és kora iftuságuktól erre készültek, az ügyvédség hagyományait szentnek tartják és büszkén vallják ma­yukat a magyar ügyvédi kar tagjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents