Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - A választott biróságokról. A kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott bíróságok alakitása körül [3. r.]

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (I3Ő) 6. ha a 782. §-nak az Ítélet eredetijének aláírására vonatkozó szabályait meg nem tartották; 7. ha az ítélet a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelez vagy rendelkező részében érthetetlen ; 8. azokban az esetekben, amelyekben az 563. §. 4., 5. 7., 8. és 9. pontja alapján pernjitásnak van helye. A választott biróság előtt kötött egyesség a rendes biróság előtt keresettel megtámadható s § 7. és 8. pontja alapján. A megtámadás eszköze tehát nem fellebbezés, hanem kereset az ítélet érvénytelenítése iránt. Az érvénytelenítési okok nagyjából egyek a perujitási okokkal. A 784. §-t csak azoknak a jogi dolgokban járatlanoknak a kedvéért idéztem, akik mégis a választott biróság intézménye iránt érdeklődéssel viseltetnek. Mindennél plaüzibilisebbé kell hogy tegye előttük ez a szakasz azt, hogy a választott biróság elnökének a jogban, s közelebbről a peres eljárásban, minden körülmények között a legalaposabban képzett embernek kell lennie. El sem képzelhető ez máskép. E nélkül a peres felek igazán a legsúlyosabb anyagi következményeknek tennék ki magukat. Az az elnöki jegyzék, mely a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál áll a választottbirósági intézménnyel élni akarók rendelkezésére, „a lehető legmagasabb jogi kvalifikációval biró jogászok, jogtanárok és volt felsőbirák névsorát adja, — szerencsésen-egyesíti a kereskedelmi és ipari szakismereteket a jogászi szakképzettséggel."7 Egyetlen pillantás erre a névsorra azonnal biztosithat ezenkivül bárkit a legteljesebb pártatlanság és objektivitás felől is. Legideálisabb elnök — miután az aktiv birákat törvény zárja ki a részvételből — mindenesetre a magasabbállásu nyugalmazott biró lesz. Vidéken azonban, ahol a válogatáshoz elégszámu magasabbállásu nyugalmazott biró nincs, nagygyakorlatu érdemes ügyvédek szintén meg fognak felelni. A birákat — mint már mondtam — a fél teljesen szabadon választja. Mindenesetre célszerűbb, ha ez a választása is a kamarák listájáról történik. Ügyvédi képviseletnek az eljárás egész tartama alatt helye van. Az ügyvédi kar mindenképen csak támogathatja az intézményt. „Mi lehet az ügyvédnek nagyobb jutalma a fáradtságáért — mondja egy magyar ügyvéd, aki tisztában van a hivatásával, — mint az, hogy eljárásával gyors és gyakorlati értékű jogsegélyt nyújtson a felének, a jogot valóban diadalra vigye. Ebben az esetben a költségek viselése sem lesz a félnek ódiózus." Az ügyvédi dijak megállapításánál a biróság a rendes bírósági díjszabást veszi alapul. A választott birák és az elnök díjazására pedig ezután fognak mégcsak a kamarák méltányos díjszabást kidolgozni, melyet bárki érdeklődő bármikor előre is megtekinthet majd. A rendes perbelinél az eljárás mindenesetre lényegesen kevesebb költséget fog emészteni, meg abban az esetben is, ha minden a választott bírósággal felme7 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által kijelölt névsor: Dr. Bakonyi Kálmán ny. kúriai biró, Dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanár, Dr. Bubla Ferenc ny. kúriai tanácselnök, Dr. Gaár Vilmos ny. kúriai tanácselnök, Dr. Guthy Tódor ny. államtitkár, Dr. Hallá Aurél min. oszt. tan., Dr. Kéri Miklós ny. kúriai biró, Dr. Kunz Ödön egyetemi tanár. Dr. í-ichmör Gyula ny. kúriai biró, Dr. Szladits Károly egyetemi tanár és Dr. Tury Sándor ny. kúriai tanácselnök. rült kiadásaikat, melyekből egy-egy perre csak nagyon kevés fog esni, áthárítják a kamarák a felekre. Dr. Bányász Jenő budapesti kamarai titkár tervezete a háromtagú választott biróság bíráinak^ a per tárgyának értékéhez képest százalékban meghatározott összes dijairól: I. 1600 pengőtől 8000 pengőig (20 milliótól 100 millióig 6—7%, II. 8000 pengőtől 24.000 pengőig (100 milliótól 300 millióig) 5—6%, III. 24.000 pengőtől 48.000 pengőig (300 milliótól 600 millióig) 4—5y2%, IV. 48.000 pengőtől 80.000 pengőig (600 milliótól 1000 millióig) 3y2—5%, V. 80.000 pengőn felül (1000 millión felül) 21/2—4%. 1600 pengőn aluli ügyekben csak az elnök kap díjazást. Dija tárgyalásonként 500.000 korona, mely összeg tárgyalásonként előlegezendő. A per folyama alatt felmerülő és a felek által előlegezendő külön költségeket (szakértői és tanudijak, stb.) a választott biróság esetről-esetre állapítja meg. A peres felek a válaszott biróság megalakulása előtt a fenti táblázat szerint meghatározott százalékos díjminimumot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pénzáránál előlegképen lefizetni kötelesek. A választott biróság a per folyama alatt a per körülményeihez képest a díjtáblázatban meghatározott százalék kereteken belül a dijak összegeinek felemelését és a felek által való előlegezését elrendelheti. Öttagú tanács alakítása esetén az előlegezendő dijak nagyságát a választott biróság esetről-esetre a megalakuláskor állapítja meg. Az eljárás jóval rövidebb tartama, a szakértői dijak teljes elmaradása, az állami illetékek mérsékeltebb volta, mind biztosítékai a jelentősen kevesebb költségnek. A pártatlanság biztosítására Újlaki azt ajánlja, hogy mind a két fél öt-öt birót nevezzen meg, kik közül a másik fél hármat indokolás nélkül visszavethessen. A megmaradottak közül a felek választása szerint egy-egy lenne a rendes, egy-egy pedig a pótbiró. Ilyenformán mindkét fél vita nélkül szabadulhatna az ellenfél érdekeltnek látszó birájától. Kikötés hiányában csak akkor kifogásolhatja valamelyik fél a másik bíráját, ha érdekeltségét bizonyítani is tudja, ami gyakran igen nehéz. Ugyancsak a pártatlanságelérését célozza Újlaki azzal is, hogy az elnököt nem a felek, hanem a birák által akarja megválaszttatni. A gondolat nem uj. Az 1868 :LIV. tc. 499—501. §-aiban foglalt szabályozás ez, mellyel uj perrendünk, mint a gyakorlatban meg nem felelővel, szakított. A megjelölt szakaszok szerint négy-négy birót nevezett meg mindenik fél, akik közül az ellenfél két birót vethetett vissza. A visszavetési jognak a birák részrehajlatlanságának a biztosítása körül a gyakorlatban értéke egyáltalában nem volt. Amelyik félben az akarat megvolt hozzá, az egyszerűen négy olyan birót jelölt ki, akik érte tüzön-vizen át bíráskodni készeknek látszottak, ugy, hogy teljesen mindegy legyen, hogy a négy közül melyik kettő marad meg. „A visszavetésnek esak ott van jogosultsága — mint az uj szabályozás miniszteri indokolása mondja — ahol nem a felek nevezik meg a jelölteket, pl. az esküdtbirósági eljárásban." Teljesen hasonló lenne a helyzet, amelyikben a fél által szabadon, semmiféle listához nem kötötten választott birák választanának maguknak elnököt. Mintha a felek maguk választanának. A budapesti tőzsdebiróság megalakításánál (mint szó volt már róla) peres felek mindenike két szakértőbirót választ a tőzsdetanácsosok sorából, s a négy szak-