Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - A választott biróságokról. A kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott bíróságok alakitása körül [3. r.]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 nem követjük az orvostudománynak egészségünk megőrzésére vonatkozó tanácsait. Ha ebből betegség származik, bizonnyal nem fogjuk érte az orvostudományt, hanem csak saját magunkat okolni. Ennyi igazsággal azonban a mi esetünkben is tartozunk és hasonlóképen kell megitélnünk a tudományos vámpolitika helyzetét is a gyakorlati közgazdasági élet jelenségeivel szemben. Surányi-Unger Tivadar X A választott bíróságokról \ a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott bíróságok alakítása körül Y (Folytatás.) Pertársaság esetére legegyszerűbben az előbbi bekezdés vezetendő rá a blankettára. (Az abban foglaltakkal a feleknek előre tisztában kell lenniök.) Javaslom továbbá a következő két bekezdés alkalmazását : Eljárása módját a választott bíróság a Pp. 776. §-a értelmében saját belátása szerint maga határozza meg. rozza meg. A választott bíróság elnökének és tagjainak a díjazása a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara által elfogadott díjszabás alapján történik. Az első bekezdés indokai a már előadottakban foglaltaknak: a 776. §. alapján se adjunk a feleknek lehetőséget arra, hogy elhúzhassák az ügyet. E szerint a szakasz szerint is csak „a felek eltérő megállapodásának a hiányában'' jogosult t. i. maga a bíróság leszögezni az eljárás menetét. Előzetes fixirozás nélkül bőven nyílnék tehát alkalom időrabló nézeteltérésekre. Sok felesleges félreértésnek és kellemetlenségnek vehetjük elejét a második bekezdéssel is. A Pp. 776. §. 4. bek. a díjazás tekintetében ugy intézkedik, hogy „ha a felek a választott bíróság tagjainak díjazását közösen nem állapították meg, a dijakat a választott bíróság állapítja meg". Ami nem akarhat mást jelenteni, minthogy ha a felek a választott bíróság tagjaival a díjazásukra vonatkozólag előre meg nem állapodtak, stb. A szakasz miniszteri indokolása megjegyzi már, hogy „nem helyes, hogy a bíróság maga állapítsa meg magának a díjazását, a feleknek pedig ebben a kérdésben a bíróság előtt tárgyalni kényes dolog"'. Minden kényes helyzet elkerülhető azzal, hogy a fenti két sor már a blankettán rajta van. A díjszabásra, melyről ilyenformán a kamaráknak kell gondoskodniok, még visszatérek. # Nem minden perrend kívánja meg a választottbirósági szerződéshez az Írásbeli formát. A mienk — tudjuk megkívánja, a régi perrendtartásunk is megkívánta. Megkívánják az osztrák, az olasz, a genfi, a francia és a belga perrendtartások is. A németbirodalmi perrendtartás azonban már nem kívánja meg feltétlenül. Érvényes lehet a választottbírósági szerződés akkor is, ha csak szóval kötötték. Ennek a szóbeli szerződésnek az alapján követelheti később bármelyik fél az ellenfelétől a szerződés irásbafoglalását, mikor szóbeli szerződésnek a magánjog szerint helye van.8 Az indokolás szerint: ,,mivel a kereskedelmi 4 1025. $. Die Vereinbarung, dass die Entsoheidung einer Rechtstreitigkeit durch einen odor mehrere Schiedsrichter erfolgen solle, hat insoweit rechtliche Wirkung, als die Partéién törvény kereskedelmi ügyletekre nézve elejtette az írásbeli szerződés követelményét és a választottbirósági kikötés leggyakrabban nagyobb és bonyolultabb kereskedelmi ügyletekre vonatkozóan fordul elő, az ily kikötésekre nézve sem követelhető az Írásbeli alak." Perrendünk azért ragaszkodott főként, a nyugati perrendek többsége nyomán, az írásbeliséghez, mert az a körülmény, hogy eljárhat-é a választott bíróság, egy minél gyorsabb megoldásra váró konkrét ügyben nem lehet külön hosszú megvitatás tárgya. Eszébe juthatott valakinek, hogy sokkal fixebb, befejezettebb volna a választottbirósági szerződés, minden bizonytalanság kellemetlen érzését mindjárt kikapcsolná, és időmegtakarítást is jelentene, ha a megválasztott elnök, illetve bírák nevei magába a szerződésbe belefoglaltatnának. Azoknak, akik erre gondoltak, röviden csak annyit, hogy a szerződés helyet akar adni a választott bíróság kikötésének a jövőben keletkezhető vitás ügyekre nézve is. A szerződés megkötése és a per közt ilyenformán évek múlhatnak el, s közben minden változik, az emberek is, a viszonyok is, fizikailag alkalmatlanná válhatnak a birák, más személyben inkább összpontosul a felek bizalma, az eredetileg választottakkal össze is különbözhettek, stb. stb., hosszabb idővel előre kijelölni tehát a bíróság tagjait nem volna célszerű. # Mint elől már emiitettem, a szakszerűség mellett legfőbb előnye a választottbirósági eljárásnak a gyorsaság. Egy fórum van. Tanács annyi, amennyit az ügyforgalom megkíván. A rosszhiszemű védekezés kivárva. A felek — a perek időtartamához képest — a legrövidebb időn belül a megváltoztathatatlan bizonyosság előtt állnak. A választottbirósági Ítéletnek és egyességnek a hatálya ugyanis ugyanaz, mint a jogerős birói Ítéleté, önként következik ez a választottbirósági intézmény céljából. Éppen ezért választották a felek a választottbirósági eljárást. Ugy az Ítéletnek, mint az egyességnek az alapján kielégítési végrehajtásnak v^an helye. Még váltóperben sem kerülhet sor olyan gyorsan ítéletre, mint a választottbirósági eljárásban, mert ott mégiscsak három fórumot kell az ügynek esetleg megjárnia. Megjegyzem, hogy a leglényegesebb alaki és anyagi jogszabályok megsértése esetében természetesen a választott bíróság ítélete is megtámadható. A Pp. 734. §-a értelmében a bíróság ítéletét keresettel lehet érvénytelent cni a rendes bíróság előtt : 1. ha a. választottbirósági szerződés nem volt, vagy ha nem érvényesen vagy nem az eldöntött ügyre vonatkozólag lett kötve, valamint, ha az ítélet hozatala előtt hatályát vesztette; 2. ha a szerződésnek vagy a törvénynek a választott bitóság alakítására vagy a határozathozatalra vonatkozó rendelete meg lett sértve; •l ha az ítélet hozatalában oly bíró vett részt, akit a rendes bíróságnak jogerős végzése kizárt, vagy akinek ily kizárását a fél a választottbirósági ítélet meghozatala előtt hibáján kivül nem eszközölhette ki; 4. ha a fél meghallgatását a 776. §. ellenére mellőzték ; 5. ha az ítélet a felek kérelmén túl terjeszkedik, vagy a 782. §. ellenére nincs indokolva; berechtigt sind, über den Gegenstand des Streits einen Vergleich zu schlieszen. 1027. §. Ist nach den Bestimmungen des biirgerlichen Rechts ein mündlicb. geschlossener Schiedsvertrag gültig, so kann jede Partei die Errichtung einer schriftlichen ürkunde über den Vertrag verlangen.