Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [6. r.]

(123) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 engedünk az adósnak. Más oldalról viszont a hitelezők erdekeinek védelmei sem terjeszthetjük ki az emlifeff elvek rovására, ezért legmegfelelőbb a 20. §. 3. bekezdésében meghatározott joghatályt alkalmazni. Az előadottak szerint tehát anyagilag megokolt a 20. §. 2. bekezdése ellenére a csődnyitásig eszközölt jogcselekvényekkel szemben a tételes rendelkezés szerinti joghatályt fentartani. Nem állja útját ennek a 20. §. 3. bekezdésében foglalt „az egyességi eljárás befejezetté nyilvánításának elő* teltétele alatt" kifejezés, mert, ha erre az álláspontra he* lyezkednénk, akkor semilyen joghatályt nem vonnának maguk után a 20. §. 2. bekezdése ellenére eszközölt jog* csclckvények, mert nincs olyan rendelkezés, mely a 88. §. 2. bekezdése esetére a 20. §. 3. bekezdésének joghatályát megtámadhatósággá változtatná át. Nem is adhat okot aggályoskodásra „az egyességi eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele mellett" kifejezés, mert az 88. §. 2. bekezdése ennek a feltételnek a helyére behelyettesíti a csődnyitás feltételét. Eddigi fejtegetésemet megerősíti a 88. §. 2. bekezdésének utolsó mondata, melyszerinl az 1881. XVII. t.-c. 27. és 28. §*ai értelmében a csődnyitás napjától számítandó határidőket az egyességi eljárás megindításának napjától kell számítani. Márpedig a megtámadhatóság időpontjai a materiális csőd idejében, vagyis a csődnyitást megelőző időben kutatandok-, ami azután következik az már a for* mális csőd ideje, az azalatt eszközölt jogcsclekvényck már nem megtámadhatok, hanem semmisek. Végül áttérve magam is a 88. §. 2. bekezdésével kapcsolatos fejtegetésem lényegérc, minderre csak azért volt szükség, hogy kiemelhessem, hogy a 88. §. 2. be* kezdése eseteben sincs uj csődmegtámadási tényállás. Közelebbtől érdekel bennünket feladatom szempontjából a 88. §. 2. bekezdésének utolsó mondata. Meszlényi ezt ugv magyarázza, hogy a Cst. 27—28. §*aiban meghatározott határidők helyébe a csődnyitás határideje lep, vagyis a 27. cs 28. §*okban lefektetett megtámadási jog a kényszeregyességi eljárás megindításától a 88. §. 2. bekezdésének megfelelően elrendelt csődnyitásig terjedő időben eszközölt jogcselekvények ellen gyakorolható. Ez az értelmezése megállápifható abból, hogy a 4070/1915. M. E. sz. rendelethez fűzött magyarázatában 58. §. 1. bekezdésében szabályozott esetben a 1<". §. 2. bekezdése ellenére eszközölt jogcselekvényeket a Cst. 27 — 29. §*ai alapján megtámadhatóknak tartja továbbá, hogy a 4070/1915. M. E. sz. rendelet 17. §*ához IX. alatt fűzött magyará* zatában azt mondja, hogy ,,a kérvény benyújtása és az eljárás megindítása közt létesül jogügyletekre (17. 1. bek.) vonatkozólag a csődbeli me.támadást a 63. §. i. bekezdése pózitiv rendelkezéssel kizárta. Ezzel szemben az én nézetem az, hogy a rendelet 58. § l--ső, most a 88. ^ 2*ik bekezdése esetében a ( 'st. 27—28. §*aiban meghatározott határidőket a kényszeregyes* ségi eljárás megindítását megelőző időben kell keresnünk. Idokaim az 88. § 2. bekezdésével kapcsolatban kifejtetteken kívül az, hogy e kérdésnél Meszlényi nyilván elnézésből összetéveszti az egyességi eljárás iránti kérvény beadásától az eljárás megindításáig tartó időközt (17. § l. bekedése) azzal az időközzel, ami az eljárás eredményes lefolytatása, vagyis az eljárás befejezése után akkor következik be, ha az adós valamely oknál fogva újból csődbe került, mely esetben a csődnyiíási kérvény beadásától kezdve a csőd* nyitásig terjedő időben az adós részéről az egyesség értei* mében végzett jogcselekvény csak akkor támadható meg, ha a másik felnek az 1881: XVII. t.--c. 27-29 §*aibm a megtámadhatóság előfeltételéül megszabott tudomása az egyességi eljárás befejezése után felmerült tényre vonat* kozoíf. (63. § l*ső bek., illetve 94. § l--ső bek.) E § azonban egész terjedelmében különbözik az 58. §*tól, mert míg ez utóbbi azt az esetet szabályozza, amikor az adóst nem lehetett a csődtörvény szigorú szabályai alól kiengedni, addig az előbbi, hogy ugy mondjam, egy végig eredményesen lefolytatott kedvezményes csődeljárást, ugy* nevezett csődönkivüli kényszeregyességi eljárást tételez fel s e két eljárás szabályait igyekszik összeegyeztetni. (Nem téveszthet meg bennünket a 94. § a. bekezdé* sének az a kifejezése sem, hogy: „Az egyességi eljárás befejezése után nyitott csődben meg nem támadhatók az adósnak e rendelet értelmében hatályos ama jogcselekvényei, amelyeket az eljárás során lett birói intézkedés értelmében, vagy egyébként az eljárás folyamán végzett." Nem vonható le ebből az a következtetés, hogy a többi cselekményei megtámadhatók volnának, mert hisz a 17—19., most a 20—21. ^*ban szabályzóit jogcselckvények ez esetben már mind semmisek, hiszen itt már arról sem lehet szó, hogy az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele nem for* gott fenn.) Visszatérve a rendelet 88. §. 2. bekezdésére, ugyan mi értelme volna e rendelkezésnek, ha a közadósnak az eljárás megindítását megelőző időben eszközölt, a csőd-hitclezők igényét sértő jogcselekvények nem volnának meg* támadhatók. Ugyan milyen határidőket lehetne az egyességi eljárás megindításáról számítani. Mint már megokoltam, a csődnyitástól a csődeljárás befejeztéig folyó idő, már a semmis csclekvények ideje, ha pedig azt mondjuk, hogy ez idő alatt eszközölt csődigényt sértő jogcselckvények csak megtámadhatók, akkor ez nem számítható onnan. Kétségtelenül határidő a csődnyitási kérvény bcadá* sától, illetőleg a visszafizetések megszüntetésétől a csőd* nyitásig, valamint e határidőket 15 nappal megelőző időponttól a csődnyitásig terjedő idő is, valamint a 27. §. utolsó bekezdésében megszabott 6 hónap, a 28. §. l*sö bekezdésében megszabott 2 év is, ez utóbbi kettő pedig e.xpressis verbis a csődnyitástól számítandó, már pedig, ha az eljárás megindítása előtti időben a 2T — 28. §*ok ellenére eszközölt jogcselekvények nem volnának megtámadhatók, e határidők pedig a 88. §. 2. bekezdésének esetében az utolsó mondat értelmében az eljárás megindításától számi* tandok, ugyan mit lehetne ez időkön belül és mit nem lehetne ez időn lul megtámadni. A csődnyitástól számított határidőket, nézetem szerint ugy kell elképzelnünk, mint egy számsort. Közepén a nulla helyén áll a csődnyitás, jobbra, a pozitív számok helyen a formális csőd, kutatnunk inkább a materiális csődöt kell. Elindulunk tehát negatív irányban, a materiális csőd kezdő idejét feltaláljuk a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése külsőleg telismerhető fényeinek időpontjában, Nem okoz nehézséget ez a 88. 2. heke/.-désének esetében sem, amikor az utolsó mondat értelmében a csődnyitás, tehát a nulla helyére az eljárás megindítását helyettesitjük be, s a fizetésképtelenséget külsőleg felismer* hető tényekben keresve feltaláljuk a bukott fizetéseinek megszüntetésében, illetőleg a kényszeregyességi eljárás meg* indítása iránti kérvény beadásában, melyek időpontjai, illetőleg a 2T. ^. 3. pontja értelmében az ezeket megelőző 15 nap lesznek a megtámadható jogcselekvények kezdő* pontjai. Hatáskör," illetékesség. 19I2:LIV. f.--c. 23. §. l*ső bekezdése. \z 1881. évi XVII. Í.--C. első részének III. fejezetében szabályozott pereket a polgári perrendtartás szerint illetékes bíróság előtt, vagy az előtt a bíróság előtt is meg lehet indítani, amely a csődnyitást elrendelte és ha a per, tekintettel az értékre nem tartozik ennek a hatáskörébe, az előtt a járásbíróság előtt, amelynek területén a csődnyitást elrendelő bíróságnak székhelye van.