Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11. szám - A választott biróságokról. A kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott biróságok alakitása körül [2. r.]

(ÍI9) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 tnény jogintézményére nézve mégis változatlanul állította vissza a korábbi hazai törvényeket, holott ezek alapja rég eltöröltetett." Idézhetném még egy színién kiváló másik jogászunknak, Madarassynak a megjegyzéséi is: „És a kasztok szerint változó vagyoni jogviszonyokon az 0. ÉJ. sem tett semminemű változtatást." De véleményem szerint az 1. T. Sz. id. 13. §-a ellenlét ben áll azzal a kiindulási ponttal, amelyből az 0. É. kiindult, s amely veres fonálként húzódik végig ez illustris testület egész munkálatán. Álláspontom helyességét indokolja nemcsak a mai társadalmi és gazdasági berendezkedésünk, de a T. mind a négv szövege, melyekben már, mint a rendiségtől teljesen független, az ország minden rendű és rangú, s bármily társadalmi osztályhoz tartozókra egyaránt kiterjedő intézményként van a közszerzemény intézménye szabályozva . A jelen kérdésnél is láthatjuk, hogy a conservativ felfogás milyen tarthatatlan eredményekre vezet. Amint tehát a fentiekből is láthatni, az az álláspont, mely a közszerzemény intézményénél a rendiségnek befolyást enged, logikailag tarthatatlan, jogilag pedig meg sem indokolható. A joggyakorlat, fájdalom, az Id. Törv. Szab. id. §-ainak a rendelkezésén áll még ma is. (/. A rendiségnek az egyén jogállapotára gyakorolt befolyásával találkozunk az özvegyi joij intézményénél is és pedig két irányban. Az egyik irányú befolyásával találkozunk a második özvegy özvegyi haszonélvezeti jogának a terjedelme kérdésében. A nemes ember második feleségét, az első házasságból származott gyermekekkel Szemben ugyanolyan terjedelmű özvegyi jog illeti meg, mini az első feleségét, az édesanyát és a nemes ember özvegyéi ujabb! férjhez menetel esetén az u. n. kiházasitási jog is megilleti. Ez a második irányú különbség. A nem nemes ember második özvegyét özvegyi haszonzete illeti meg, de nem illeti kiházasitás sem. Az egy gyermek haszonélvezetére való korlát s az özvegyi jognak természetszerűleg esak a férj aggi természetű és az első házassá"' alatti szerzeményi vagyonára vonatkozik. Az özvegyi jognál megnyilvánult eme különbségeket nem igen ismeri a mindennapi élei és ez okból e különbség fentartásának sincs sok értelme. A kiházasi;ási jogra nézve azt tartanám legszerencsésebb megoldásnak, hogy a rendi különbségre való tekintettel általános szabályként az állíttatnék fel, ott, ahol hagyatéki vagyon nagysága megengedi és amennyiben az adott viszonyok között méltányosnak látszik, az özvegynek ujabbi férjhez menetele esetén a kiházasitási j'og is rtiegádatnék. Végül a hitbérnél érezteti a rendiség a befolyását olyképpen, hogy ;i főnemesnek nagyobb volt a hitbére, mini a köznemesi hit bér. ennek viszont nagyobb, mint a nem nemesé. Mivel desvetudó által az intézmény elvésztelte gyakorlati jelentőségét. Feleslegesnek látom, hogy ezzel tovább foglalkozzam. Most, hogy végére értem cikkemnek, veszem észre azt, hogy az magán viseli látszólag az egyoldalúság vádját. .Mert azzal, hog a rendiségneg az egyén jogállapotára gyakorolt hálása szempontjából bár nagy vonásokban a nemes és a nem nemes közötti különbségekre mutáltam rá, elmellőztem azt a kérdést, hogy a mai jogéletben nem nemes rendűek között is vannak-e valamelyes különbségek : Bár e kérdésre igennel kell felelnem, mégis ugy vélem helyesen mellőztem most felveteti e kérdésnek az ismeri éléséi. mert azok a különbségek már nem a rendiségek folyamányai. hanem részint az n. n. hóval art ozaudóságnak, részint uz élethivatásnak. Az előbbiek körébe tartozik a szabadkirályi városok és a szabadkerületek lakosai-, az utóbbiak körébe az egyházi nemesek u. n. Praedcálistákat megillető privilégiumok kérdése. Az úrbéreseket, jobbágyokat és a zselléreket megillető jogállapot már tagadhatatlanul a rendiségnek volt a folyamánya. Hogy az u r b é r i s é g minő X-dik léket vágta a jogegyenlőség általános elvén, ezzel nemcsupán azért nem foglalkozom, mert semmi érdekeset nem nyújt, hanem leginkább azon okból, mert ez az 1848 : IX. t.-e. s az annak alapján kiadott nyilt, parancsok és későbbi törvények miatt egy lezárt és egy helyesen megoldott kérdés, amit fájdalom nem lehet concedálnom a fentebb egyenként felsorolt többi kérdéseket illetőleg. Ha most már azt kérdezzük, hogy a rendiségnek a hatását, mely kérdéseknél és mily mérvben kellene megszüntetnünk, erre nézve utalok a T. II., III. és IV. szövegeinek a rendelkezéseire. Amint ezek sem teszik meg a közszerzemény-intézménynél, az özvegyi jognál, ugy azt én sem tenném még. A hitbizomány intézménynél pedig kimondanám, hogy a jövőben senkinek sem áll jogában hitbizományi létesíteni. A ma meglevő hitbizományokra vonatkozóan pedig olyan rendelkezéseket alkotnék, melyek lehetőleg megszüntetnék azokat a hátrányokat, melyek az intézmény mai szabályozott alakjában kirivóak. A hitbizomány intézményének reformjával kapcsolatban foglalkoznék azonban az amerikai kontinensen honos családiotthon u. n. homes tedd intézmény megvalósításának a kérdésével, amelyben rejlik a gondolat nagyon is szűk határok között s az intéző felek és a földbirtokpolitikai törvények egyes intézményeiben nyert némi elismerést. Szilágyi Antal dr. X A választott bíróságokról a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott bíróságok alakítása körül X (Folytatás.) A Pp. 775. §-a szerint: A választottbirósági szerződés, amennyiben a& illető esetre vonatkozólag másként nem intézkedik, hatályát veszti: 1. ha a szerződésben megnevezett választott bírák valamelyike a bíráskodási el nem vállalja, meghalt, vagy a bíráskodást más oknál fogva nem gyakorolhatja, vagy pedig elvállalt kötelezettsége teljesítését megtagadja; 2. ha a választott bíróság ítéletéhez megkívánt szótöbbség, ha pedig a választott bíróság két tagból áll, az egyhangúság nem jön létre; 3. a 772. és a 780. §§. eseteiben. A 772. §. 1. bek. szerint: Ha a 770. §. értelmében biróválasztásra felhívott fél (mindenik fél felhívhatja ellenfelét, hogy a felhívás vételétől számítandó tizenöt, nap alatt választójogát gyakorolja) a felhívásnak eleget nem tesz, a felhívó fél a választott bírósági szerződéstől elállhat, vagy pedig a rendes bíróságtól kérheti a választott bírónak ellenfele helyett leendő kinevezését. — A bíróság a kérelem felől az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. A 780. §.1. bek. szerint pedig: Ha a választott bíróság az ügy eldöntésével bármely okból késedelmeskedik, a rendes bíróság bármelyik fél kérelmére az Ítélet meghozatalára megfelelő határidőt tűz ki, amelynek sikerleien leteltével a választott bírósági szerződés a fenforgó esetben hatályát veszti. Ezek a törvény azon rendelkezései, melyek alapján