Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11. szám - A hadikölcsön-cimlet tulajdonosok kártalanitásáról

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (124) Kereseti kérelem. Az eddigiekben a kereset jogalapját ismertettem, be* fcjezésül, minthogy a keresetnek másik fó'alkateleme a ke* reseti kérelem, pár szóval arról is megemlékezem. Hogy a kereseti kérelemnek mire kell irányulnia, a megtámadási per jogi természetéből kell kiindulnunk. A megtámadható jogügylet a hitelezők irányában eredetileg érvénytelen, a megtámadási per tehát nem con* stitutiv, hanem declarativ per s minthogy a Bp. 394. §^a értelmében a bíróság határozatában a kereseti kérelmen tul nem mehet, a megtámadási kereset petitumának marasz* falásra kell irányulnia, vagyis a est. 33. §*ának megfelelő kérelmet kell magában foglalnia. A pluspetició, amennyiben jogra, nem pedig értékre vonatkozik, igy csődbeli hatálytalanság helyett absolut érvénytelenség kéretik, nem árt. Magyary szerint a kereset a kereseti tényalap és a kereseti kérelen előadásából áll. A törvény Plósz állás* pontja nyomán (Bp. 129. §. 3. p.) a jog előadását ki* vauja meg, de megkívánja azon tényállítások előadását is, amelyekből a felperes keresetét származtatja. A lényeg tehát mindkét esetben a tények előadása. Természetesen csak olyan tényekről lehet szó, amelyek jogok kclctkcztctésérc alkalmasak s igy mindkét álláspontnak igaza van, mert a jogokat keletkeztető tények előadásában, ha nem is kifejezetten, szükségszerűen benne van a jog* állitás is. A csődmegtámadási keresetnek is tehát határozóit tényékre alapitottnak kell lennie. Csődbeli semmiség helyett megtámadás, avagy ellen* kezőleg, ez utóbbinak is más-más törvényhely felhívásával való érvényesítése nem jogalapváltozíatás, mert a lényeges jogalap mindegyik esetben az adós cselekvőképességének a hitelezők érdekében való megszorítása, a jogügyleti sem* miség vagy megtámadhatóság alapján azonban már a jog* ügylet alaki, vagy tartalmi hiányossága lévén a csődbeli semmisségtől vagy megtámadhatóságtól jogalapjában kü* lönböző. A kereset tárgyának értékét azon összeg képezi, melynek erejéig a csődhitclezők megkárositoltaknak állíttatnak, végrehajtási jogcselekmény megtámadása esetében pedig a lefoglalt ingók becsértéke. Abban a kereseti kérelemben, hogy a jogügylet a közadóssal szemben hatálytalanitfassck, a tömeg részéről a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanítás iránti ké* relém is bennfoglaltatik. (B. T. 54—1896.) A megtámadási kereset kérelme csupán oda irá* nyúlván, hogy a bejelentett követelés a csődhitclczőkkel szemben hatálytalan, ezen az alapon, ha a követelés va* lódinak ismertetetett cl, az ennek alapján szerzett végrehajtási zálogjog hatálytalanítása, mint a kereseti kérelmen tul terjedő ki nem mondható (b. 4531 —18*38.) A felperes akkor, amikor a biztosítási, illetve a kielégítési végrehajtást rendelő végzés alapján foganatosított nyilvánkönyvi bejegyzéseket megtámadta, megtámadta ma* gát a végrehajtási eljárást is, emellett pedig nem volt semmi szükség arra, ami különben szintén célra vezetne, hogy megtámadja a biztosítási, illetve kielégítési végrehaj* tás elrendelésében nyilvánuló jogcselekvényt is. (C.52. 1898.) Ingatlanra vonatkozólag a marasztalás helyes formulája : Alperes köteles a kereseti ingatlant a felperes csődtömegbe visszabocsátani (féltése, hogy az ingatlan tényleg is birtokába lett adva a megtámadottnak) és tűrni, hogy azzal felperes a bukott sajátjaként rendelkezhessék, ugyancsak tűrni, hogy a B . . . . sorszám alatt foglalt tu* lajdon bekebelezésre (előjegyzésre) följegyezzék, hogy e bcjcgvzés X. Y. csődtömegével szemben hatálytalan. Vagy: feljegyzését annak, hogy az ingatlan X. Y. csődtömegéhez tartozandó. (Grosschmicd 554. oldal.) Források: Előadásom forrásaiul (irosschmied Béni: Fejezetek közeimi jogunk köréből, Apáthy István dr. : a magyar csődjog rendszere, Králik Lajos A csődtörvény, dr. Bern* hard Miksa : „A csődmegtámadási jog" cimü munkák szol* gáltak, a joggyakorlati részt dr. Tury Sándor Hiteltörvé* nyek gyűjteménye cimü összeállításából és a Cirill-féle döntvénytárból merítettem. A kényszercgyezségi eljárásnak a tárgykörömbe vágó részeinél dr. Mcszlény Artur: A csődönkivüli kényszeregyezségekről cimü munkája volt a forrásmunkám. A perrendi részekkel kapcsolatosan dr. Magyari Géza: A magyar polgári perjog cimü a keres* kcdelmi és váltójogi vonatkozásokban dr. Nagy Ferenc : A magyar kereskedelmi jog kézikönyve, dr. Kuncz Udön : A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata, a magánjogi vonatkozásokban, dr. Szladits Károly: A magyar magán* jog vázlata, kevés római jogi hivatkozásnál dr. Szentmik* lóssy Márton: A római jog institutioi cimü munkának vetíem nagy hasznát. Sajnos a rendelkezésemre állott idő rövidsége miatt nem volt módomban az egyes eltérő nézeteket részletesen, sőt túlnyomó részben egyáltalán felsorakoztatni s az anya* got elegendő részletességgel ismertetni s igy kénytelen vagyok előadásomat az idő rövidségére hivatkozva, mentcgctődzéssel befejezni. E mentegetődzést azzal kapcsolatba!!, hogy a mun* kám a „Miskolci Jogászélet" hasábjain is megjelent, kény* telén vagyok még azzal kiegészíteni, hogy munkám a miskolci kir. törvényszék területén joggyakorlaton lévő bírósági titkárok, jegyzők, joggyakornokok és ügysédjelöltek 1925. évi november hó 9-én tartott előadására, tehát ere* detileg szóbeli előadásra készült, amikor is stílusának ne* hézségei az élőszóval való kiegészítés utján enyhültek, az írásban való megjelenéshez pedig nem volt időm átstilizálni. Szívós Barna dr. A hadikölcsön^cimlet tulajdonosok kártalanításáról Németország, Lengyelország, Csehország és több más állam már megoldotta ugy-ahogy az állami kötvények felértékelésének kérdését. Nálunk még egyenlőre várnak vele. A kötvénytulajdonosok hatóságilag elnézett magánakciója azonban tudatosan és eredményesen folyik országszerte, (legutóbb politikai hadikölcsön-párt is alakult), a kis sárga propaganda-fűzetek öles hetükkel kérdik a legtöbb könyvesbolt és papírkereskedés bejáratánál: ...Mi lesz a hadikölcsönnel?'' Ugyanezt kérdi a kötvénytulajdonosok üdvözlő küldöttsége, melyet néhanapján egyik-másik díszpolgárrá választott miniszter elé bocsátanak. Az illetékes fórumok eleinte a „non possumus" álláspontjára helyezkedtek s kijelentették, hogy az állam nehéz gazdasági helyzete nem engedi meg e különben nagyon méltányos közóhaj rendezését. Ugy látszik azonban, az utóbbi időben enyhült az „illetékesek" merev elutasító álláspontja, a pénzügyminiszter utolsó nyilatkozata szerint élénk figyelemmel kisérik állandóan az igazságos és lehetséges megoldásokra ajánlott, felmerült tervezeteket. Ennek, a kormányokra nézve meglehetősen kényelmetlen kérdésnek a megoldását még sokáig el lehet odázni, az egyetemes igazság elvének azonban előbb-utóbb diadalra kell jutnia. Valószínű, hogy a hazafias felbuzdulásnak áldozatul esett özvegyeknek még sokáig kell nyomorogniok, az önhibájukon kivül tönk re jut ott, egykor vagyonos árvák könnyeinek még hosszú ideig kell folyniok,